A szenzoros integráció zavara nem egy klinikai értelemben vett betegség, hanem az agy enyhe diszfunkcióját jelenti az ingerek észlelése, szervezése és értelmezése folyamatában. Ez látható – tünetként – a gyermeknél a helyzetekre adott nem adekvát vagy furcsa válaszreakcióban. Milyen tünetei vannak a szenzoros integrációs zavarnak? A gyermekek sajátos megküzdési technikákat alakítanak ki akkor, ha a szenzoros feldolgozásukban zavar támad, mivel igyekeznek elkerülni a számukra kellemetlen, ijesztő, bizonytalanságot okozó ingereket, helyzeteket. A szokatlan viselkedésű, vagy jellegzetes hárításokat mutató gyermekeknél a szülőnek szükséges tudatosítania magában azt, hogy ilyenkor ők nem rosszalkodnak, vagy nem is finnyásak az adott helyzetben, hanem az idegrendszerük olyan üzenetet küld a számukra, hogy a túl sok vagy túl erős ingerek miatt veszélyben vannak, és hogy ennek megfelelően kell cselekedniük. Ezek a gyermekek nem szeretik a hirtelen váltásokat, a túl nagy változatosságot, hanem erősebb a ragaszkodásuk a már megszokott, megismert tárgyakhoz (például ruhadarabok), ízekhez, hangokhoz.
1. Szenzoros Integrációs Terápia (Ayres terápia) 1972-ben egy amerikai kutató- és neuropszichológus, Jean Ayres, a tanulási- és magatartászavarokkal küzdő gyermekek számára kidolgozta a szenzoros integrációs terápiát (SzIT). Az feltételezte, hogy az érzékletek összerendezésének a zavara, a szenzoros integráció zavara, áll az ilyen problémák hátterében, ez pedig az idegrendszeri éretlenség következménye. A terápia alapelve, hogy az érzékletek leghatékonyabb integrációjához a mozgáson keresztül vezet az út. Olyan mozgáson keresztül, melyben a gyermek örömmel, játékosan, kreatívan kísérletezve tapasztalhatja meg a körülötte lévő világot, és az ebben elfoglalt önmagát. A mozgás során szerzett tapasztalatok hatására kialakulnak az adaptív válaszok. Ez a fajta mozgásterápia a szenzoros integrációs folyamatok és a vesztibuláris rendszer közötti kapcsolatra épít. Egyéni és kiscsoportos formában (4-5 fő) is alkalmazható. A SzIT terápia vizsgálati tesztje a Dél- kaiforniai Szenzoros Integrációs teszt, mely segítségével megtudhatjuk, hogy a gyermek egyensúlya (vesztibuláris rendszere), mozgáskoordinációja, saját testen, - térben, - síkban való tájékozódása, valamint szociális kontaktusa (proprioceptív és taktilis rendszere) milyen érettségi szinten van.
Kemény András Játékos terápia és önbizalomtréning Ennek tükrében nem meglepő, hogy a fejlesztést jelentő DSZIT, azaz Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápia (a korábban említett Ayres-terápia), éppen olyan típusú mozgásokra épít, amelyeket annak idején a gyerekek nagy intenzitással és hosszú időn keresztül maguktól megéltek a patakparton, a mezőn, az erdőben és az utcán. "A DSZIT rengeteg játékos elemmel dolgozik: a terem tele izgalmas eszközökkel, amelyek dülöngélős, billegős, mászós feladatokra hívják őket. Három-négyfajta hinta például, amelyek komoly egyensúlyi helyzeteket teremtenek és kihívások elé állítják a résztvevőket. Nemcsak a torna a lényeg: a kreatív történet is, amelynek segítségével végig vezetjük őket a pályákon. Kincset keresünk, mesehősök bőrébe bújunk, a fantáziát is használjuk minden alkalommal, ezért sem élik meg a foglalkozást kötelező jellegűnek a gyerekek"− osztja meg tapasztalatait a pszichológus. Egy-másfél év alatt komoly fejlődésre számíthatnak a szülők. A családok otthonra nem kapnak konkrét feladatokat, inkább a minél több kirándulást, szabad levegőn való mozgást ösztönzik a szakemberek.
Mik lehetnek a szenzoros zavar okai? A szenzoros zavarok oka szinte mindig összetett. Intenzív kutatások folynak a témában, de feltételezhetően valamilyen születéskori vagy intrauterin mikrotrauma, vagy kifejezett sérülés adódó oxigénhiányos állapot állhat. Milyen tünetek utalhatnak szenzoros zavarra?
1. EGY ÉLETÚT ÁLLOMÁSAI – TANULÁS LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE ( Gerebenné Várbíró Katalin) 1. Az integratív szemlélet kialakulásának tanulságai 1. 2. A Frostig-elven alapuló fejlesztés általános kérdései 1. A mozgás és kreativitás jelentősége az emberi viselkedésben 1. A pszichológia korabeli irányzatainak szerepe a Frostig-koncepció kialakulásában 1. 3. Útmutatás a gyermekközpontú neveléshez – Maria Montessori megközelítése alapján 2. FEJLŐDÉS EGYÉNI ÚTJAI. A DIAGNOSZTIKA ÉS A TERÁPIA EGYSÉGE A SZÜKSÉGLETALAPÚ ELLÁTÁSBAN ( Gerebenné Várbíró Katalin) 2. A diagnosztika szerepe a Frostig-koncepcióban 2. A klinikai nézőpont megjelenése 2. Tünetek különbözősége és azonossága: a tesztfejlesztés indítékai 2. A pedagógiai munka klinikai jellege – gyermekterápiák diagnosztikus alapjai 2. A Frostig-féle alapvizsgálat tanulságai 2. A nyelvi és vizuoperceptív képességek vizsgálatának jelentősége 2. Kulcsszerepben a pszichológiai profil 2. Rendszerszerű fejlődésvizsgálatok pedagógiai és pszichológiai megközelítésben 3.
A diszpraxiának két altípusát különböztethetjük meg: A szenzomotoros program szervezése során fellépő zavar /ideamotoros diszpraxia/ A tevékenység szervezése, kivitelezése során fellépő zavar /ideatoros diszpraxia A kivitelezés gyakorlatát gyakran azonosítjuk a mozgás megtervezésének képességével, ez azonban nem állja meg a helyét. A megfelelő kivitelezés magába foglalja a mozgást, a mozgástervezést, a mozgás kivitelezésének irányítását, az adott tevékenység kognitív tervét, és mindezek áttételét a megvalósításra. A tanulási zavar kognitív és tanulási terápiával jól befolyásolható. A befolyásoló képességével, ez azonban nem állja meg a helyét. A megfelelő kivitelezés magába foglalja a mozgást, a mozgástervezést, a mozgás kivitelezésének irányítását, az adott tevékenység kognitív tervét, és mindezek áttételét a megvalósításra. A diszpraxia egy mozgásos tevékenység kivitelezése során, a kivitelezés ügyetlenségében mutatkozik meg. Ez az ügyetlenség több, a kivitelezést megelőző folyamat /szenzoros feldolgozás, szenzoros moduláció, tervezés/ során felmerülő problémából fakad.