Nemcsak karácsony idején, hanem a hétköznapokban is a gyakori ügyletek közé tartozik az ajándékozás. A Polgári Törvénykönyv az ajándékozásra is szerződésként tekint, amelynek megvannak a jogi jellegzetességei. Mi az az 5 dolog, amit feltétlenül érdemes tudni az ajándékozásról? Az ajándékozás egyben szerződés is Minden ajándékozás egyben szerződés is, amely egyik oldalról az ajándékozó, másik oldalról a megajándékozott között jön létre. Mivel szerződések nemcsak írásban, hanem szóban vagy ráutaló magatartással is létrejöhetnek, ezért az ajándékozási szerződés sokszor már azzal is létrejön, ha valaki az ajándékot elfogadja. Ez alól kivételt képez az ingatlan ajándékozása, amely csak akkor érvényes, ha írásba foglalják. Az ajándékozót nem terheli kellékszavatosság Előfordulhat, hogy az ajándékba adott tárgy valamilyen hibában szenved. Halál esetére szóló ajándékozás | Dr. Szász ügyvédi iroda. Hibás teljesítés esetén rendszerint szavatossági igénnyel lehet élni. Azonban az olyan szerződéseknél, ahol az egyik fél nem ad ellenszolgáltatást (azaz a szerződés ingyenes) nem lehet kellékszavatossági igényt támasztani.
2. Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására SÚLYOS JOGSÉRTÉST követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket. - Itt erkölcsi okok miatt alapos az ajándékozó igénye, hogy visszakapja az ingyenesen adott vagyont, hiszen ő jót tett a megajándékozottal az ingyenes vagyon juttatásával, cserébe nem azt kellene kapnia, hogy jogsértést követ el ellene vagy közeli hozzátartozója ellen a megajándékozott vagy együtt élő hozzátartozója. 3. Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan FELTEVÉS, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor. Ingatlan ajándék visszavonása | Ingatlanátírás. - Tipikusan ez lehet a helyzet, ha a vőlegény vesz egy drága autót a menyasszonynak, hogy majd a leendő közös gyermekeik azzal járhassanak, azonban az esküvő elmarad.
36. A kötelezettségvállalás közérdekű célra 36. 1. Helye az új Ptk. -ban A közérdekű kötelezettségvállalás jogintézményét a régi Ptk. honosította meg, mely eredetileg az alapítványt nem szabályozta. Ezt a régi Ptk. indokolása azzal támasztotta alá, hogy az alapítvány jogdogmatikailag is bonyolult, merev, életszerűtlen jogi forma, azonban szükség volt olyan jogi instrumentumra, amely az alapítvánnyal azonos célt szolgál. A kötelezettségvállalás közérdekű célra így került a díjkitűzéssel azonos fejezetbe; rendelkezéseit az 593. -596. §-ok tartalmazták. A régi Ptk. rendszerében a közérdekű kötelezettségvállalás egyoldalú jogügylet és szerződés is lehetett. Az új törvény azonban e jogintézményt a szerződésektől elkülönítve tárgyalja. Olyan egyoldalú jognyilatkozatnak tekinthető, melyből kötelem keletkezik (6:2. § (1) bekezdése). Az új Ptk. a közérdekű kötelezettségvállalást a díjkitűzéshez hasonlóan. az egyéb kötelemkeletkeztető tények között helyezte el. A régi törvény szabályait lényegében fenntartja, bár több olyan rendelkezést is elhagy, mely a szabályozás diszpozitív jellegéből adódóan eddig is csak iránymutatás céljából, illetve tájékoztató jelleggel szerepelt.
Jogod van hozzá! Kérd ingyenes ÉRTHETŐ JOG Hírlevelünket! ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán. Page load link