Vagyis az egyes versszakokban az első és a második nyolc sorok között stílusérték-növelő, szövegkohéziós szakadék tátong: külön téma köré szerveződnek az első, és külön téma köré a második nyolc sorok. Ez a témaváltás különösen a második versszakban szembetűnő, ahol a te (Remény) és az én áll szemben. Mi lehet az oka ennek a bonyolult strófaszerkezetnek? Valószínűleg az, hogy Csokonai a szöveget egy adott dallamra írta, aminek Kossovits József volt a szerzője. A dallam Kossovits 1803-ban Bécsben megjelent tizenkét magyar tánca közül az egyiknek a dallama volt, melyet a zeneszerző a Martinovics-mozgalomban résztvevő Szulyovszky Menyhért táblabíró gyermekei számára írt, mint házi muzsikus, 1794-ben. A panaszos dalban tehát eredetileg nem szerelmi bánat zokogott, hanem a nemzet elnyomása felett érzett fájdalom. Csokonai – állítólag parancsra (de hogy kitől jött a parancs, azt nem tudjuk) – két szöveget is komponált rá, melyek egyike volt a Földiekkel játszó égi tünemény kezdetű Lilla-vers.
2017. november 17. 11:48 MTI Csokonai Vitéz Mihály, a magyar felvilágosodás legnagyobb lírikusa 244 éve, 1773. november 17-én született. Egy évszázaddal halála után, a Nyugat nemzedéke ismerte fel Csokonai jelentőségét, Adyval az élén, aki saját előfutárának látta őt. Debrecenben látta meg a napvilágot, apja borbély és felcser volt, anyja egy szűrszabó mester leánya. 1786-ban anyja elözvegyült, nehéz körülmények közt nevelte fiát, akinek tehetségét tanítója, Háló Kovács József fedezte fel a debreceni kollégiumban. A fiatal Csokonai a II. József halála után megélénkülő légkörben írta első közéleti verseit (Magyar! hajnal hasad!, A pártütő), társadalombíráló allegóriáit és szatíráit (Az istenek osztozása, Békaegérharc) és szépprózai kísérleteit (A bagoly és a kócsag, A pillangó és a méh). 1790-ben találkozott Földi János költővel és természettudóssal, az ő révén kezdett Kazinczyval levelezni, akinek később verseit is elküldte, és aki további alkotásra bíztatta. Dugonics András népiessége is hatott rá, de vonzotta a felvilágosodás is: Rousseau, Voltaire, Pope írásait tanulmányozta.
Emiatt és talán jakobinus kapcsolatai miatt is kizárták a kollégiumból. 1795-ben Pestre ment, itt találkozott Virág Benedekkel és Dugoniccsal, összeállított egy verseskötetet is, amelyet nem tudott kiadatni, csak hét verse jelent meg belőle Kármán József Uránia című folyóiratában. Egy ideig a sárospataki jogakadémián tanult, majd Pozsonyban, az országgyűlésen keresett támogatót műveinek kiadásához, de csak az általa szerkesztett Diétai Magyar Múzsa füzeteiben tudta megjelentetni írásait. Komáromban lapot akart alapítani, de kudarcot vallott. Itt ismerkedett meg 1797 márciusában Vajda Juliannával, egy gazdag kereskedő leányával, akit költeményeiben Lillának nevezett. A lányt csak azzal a feltétellel ígérték oda neki, ha állandó megélhetést szerez. Mire visszatért Komáromba, Lillát máshoz adták feleségül. A boldogan induló, majd csalódást hozó élményből születtek Lilla-versei, a magyar szerelmi líra kiemelkedő alkotásai: A Reményhez, A pillangóhoz, Köszöntő, Egy rózsabimbóhoz, Újévi köszöntő.