2017. 11. 16. A kilakoltatási moratórium meghosszabbítása mellett ismét megígérte az állam az elsétálási jog lehetőségét a devizahitel-károsultak számára. Eszerint a végrehajtás után fennmaradó banki tartozásokat elengednék. Ez könnyebbség lenne az érintetteknek, de a lakásproblémájukat nem oldaná meg. A következő fél év alkalmat teremthet az úgynevezett elsétálási jog hazai bevezetésére" – jelentette ki Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke a Magyar Időknek. Schadl szerint a tengerentúlon alkalmazott módszer lényege, hogy ha az adós minden érdemi vagyontárgyát értékesítik, akkor az érintett – bizonyos feltételek mellett – mentesül az esetleg még fennmaradó tartozása alól. Schadl szerint a végrehajtási törvény vonatkozó módosítását hazánkban szigorú feltételek mentén kellene bevezetni, így csak azokra a régi devizahitelesekre vonatkozna, akik banki hitelüket legalább részben törlesztették, más tartozásuk nincsen, és minden erőfeszítésük ellenére a lakásuk kalapács alá kerül.
Ráadásul a banki tartozásból még úgy is maradt nemegyszer milliós összeg, hogy az ügyfél minden érdemi vagyontárgyát dobra verték. Az ilyen esetekben igazságos megoldás lehetne az úgynevezett elsétálási jog hazai bevezetése – mondta a végrehajtók vezetője. A tengerentúlon alkalmazott módszer lényege, hogy ha az adós minden érdemi vagyontárgyát értékesítik, akkor az érintett – bizonyos feltételekkel – mentesül az esetleg fennmaradó tartozás megfizetése alól. Schadl szerint a megoldás idehaza csak akkor működhetne, ha szigorú kitételek érvényesülnének. A hazai elsétálási jog például csupán a korábbi devizahiteleknél jöhetne szóba. Azért csak ott, mert az ilyen kölcsönök adósait korábban rendkívüli helyzetbe hozta az árfolyamok elszabadulása. Emellett az elsétálás joga csak azokat illethetné meg, akik a banki hitelüket legalább részben megpróbálták törleszteni, miközben minden más fizetési kötelezettségüket teljesítették. Hozzászólás írásához jelentkezzen be!
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2017. okt 24. 8:12 Segítség lehet a jelzáloghiteleseknek az elsétálás joga / Fotó: Europress Thinkstock Budapest – Az elsétálás jogának esetleges bevezetéséről írt a Magyar Idők. Az angolszász rendszerből ismert jogintézmény lényege, hogy az adós csak a jelzáloggal érintett lakás erejéig felel a tartozásáért, azon túl a bank nem követelhet semmit a hitelesétől: vagyis ha az adós "elsétál" az ingatlanától, otthagyja azt, akkor a tartozása megszűnik. Az elsétálás jogát Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke vetette fel a lapnak, amikor az idei 350 ezer végrehajtásról beszélt. Szerinte az elmúlt időszak tapasztalatai alapján az elsétálási jog bevezetése okkal merülhet fel. Elmondása alapján a hazai elsétálási jog csak az azóta átváltott korábbi devizahiteleknél jöhetne szóba, mégpedig azért, mert az ilyen kölcsönök adósait korábban rendkívüli helyzetbe hozta az árfolyamok elszabadulása, a törlesztőrészletek megemelkedése.
Címlap elsétálási jog 2021. 08. 24. | 12:54 Sándor Zoltán Z. Kárpát Dániel a devizahitelek ügyében: "Európa legkegyetlenebb kormányával állunk szemben" 2017. november 08. | 19:39 Már a végrehajtók is kegyelmeznének az adósoknak, csak a kormány nem A Jobbik évek óta követeli. 2017. november 07. | 07:48 Elsétálhatnak a devizahitelesek?
A következő fél év alkalmat teremthet az úgynevezett elsétálási jog hazai bevezetésére. A kilakoltatási moratóriumot nemrégiben meghosszabbította a törvényhozás, a kilakoltatásmentes időszak alatt pedig akár életbe is léphetne az új szabályozás. Így jövő tavasszal sokak helyzete válna lényegesen könnyebbé. A képviselők a közelmúltban határoztak arról, hogy átírják a végrehajtási törvénynek azt a passzusát, amely a kilakoltatási moratórium hosszát határozza meg. A lakások kiürítését eddig december elseje és március első napja között tiltotta meg a jogszabály, az előterjesztést megfogalmazó kereszténydemokrata politikusok ehhez képest azt javasolták a képviselőháznak: a jövőben november 15-én, vagyis az eddiginél két héttel korábban kezdődjön meg a moratórium és két hónappal később, április végén járjon le. Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke (képünkön) a Magyar Időknek elmondta: összességében több száz kilakoltatást kell elhalasztani az új rendelkezés miatt. Több esetben az ország végrehajtói november utolsó két hetére tűzték ki az árveréseken elkelt lakások átadását az új vevőknek.
Háromharmad+: Nem kétharmadot, annál sokkal többet nyert a Fidesz Háború, jóléti juttatások, rossz ellenzéki kampány, a vidék nem ismerete - milyen okok vezettek a Fidesz hatalmas győzelméhez, az ellenzék óriási vereségéhez? Honnan jött a Mi Hazánk, és mi vezetett a bejutásához? A választás tanulságairól a Háromharmad+ című műsorban Bita Dániel, Gulyás Márton, Pap Szilárd István és Pető Péter beszélgetett.
– Néhány éve félmillió körül volt a végrehajtások száma, most azonban úgy tűnik, hogy idén nagyjából 350 ezer eljárás indulhat el – mondta az elnök, majd hozzátette: a mérséklődés alapvetően két tényezőre vezethető vissza. Az egyik, hogy a végrehajtási adatok a lakosság anyagi helyzetének javulásáról árulkodnak, a másik pedig az, hogy ha lassan is, de idővel eltűnnek a devizahitelezés okozta nehézségek. A jelek szerint néhány éven belül végleg kipöröghetnek azok a problémás kölcsönök, amelyeket annak idején eredetileg svájci frankban vagy euróban adtak és tartottak nyilván a bankok. Egyes adósoknál a devizahitel-tartozás miatt indult eljárás mellett három-négy másik ügy is fut – A legnagyobb gondot ez ügyben az adósok szélesebb körében elterjedt sajátos hozzáállás okozza – kezdte Schadl György. A korábbiakban sokan úgy döntöttek, hogy mivel igazságtalannak tartják a devizahitelek konstrukcióját, a törlesztőrészlet megemelkedését, egyetlen fillért sem utalnak át a banknak. Mivel így felmerült az ingatlan elárverezése, ezért a közműdíjakat, a közös költséget és más, a lakás fenntartásához kapcsolódó terheket sem fizették meg.