Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt. 12. Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, a melyet az Úr a te Istened ád te néked. 13. Ne ölj. 14. Ne paráználkodjál. 15. Ne lopj. 16. Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot. 17. Ne kívánd a te felebarátodnak házát. Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, a mi a te felebarátodé. 18. Mózes második könyve röviden. Az egész nép pedig látja vala a mennydörgéseket, a villámlásokat, a kürt zengését és a hegy füstölgését. És látja vala a nép, és megrémüle, és hátrább álla. 19. És mondának Mózesnek: Te beszélj velünk, és mi hallgatunk; de az Isten ne beszéljen velünk, hogy meg ne haljunk. 20. Mózes pedig monda a népnek: Ne féljetek; mert azért jött az Isten, hogy titeket megkísértsen, és hogy az ő félelme legyen előttetek, hogy ne vétkezzetek.
1. És szólá Isten mindezeket az igéket, mondván: 2. Én, az Úr, vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptomnak földéről, a szolgálat házából. 3. Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem. 4. Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak. 5. Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyediziglen, a kik engem gyűlölnek. 6. De irgalmasságot cselekszem ezeriziglen azokkal, a kik engem szeretnek, és az én parancsolatimat megtartják. 7. Az Úrnak a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, a ki az ő nevét hiába felveszi. 8. Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt. 9. Mózes II. könyve 20. fejezet. Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat; 10. De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van; 11.
Ő az emigrációban is próbált ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. Próbált, mert sajnos minden emigráció tragédia és zsákutca. Hiába volt tündöklő tehetség, az emigrációban nem lehetett politikus. De író lehetett. Szót értés a gondolat erejével | Országút. Írt két regényt, amelyek nincsenek magyarra lefordítva, pedig jó lenne megismernünk ezeket is! Nagyon-nagyon sok érték van még, amit nem ismerünk, amit fel kellene tárni. Az utókornak ez természetesen mindig szellemi pezsgést ad: újabb és újabb értékeket fedezhetünk fel a régi időkből, amelyek a nehézségeken való felülkerekedést, a túlélést is lehetővé teszik. Borítókép: Veres Péter, Futó Dezső és Kovács Imre (Fortepan, a Németh László Társaság adománya)
Kovács Imre író és parasztpárti politikus a népi tábor többi képviselőjével együtt az önállóan gazdálkodó, polgárosodó parasztságban látta a nemzet felemelkedésének zálogát. Salamon Konrád történésszel Kovács Imre forradalma című könyve kapcsán beszélgettünk a "harmadik útról". Szomorú, mondhatni herderi víziót vázolt Néma forradalom című művében Kovács Imre, amikor azt írta, hogy Magyarország népessége 1960-ig valószínűleg eléri ugyan a tízmilliós lélekszámot, ám ezt követően mind a fogyás, mind a lelkierő apadása szinte bizonyosan bekövetkezik. Kovács Imre jóslatai sajnos beigazolódtak. Ez persze nem pusztán jóslás volt, hanem a XX. Mezes második könyve . századi népesedési adatokat áttekintve a korabeli statisztika állapította meg azt a folyamatot, amelyet Kovács Imre is így értékelt. Ezért kiáltották a népiek, hogy változtatni kell az ország sorsán, mindenekelőtt a parasztság helyzetén. Ez nem a parasztság iránti elfogultságból, hanem a tényekből következett. A magyar társadalom majd hatvan százaléka a falusi népességhez tartozott.
század egyik legnagyobb magyar gondolkodója is! Életműve teljes XX. századi magyar enciklopédia. Olyan gondolatkört alapozott meg, amelyre az egész népi mozgalom ráépülhetett, és ez nem csupán a parasztságot jelentette, hanem az egész nemzetet. Azért utaltam Németh Lászlóra, nehogy azt higgyük, hogy a népiek pusztán a parasztság sorsát szívükön viselő irányzatot képviselték – ők az egész nemzet sorsdöntő kérdéseivel foglalkoztak. Ez az a nemzet belső igényein, adottságain, lehetőségein, a nemzeti sajátosságokon alapuló harmadik út, amelyet Németh László kívánatosként vázolt fel a magyarság számára. Kovács Imre ezen az úton haladt. Természetesen vitatkoztak egymással, mert keresték a lehető legjobb megoldást, hogyan lehetne a magyar társadalmat megmenteni és felemelni abból az elesett állapotából, amelyet Trianon tovább súlyosbított. A harmadik út gondolata végül is sok-sok vita után általánosan elfogadott eszmekör lett, amely nagyon sok árnyalatot tartalmaz. Sajnos nem maradt idejük arra, hogy a gyakorlatban kipróbálják, de ha ma visszatekintünk, most is azt látjuk, hogy a legjobb megoldás ez volt: elkerülni mind a baloldali, mind a jobboldali szélsőségeket.
Így igaz, egyszersmind a magyar népesedéspolitika kulcskérdése is! Mert a családi gazdaságban tevékenykedő paraszt számára a gyerek nem teher, hanem természetes része a családi gazdaságnak, hasznos tagja a családnak. Egy részük fölkerül a városba, és viszi magával mindazokat a jó tulajdonságokat, amelyeket otthon gazdálkodva megtanult. A paraszt individuális, tehát minden értéket megőriz, és önálló, vagyis minden munkafolyamatról maga dönt. Ha ez az önállóság megvan a társadalomban, akkor az szabad társadalom. A népiek felhívták a figyelmet ezekre a tényekre. A Nemzeti Parasztpárt nagygyűlése 1945-ben ( MTI Fotó/MAFIRT) Maga a népi gondolat azért ennél általánosabb, és itt mindenekelőtt Németh Lászlóról kell szólni, akinek a munkássága a XX. század egyik legnagyobb szellemi teljesítménye. Még ha ez a mostani tantervekből nem látszik is, akkor is így van, és így is marad. Sokan emlegették régebben a magyar irodalom nagy hiányosságaként, hogy igazi filozofikus íróink nincsenek. Németh László a XX.