Magyar Pálos Rend Szent Imre Kolostor A templom nyáron Vallás keresztény Felekezet római katolikus Egyházmegye Pécsi Egyházmegye Egyházközség Pécs - Belváros Védőszent Szent Imre herceg Püspök(ök) Felföldi László Pap(ok) Puskás Róbert Antal OSSPE, Botfai József Levente OSSPE Építési adatok Építése 1936 - 1937 Stílus modern Tervezője Weichinger Károly Felszentelés 1937 Felszentelő Zichy Gyula Alapadatok Hosszúság 40 m Magasság 8 m Szélesség 15 m Torony 1 Magassága 26 m Építőanyag terméskő Elérhetőség Település Pécs Koordináták é. sz. 46° 05′ 11″, k. h. 18° 13′ 32″ Hely 7625 Pécs, Hunyadi u. Pálos templom , Pécs. 70. Elhelyezkedése Magyar Pálos Rend Szent Imre Kolostor Pozíció Pécs térképén é. 18° 13′ 32″ Koordináták: é. 18° 13′ 32″ A Magyar Pálos Rend Szent Imre Kolostor weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Pálos Rend Szent Imre Kolostor témájú médiaállományokat. A pécsi pálos templom a modern magyar építészet egyik legszebb alkotása. A templom látványa a Mecsek déli oldalán a Hunyadi utca hegyre emelkedő utolsó kanyarjától meghatározó.
A Magyarországra 1934-ben érkező lengyel Zembrzuski Mihály atya és növendékei 1936-ban tették le az épület alapkövét. A jó ütemben folyó építkezés eredményeként egy évvel később, 1937-ben Zichy Gyula kalocsai érsek, egykori pécsi püspök szentelte fel a templomot Szent Imre tiszteletére. Ebben az időben szerte az országban erős törekvések mutatkoznak az egyházi építészet megújítására. A templom hossza 40, szélessége 15 méter. A főhajó szélessége 8 méter. Pálos templom pes 2010. A templombelső terét a két oldalon elhelyezett árkádíves pillérsor három hajóra osztja. A szentély főfalán, a fehér márvány főoltár fölött, egy rusztikus barna fakereszt alatt kapott helyet Ohmann Béla 1938-ban készült nagy méretű domborműve, amely Szűz Máriának és a templom védőszentjének, Szent Imrének állít emléket. A belső tér egységének meghatározó része az ugyancsak Ohmann Béla készítette henger alakú szószék, melynek bronz burkolata Boldog Özséb látomását örökíti meg. A jobb oldali hajóból nyíló kápolnában Remete Szent Pál képe látható, mely az első pálos templomból származik.
Jakab hegy - Babás szerkövek - Zsongorkő Az Pécs nyugati részéről, az Éger-völgyből indulva (ahová a 22-es, 23-as, 24-es autóbuszokkal juthatunk el), érhetjük el a Nyugati-Mecsek legmagasabb pontját a Jakab-hegyet (602 m). Az Éger-patakon átkelve a és a jelzésű ösvényen haladhatunk. Elhaladva a Delelő-kút mellett, újabb fahídon kelünk át, melyről egy mesterségesen kialakított vízesés látványát élvezhetjük. A tisztáson szalonnasütő, asztalok, padok állnak a kirándulók rendelkezésére. A tisztás északi végénél a jelzésű gyalogút jobbra, az Éger-völgyben vezet tovább. Ha átkelünk a patakon a jelzést követve meredek kapaszkodón érjük el az erdei tornapályát, majd megérkezünk a "mohosi kiskút" forrásához. Innen továbbra is a jelzést követve, enyhén emelkedő úton érjünk el a Jakab-hegyet. A hegytetőn található földvár az i. e. VIII-VII. században épült. Pálos templom pes 2011. A vár két részből áll, a nagyobbik kb. 500 méter széles és 800 méter hosszú területen fekszik, ennek oldalához csatlakozik egy 550×250 métert magába foglaló magasabban épült sánc, az ún.
Zsongor egy zivataros éjjelen lóra kapott bajtársaival, s megpróbálta kiszabadítani kedvesét, de az őrség felfedezve őket, nyomukba eredt. Zsongor- ölében kedvesével- látva, hogy nem menekülhetnek el, megsarkantyúzta lovát, s a Jakab-hegy kiálló sziklájáról a mélybe ugratott, s mindketten meghaltak. Visszatérve a K jelzésű útra a földvár dél-nyugati sarkától 150 méterre húzódik a földvár egykori lakóinak kb. 300 sírhalomból álló temetője. Pálos templom pes 2013. 300 halomsír A hegy első lakói nem a ma is látható földvár építői voltak, hanem egy őket 150-200 évvel megelőző, késő bronzkori nép (Kr. 1000 körül), melyet a régészet Urnamezős kúltúra népének nevez. Mindegyik halom egyetlen temetkezést takar, a halottakat elhamvasztották. A halotti máglya helyén ásott sírgödörbe helyezték a hamvakat tartalmazó urnát, melléje pedig étel, ital és különböző tárgyak kerültek. A sírok fölé kőből készült sírkápolna vagy kőpakolás épült, ezeket az építményeket minden esetben 6-8 méter átmérőjű körgyűrű övezte, amelyek a "halott házát" védő kerítésnek tekinthető.