↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8 ↑ Jenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21. ) ↑ Jenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. Jenő nevű települések szövetsége. június 18. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15. ) ↑ a b Jenő települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. május 8. június 19. ) ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. ) ↑ Jenő Helységnévtár ↑ Munkás Szent József templom.
A törökök ekkor több tucat folyami csónak és ladik felhasználásával az átkeléshez hajóhidat létesítettek, majd a bácskai oldal hídfőjénél sorba állított társzekerekkel belső sáncot alakítottak ki. Savoyai Jenő támadása a török csapatokat sebezhető állapotban érte, mivel a külső sánc kialakítása még nem fejeződött be, a sáncrendszer félköríve nem zárult be és rajta egy nagy nyílás volt látható. Bakony és Balaton Turisztikai Térség - Szállás, programok, fesztiválok, rendezvények, múzeumok. Amikor a sáncok között és mögött feltorlódott 35, 000 török katonát félkörívben átkarolta a mintegy 60, 000 főből álló császári sereg, Savoyai parancsot adott a pontonhíd ágyúzására. A török hajóhíd ágyúzása ( Forrás: honvedelem hu) A negyvennégy ágyú folyamatos tüze alatt a török katonák között eluralkodott a pánik, s hiába küldte a szultán a bánsági oldalról a szpáhi elit lovasságot a túloldalra, az ellenség félgyűrűjének áttörése nemcsak sikertelen volt, de további kavarodást is okozott. Miután a császári csapatok elfoglalták a hídfőt, a bácskai oldalon rekedt több tízezer török katona a reménytelenné vált helyzetben a magas partról a Tiszába vetette magát.
A község címerének egy régi, 1861-ben készült pecsét ábrázolása, valamint a községnek a régi pecsét által is igazolt kuriális jellege adtak támpontot. A címeren középkék alapszínű pajzsformában arany szőlőtőke látható két oldalról természetes színű szarvasaganccsal övezve. A szőlőtőke körül seregélyek találhatók. A szőlőtőke a község legjelentősebb gazdasági ágára, a szőlőtermelésre utal, a szarvasagancs pedig a vadgazdálkodásra. A pajzsformát mindkét oldalon aranyszínű levél formájú külső dísz övezi, mely a bal oldalon felül piros, a jobb oldalon felül kék levéldísszel egészül ki. Jenő nevű települések előrejelzés. A pajzsforma felett sisak és korona látható a klasszikus heraldika szabályai szerint. Szarvasagancs: erdei gazdálkodásra, vadászatra és erdőgazdálkodásra utal, amelyet itt folytattak a községet körülölelő, napjainkra már egyre jobban ritkuló erdőkben. Sisakdísz vagy takarók: a sisakdíszt a sisakhoz erősítő csavarok elrejtésére használták, amelyeket különböző színű szövetdarabokból fontak. Ez a díszítés az idők folyamán levélszerű kiképzésűvé vált.