A hagyományos ünnepi étel elsősorban a bárány volt, amely az egyik legősibb húsvéti jelkép. Az Ótestamentumban a bárányáldozat vérével bekent ajtófélfa megvéd az Úr haragjától, az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre, így a bárány őt jelképezi. Magyarországon a húsvéti bárányfogyasztás- és vágás is szokás volt, de mára kevésbé jellemző. Korán jött a húsvét, kevesebb lesz ebből a húsból - Privátbankár.hu. Helyette inkább sonka kerül az asztalokra, aminek valószínűleg az az oka, hogy a téli disznóvágás produktumait a kora tavaszi böjt alatt nem lehetett elfogyasztani, de húsvétkor már igen. Szabad-e locsolni? Húsvét hétfő az a nap, amikor a leányság általában egyszerre csuromvizes és taszítóan büdös, aminek még örülni is illik. Nem sok locsolót láttam, aki a legújabb Armani parfümmel öntözött meg "hervadó virágokat", de ha így is lenne, a számtalan fajta kölni együttesét még a több vödörnyi hideg víz sem tudja lemosni. A húsvéthétfői locsolkodás ősi pogány hiedelemben gyökerezik, amelynek eredetileg erotikus jellege volt: az öntözés a termékenységet varázsolta elő.
Idén kevesebb állat érte el az értékesítéshez szükséges méretet, amitől megcsappan az olasz export. Akár 10-15 százalékkal is kevesebb lehet idén a húsvéti bárányexport Olaszországba, mivel a bárányok súlya a korai húsvét miatt még nem éri el az értékesítéshez szükséges mértéket - mondta a Juh Terméktanács elnökhelyettese. Húsvéti bárány sulla privacy. Bátor Árpád elmondta: az éves bárányexport jelentős része, tavaly 79 százaléka, mintegy 519 ezer bárány az olasz piacra került, a kivitel mintegy 20 százalékát tette ki a húsvétra szállított bárány. Nagyobb állatokra van szükség Az olasz piac korábban átlagosan 16 kilogramm súlyú bárányokat igényelt, miután a legtöbb család fél vagy egész bárányt akart vásárolni – most azonban inkább darabolt, grillezett bárányhúsra nőtt meg a kereslet, amelyek előállításához nagyobb, 20-27 kilós állatokat vágnak le. Bátor Árpád szerint a a legnagyobb arányban értékesített 20-24 kilogrammos pecsenyebárány ára tavaly kilogrammonként 2, 8 euró (mintegy 850 forint) körül volt, ez idén várhatóan 3, 1 euróra (mintegy 950 forintra) nő majd.
A tavalyi 120 ezernél kevesebb lehet idén 10-15 százalékkal a húsvéti bárányexport Olaszországba, mivel a bárányok súlya a korai húsvét miatt még nem éri el az értékesítéshez szükséges mértéket Bátor Árpád, a Juh Terméktanács elnökhelyettese elmondta, az éves bárányexport jelentős része, tavaly 79 százaléka, mintegy 519 ezer bárány az olasz piacra került, a kivitel mintegy 20 százalékát tette ki a húsvétra szállított bárány. Korábban az olasz piac húsvétkor 13-20 kilogramm súlyú bárányokat igényelt, mivel a családok fél vagy egész bárányt vásároltak. A húsvéti bárány titkai! Milyen súlya legyen és kinek nem szabad enni. Ezzel szemben most inkább darabolt, grillezett bárányokra van kereslet, amelyek előállításához 20-27 kilogramm súlyú bárányt vágnak le – tette hozzá. Megjegyezte azt is, hogy a legnagyobb arányban értékesített 20-24 kilogrammos pecsenyebárány ára tavaly kilogrammonként 2, 8 euró – mintegy 850 forint – körül volt, ez idén várhatóan 3, 1 euróra – mintegy 950 forint ra – nő majd. Felhívta a figyelmet arra is, hogy bár a bárány némileg drágul, a tenyésztési nehézségek, a dráguló táp és munkadíj miatt az országban tenyésztett juhok száma tavaly alig változott, 986 ezer volt.
Több mint fél euróval csökkent a húsvéti bárány kilójának felvásárlási ára az olasz piacon a koronavírus járvány kitörését követően. A kereskedők szállítási, feldolgozási és értékesítési nehézségekre hivatkoznak. A termelők januárban és februárban még bízhattak a kedvező húsvéti árakban. Húsvét: túl fiatalok az erdélyi bárányok. Azzal is számoltak, hogy a pánikvásárlások miatt nő az eladott mennyiség és az ár is, de a mostani árak 150-200 forinttal alacsonyabbak, mind az év elején, és 0, 4-0, 5 euróval alacsonyabbak a tavaly húsvétinál. Tavaly 440 ezer bárányt exportált Magyarország az olasz piacra, mintegy 10 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban – közölte a Juh Terméktanács elnökhelyettese. Bátor Árpád idén is a mennyiség csökkenésére számít. A kereslet a nagyobb, 24 kilogramm feletti pecsenyebárányok iránt van, azonban a hazai bárányok súlya jelenleg ettől még elmarad. Ez is rontja a magyar juhászat piaci pozícióját. Csökkent a bárány felvásárlási ára: a magyar termelők abban bíznak, hogy az állataik elérik a 24 kilogrammos tömeget, mert a pecsenyebárányok iránt nagyobb a kereslet Bíznak a gyors tömeggyarapodásban a gazdák Az elnökhelyettes szerint egyelőre nehéz tisztán látni, hogy Olaszországban a koronavírus-járvány miatti korlátozások milyen mértékben nehezítik az áru beszállítását, feldolgozását és értékesítését.
Erdélyben a tradicionális húsvéti ételek fiatal, úgynevezett tejes bárányból készülnek. Tejesbáránynak hívjuk azt a jószágot amely nem volt még legelőn, tehát nem evett füvet. Az ilyen állat 3-6 hetes, súlyban 8-12 kg-os, levágva majd megkészítve még elveszti súlyának egy részét, viszont a húsa nagyon ízletes, zsenge és omlós. Húsvéti bárány slay. Ebből készül különböző töltelékkel a töltött bárány, egészben sül bárány, paprikás vagy tojásos bárány. Az ennél nagyobb, idősebb bárány a tej mellé már takarmányt is kapott, ennek súlya eléri a15-25 kg-ot, húsa karakteresebb ízű, viszont egyes részei külön-külön már felhasználhatóak egy-egy ételhez, mint pl. a combok, karaj, lapocka; ezek egyenként elérhetik az 1-1, 5 kg-ot is. Ilyenkor a fejből és csontosabb részekből tárkonyos leves, a combokból zöldfüszerekkel ízesített báránysült, a belsőségekből a román konyha egyik tradicionális étele a báránypástétom készül, amit ma már az erdélyi magyarok is készítenek. A 25 kg-nál nagyobb példány már birkának nevezhető, húsa rágósabb, íze jellegzetesen faggyús; természetesen fogyasztható, csak már nem bárány.
Az ázaléknak kilója 12 lejbe kerül. Az idei húsvétra már két hete nem tud újabb rendelést felvenni, annyian jelentkeztek a finomságokra. A hentes a környező falvakból, Magyarszovátról, Nádaskóródról és más településekről vásárolja fel a feldolgozásra szánt élő disznót: csakis a kövérebb, szigorúan tisztán tartott állatokat, melyeknek húsát állatorvosnál bevizsgáltatja feldolgozás előtt. Bár óvatosságból soha nem reklámozta magát a harminc év alatt, a rendelések száma egyre nagyobb. "Milyen kockázat van abban, ha egy olyan tehén tejét isszuk, amihez akár naponta kijárhatunk megnézni, hogy milyen körülmények között él? És mennyivel jobb az üzleti tej, pláne mikor a sajtó is tele van rémhírekkel, hogy fertőzött? Kérdem én, hány liter fertőzött tejet iszunk meg vagy húst eszünk meg az üzleti polcokról úgy, hogy nem is tudunk róla? " – halmozott el kérdésáradatával E. Károly kolozsvári, megrögzött őstermelői vásárló, amikor arról faggattuk, miért részesíti előnyben a házi termékeket. Hozzátette, csakis abban a falusi gazdában bízik meg, aki nem eladásra neveli és gondozza az állatokat, hanem saját felhasználásra, és a túltermeléséből osztozik másokkal, természetesen pénzért.
A Húsvét megünneplésének napja sokáig vita tárgya volt, amit végül a niceai zsinaton (Kr. u. 325) zártak le. Ez előírta, hogy a húsvétot egyöntetűen vasárnap kell ünnepelni, ez a vasárnap pedig a tavaszi napéjegyenlőséget – vagyis március 21-ét - követő holdtölte utáni első vasárnap. Ebben az évben ez az időpont március 27-re esik nem kis fejtörést okozva a juhászoknak, hisz a dátum idén a megszokottnál jóval korábbi. Ez azt jelentheti, hogy sok gazdaságban még kicsi a bárányok súlya, így hiába jók az árak, a bevétel mégis elmaradhat a várthoz képest. Az élő bárány piac keresleti oldalával nincs gond, érdeklődés van a portékára. 2015-től jelentősen emelkedett az anyajuhok támogatása, meghirdették az őshonos és veszélyeztetett fajták támogatását, elindult az AKG, lassan meghirdetik a telepkorszerűsítésre igényelhető támogatásokat, tehát vannak lehetőségek. Tavaly év végén elkészült a juhágazati stratégia, amely emelkedő pályára állíthatja a most még egy helyben topogó kiskérődző ágazatot.