Albetétesítés esetén, a nagyobb lakásszámú társasházaknál azonban ezek az okiratok jellemzően megvannak, így részletes rendelkezést találhatunk a társasházhoz tartozó valamennyi közös terület használatára. Osztatlan közös tulajdon kizárólagos használati jogának megszüntetése A kizárólagos használati jog szinte bármikor megszüntethető, a legjobb opció viszont az, hogyha valamilyen értéket tulajdonítanak ennek a jognak. Mit jelent az, ha egy telek osztatlan közös tulajdon?. Ez két szempontból is pozitív kimenetet okozhat: Ingatlanvásárlás esetén biztosítékot ad a vevőnek (ha nincs okiratban rögzített kizárólagos használati jog, de ő azt megvásárolta, akkor kártérítést követelhet az eladótól) A tulajdonostársak megvehetik egymástól a használati jogot. Összefoglalás: a kizárólagos használati jog jelentése A közös tulajdonban lévő területek használata legtöbbször szóbeli megállapodáson, beleegyezésen alapszik. Ez azonban gyorsan változhat akkor, ha új tulajdonostársak jelennek meg a lakóközösségben, esetleg egy befektető több ingatlant is felvásárol.
A többi tulajdonostárs tulajdoni hányadért fizetendő ellenérték főszabály szerint az értékbecslési ajánlatban meghatározott érték. c) Közös tulajdon megszüntetése az ingatlan kisajátításával Az ilyen módon történő közös tulajdon megszüntetést is bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti a Nemzeti Földügyi Központnál. Erre költik az emberek az szja-visszatérítést - money.hu. Ennek feltétele, hogy az osztatlan közös tulajdonnak megosztását legalább három alkalommal úgy kezdeményezték, hogy a bejelentés nem került visszautasításra, azonban az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére a törvény hatálybalépésétől számított 2 éven belül nem került sor és az ingatlan tulajdonosainak száma a 100 főt meghaladja vagy a 30 főt meghaladja és az ingatlan hektárban kifejezett területnagyságának értéke és tulajdonosai számának hányadosa kisebb, mint 0, 5. (Címlapkép: Pixabay)
A blogcikk szerzője Dr. Zalavári György ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat alapítója ( [email protected]).
Azok is az szja-bevallásukban érvényesíthetik az adóvisszatérítést, akiknél a munkáltatóktól az adóhivatalhoz beérkező adatok ellentmondásosak vagy hibásak, például a családi kedvezmény adatait a munkáltató nem minden hónapra, hanem csak szakaszosan közölte, vagy a szülők ketten együtt több családi kedvezményt vettek igénybe, mint ami a gyermekek után a jogszabály alapján járna – tette hozzá Tállai András. (MTI) Borítókép: Getty Images
A kizárólagos használati jog a régi panelházakban nem elterjedt, leginkább az új építésű apartmanok új tulajdonosai esetén figyelnek oda rá: azaz egy teljesen új lakóközösség létrejöttekor már a társasházi alapító okiratban szerepel a kizárólagos használati jog. Ez abban segíthet, hogy az adott közös tulajdonban lévő területet tényleg sajátunkként használhassuk. Fontos, hogy a használati jog és a használat joga (korlátozott haszonélvezeti jog) nem ugyanazt jelentik. Az Agora alkalmazásunk rendszert ad az irodáknak, eszközt az ingatlanosoknak és kimutatást a vezetőknek. Nézd meg milyen lehetőséget kínálunk! Tovább
Ennek ellenére a gyakorlat azt mutatja, hogy vannak olyan tulajdoni lapok, amiken szerepel a használati jog – ennek viszont, ha egy ügy esetleg bíróság elé kerülne, nem sok jelentősége van, hiszen a kizárólagos használati jog a tulajdoni lapon törvénytelenül szerepel. Akkor mi a teendő? A társasházi alapító okiratban, vagy az SZMSZ-ben találhatóak azon a rendelkezések, melyek az önálló helyrajzi számmal nem rendelkező területekre vonatkoznak (tehát a kertre, kocsibeállóra, stb. ) Ezekben az okiratokban, a többi tulajdonostárs beleegyezésével lehet kizárólag használati jogot rögzíteni. Gyakorlati példák: Az udvar egy részére kizárólagos használati jogot rögzítenek a legalsó szinten lakók javára. Egy kocsibeállóra okiratban rögzített kizárólagos használati jog után már felfestheti a használati jogot élvező a rendszámát, vagy a lakás számát. A padlás használatához használati jog kerül kikötésre. Ha nem albetétesítenek egy adott társasházat (jellemzően ikerházak, vagy kis, 5-10 lakásos társasházak), akkor nem kötelező alapító okiratot és SZMSZ-t készíteni, ezért állhat fenn az első bekezdésben részletezett probléma.
Mindenki eldöntheti tehát, hogy kíván-e élni ezzel a jogával vagy sem. Ha valaki használhatná a közös tulajdont, de mégsem teszi, akkor ezért mást nem vonhat felelősségre. Más kérdés természetesen, ha az egyik tulajdonostárs megakadályozza, hogy a többiek is használják az ingatlant. Ilyen esetben jogos a többlethasználati díj iránti követelés. 3. Szintén tévedés, hogy aki használja az ingatlant, csak annak kell fizetni az ingatlan fenntartásával kapcsolatos költségeket. Az ingatlan állagának megóvásához, fenntartásához szükséges költségeket, valamint az adókat és más közterheket, továbbá a közös tulajdonnal járó egyéb terheket, kiadásokat (pl. közös költség) a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában közösen viselik, akkor is, ha nem közösen használják az ingatlant.