A Variszkuszi-hegységrendszer maradványai és vonulatai Európában A variszkuszi orogén globális térképe A Variszkuszi-hegységrendszer a karbon időszak környékén a herciniai orogén fázis alatt kialakult hegységrendszer. Maradványai a variszcidák vagy varisztidák, az armorikai hegységgel együtt herciniai gyűrődésnek nevezik. Variszkuszi-hegységrendszer – Wikipédia. A hegységrendszer akkor jött létre, amikor a devon második felében és a karbon idején, 280-380 millió évvel ezelőtt összeütközött Laurázsia és Gondwana őskontinens és létrehozták a Pangeát. Név eredete [ szerkesztés] Neve a középkori latin Variscia szóból, egy szászországi terület nevéből ered, amely pedig a valaha feltételezetten ott élt germán törzs, a variszkuszok nevéből származik. Képződése [ szerkesztés] Szűkebb értelemben csak a mai Európa területén zajlott hegységképződést nevezik variszkuszinak, amely Laurázsia és Gondwana ütközéséhez köthető. A hegység vonulata a Kaledóniai-óceánból emelkedett ki. Az ugyanabban az időben Észak-Amerika területén zajlott folyamat neve allegheny orogén fázis.
Sokszor előfordul, hogy a magyarországi karbonkorú képződményeket variszkuszinak nevezik (például a Velencei-hegységet). Ez csak a kort tekintve helyes, egyébként nem a varisztidákat kiemelő nagyszerkezeti mozgások hozták létre ezeket, hanem a lemezperemek meggyengülését és gyűrődését kísérő belső zóna, amelyben a töredező kéreg szakadásai nagy kiterjedésű mélységi magmás tevékenységet indítottak el. A variszkuszi orogén fázis hosszú, és tektonikailag bonyolult folyamat volt. Részben összemosódik a korábbi kaledóniai orogénnel ( szilur – devon). Ekkor a kontinensperemeken kordillera-típusú orogén övek alakultak ki, amelynek során Európában a Kaledónai-hegység, Amerikában a Takoni-hegység emelkedett ki ( takoni orogén fázis). Pacificus hegysegrendszer térkép . Mindkét hegylánccal párhuzamosan gyűrődtek fel a varisztidák az óceánok bezárulása során. A varisztidák kiemelkedésével végleg bezárult a Japetus-óceán és a Tornquist-óceán is. A varisztidák emelkedésének tetőpontja 350–330 millió évvel ezelőtt volt, majd a perm első felében, az utolsó varisztida-fázissal létrejött az egységes Pangea.
Ez azonban kissé megelőzi a varisztidák kialakulását, mivel a Laurázsia kialakulásában szerepet játszó kontinensütközés, Laurencia és Fennoszarmácia torlódása emelte ki. Urál ( Oroszország) 4. egyidejű, de nem a varisztidákhoz tartozó hegységek: Tiensan ( Kína) Altaj (Kína) Szaján (Kína) Kunlun (Kína) Nagy-Vízválasztó-hegység ( Ausztrália) Fok hegység ( Fokváros, Dél-afrikai Köztársaság) Déli Appalache (Észak-Amerika) Velencei-hegység (Magyarország) Források [ szerkesztés] Hunyadi László. Földan III. Ember a természetben - 5. osztály | Sulinet Tudásbázis. Általános földtörténeti ismeretek. Műszaki K. (1979). ISBN 963-10-2959-x Gyuricza László: Európa regionális természeti földrajza Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine -ben Európa kialakulása és tájai [ halott link] Földtörténeti óidő és a kontinensek vándorlása