A lényegi pontokat, tehát a villa visszaadását, a Gellért Szálló számláinak kifizetését nem fogadták el. Azt lehetne gondolni, hogy a dolog ezzel lezárult, Págert átverték, és ő hagyta magát. Az ügy további menete azonban arra utal, hogy a politikai vezetés nem minden tagja fogadta el a határozatot. Világos volt, hogy Páger is ragaszkodni fog a szerződéshez, de hát isten malmai lassan őröltek. A Művelődésügyi Minisztérium kérésére időközben Apró Antal miniszterelnök-helyettes engedélyezte a villa kiürítését. A minisztérium ügyintézői semmit nem bíztak a véletlenre, és kikérték a Páger villa tulajdonviszonyait tükröző földhivatali véghatározatot és bírósági végzéseket. Érdekesség, hogy az 1947-es földhivatali véghatározat szerint a villa Páger Antal Argentínában maradt feleségének, Komár Júliának a nevén volt. Apró Antal könyvei - lira.hu online könyváruház. Arra, hogy az épület visszajuttatásakor miként oldódott meg a probléma - hiszen Páger felesége nem tért haza - a rendelkezésünkre álló források nem adnak választ. A ház 1947-ben Balázs Béla, majd halála (1949) után 1950-ben felesége tulajdonába került.
Szegvári Katalin ismert tévériporter Gyurcsány Ferencnek írt és az MTI-hez is eljuttatott nyílt levelét a Magyar Nemzet szerdai száma közölte. Levelében úgy fogalmaz, hogy "személyes ellenségének" tekinti a kormányfőt, mert ön szerint ő a felelős az ügynökügyben keletkezett káoszért, így az ön nevének nyilvánosságra kerüléséért is. - Továbbra is baloldali vagyok, ahogy mindig is az voltam, ilyen a családi indíttatásom. Nem leszek a jobboldal, de a baloldal játékszere sem. Én is olvastam az Indexnek adott Gyurcsány-interjút, amelyben a kormányfő azt mondta, hogy "nehezen éli meg", amiért azt írtam: "első számú ellenségemnek" tartom. Elképesztő összeget költött Gyurcsány a luxusvilla felújítására - Ripost. Egyetértek vele, hogy kijelentette: "embertelennek tartom az eljárást, Szegvári Kati levele pedig még akkor is megindított, ha az abban foglaltak nagyobbik részét igazságtalannak tartom". Egy neves baloldali gondolkodó azt írta nekem: "A helytelenül és pontatlanul »ügynöknek« nevezett személyek bűnbakok. Ők felelnek azért, amit a rendszer tett, s aminek oka a rendszer volt, még csak nem is a vezetői".
Ha ezek után valaki mondjuk nyakon öntené Kovacsics urat egy vödör formalinban konzervált fitymával, nyilván az szintén "a jog által is méltányolt, erkölcsileg pozitív tartalmú, és társadalmilag hasznos figyelemfelhívás" lenne, felhívná a figyelmet arra a társadalmilag kifejezetten veszélyes jelenségre, amit a Talmud tanításainak a hazai igazságszolgáltatásban egyre erősebben és egyre gyakrabban érezhető térhódítása jelent. Úgy ítéljük meg, hogy ezzel az ítéletével dr. Kovacsics István túllépett a bírói hatáskörön, lényegében politikai köszereplővé emelte önmagát, a holokauszt-ipar szolgálatába állt. Ezzel viszont elérte, hogy a vele szembeni véleménnyilvánítás határai akár a gyalázkodás szintjéig is elmehetnek, és vélhetően el is fognak menni. (Mi természetesen igyekszünk visszafogottan fogalmazni, de ahogy Kovacsics úr sem rejtette véka alá hová tartozását, és emberi értékét, úgy mi sem rejtjük véka alá a róla alkotott véleményünket, hanem kérlelhetetlen őszinteséggel a szemébe mondjuk: Rongyember vagy Pista!
Az 1956. szeptember 7-i PB határozat is mintegy `esemény utáni`, azaz csak tudomásul vette, hogy Páger Antal megérkezett, s inkább a sajtóhullámok lecsendesítésére szorítkozott. Páger repülőgépe augusztus 30-án szállt le Ferihegyen. Felesége és kisebbik lánya, Juliska, végleg Dél-Amerikában maradtak, Judit lánya utóbb hazaköltözött Magyarországra. Rajongói boldogok voltak, hogy hazatért, és amikor megjelent, őrjöngő tapsorkán fogadta. A viszonylag nagy sajtóvisszhang meglepte a széthullóban lévő politikai vezetést, amit a Kádár János szóbeli előterjesztése alapján született MDP PB határozat is tükrözött. A Gellért Szálló egyik lakosztályában élő művészt folyamatosan ellenőrizték, pontosan tudták, kivel találkozott, és miről beszélt. Páger azonban arra nagyon ügyelt, hogy semmilyen módon ne kerüljön konfliktusba a hatalommal. A `hallgass és ne politizálj` jelszavát betartotta az 1956 októberi forradalom alatt is, így a hatalmát lassan legitimizáló Kádár-féle vezetés sem talált fogást rajta.