Mostantól viszont már a kelet-közép-európai útvonalak domborzati adatait is tartalmazzák az elektronikus térképek. L. még Bányatérkép, Földtani térkép és Tengertérkép. Az osztrák-magyar monárkiában létező katonai térképek: a) a felvételi Térkép, 1:25, 000 arányban készült szines térkép. A monárkia területét ábrázoló összes katonai térképek forrásműve, alapanyaga. Egy földrajzi fok területe 32 lapon (felvételi szekció) van ábrázolva. Románia fizikai térképe, Domborzati egységek. Egy tiszt 1-2 ilyen Térkép területét veheti fel tavasztól őszig és egy télen át készítheti el arról a térképet. Az egész monárkia területe körülbelül 3000 ilyen lapon van ábrázolva. Négy ily lapból készül egy lapja b) a részletes Térkép-nek, 1:75, 000 arányban. Hadi térkép, célja, hogy harcászati intézkedések részleteinek végrahajtásához még elég részletesen tartalmazza a terep katonailag jelentős részeit. Fekete rajzban készül, kivételesen a növényfedezet, utak külön megrendelésre szineztethetők. Egy centiméter rajta a természetben 1000 lépésnek felel meg.
Kapcsolódó térképek: Magyarország Székelyföld Románia Erdély alatt ma Románia nyugati részét értjük. Földrajzilag Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén található. A mai Romániában Erdély néven ismert terület több, mint a történelmi Erdély, hisz magába foglalja a Partiumot és a Bánság ot is. A történelmi Erdély ezzel szemben csak a mai értelemben vett Erdély Király-hágó n túli részét jelenteti. Romania domborzati térkép. A történelmi Erdély egy magas fennsík: délen Havasalföldtől a Déli-Kárpátok, keleten Moldvától és Bukovinától a Keleti-Kárpátok választják el. Az északi és a nyugati részeit a Partium, Máramaros, Szatmár és az Alföld határolják, míg a délnyugati részei a Bánsággal határosak. Az erdélyi fennsíkot (300-480 m magas) többek között a Maros és Szamos szelik át. Délkeleti részét Székelyföld nek nevezik. Erdély legfontosabb városai: Gyulafehérvár, a történelmi főváros; Kolozsvár, a modernkori főváros; Brassó; Nagyszeben, Királyföld székhelye; Marosvásárhely, a néhai Magyar Autonóm Tartomány székhelye; Székelyudvarhely, a székely anyaváros; Csíkszereda; és Sepsiszentgyörgy.
Nyolc részletes térképből készül egy lapja: c) az általános térképnek, 1:200, 000 arányban, mely már egész Közép-Európa területéről készíttetik. A legrégibb fenmaradt magyar térképet Honter János brassói reformátor készítette Erdélyről, s Baselban 1532. nyomtatta ki. Ebben a században Lázius Farkas, Ortelius és Zsámboky János készítettek még magyar térképeket. A következő században Rákóczi Zsigmond az iskolába is bevitte a térképek használatát s ettől fogva sokan foglalkoztak Térkép-készítéssel. A Térkép szerkesztésének magyar reformátora Mikovinyi Sámuel volt, kinek tudományos gonddal készült munkálatai Bél Mátyás nagy művében jelentek meg. A múlt század többi magyar Térkép-rajzolói közül Eder Ferenc, Hell Miksa érdemelnek külön felemlítést. A magyar közélet fellendülésével egyidejüleg kezdődött meg a Térkép-irás virágzása is. Lipszky János huszárkapitány 1806. József nádor pártfogásával külön felmérte és elkészítette hazánk Térkép-ét és Görög Demeter (1802-11) 60 lapon kiadta az első magyar atlaszt, melynek készítésében főkép debreceni tanulók vettek részt, kikhez tartozott Karacs Ferenc is, kinek 1803. kiadott T. -én már mintegy 8000 név van.