magas láz (38, 8°-40°C), ez megfázásnál ritkán fordul elő; izom- és ízületi fájdalmak; nagymértékű fáradtság-, gyengeségérzés; erős fejfájás; szemfájdalom; (megfázásnál a könnyezés jellemzőbb); száraz köhögés (ez lehet megfázásnál is); torokfájás, kaparó érzés a torokban. Ez a típusú kiütés viszont az arcon is jelentkezhet, hever köhögési rohamok vagy hányás után, így ilyen esetekben nem komoly betegség jele. A gyermek biztonsága érdekében azonban mindig célszerű sürgős orvosi ellátást igényelni! Szintén orvosi vészhelyzet, ha a kiütéseket az ajak duzzadása kíséri – a csalánkiütés típusú kiütéseket azonnal lehet kezelni diphenyhadramine-nal (Benadryl). Ha ajak- vagy arc dagadás, duzzadás jelentkezik, azonnal orvoshoz kell fordulni! Láz nélküli tüdőgyulladás elleni. Különösen, ha a gyermek légzése nehézkes vagy erre panaszkodik, a mentőket kell hívni – a tünetek ugyanis anafilaxiás reakcióra utalnak. Ez életveszélyt jelentő allergiás reakció! 4. Súlyos gyomor probléma Amennyiben a gyermeknek ételmérgezése vagy gastroeneteritis-e van ("gyomor influenza"), fontos ellenőrizni, milyen gyakran hány és van hasmenése.
A munkaviszonyt megszüntető munkáltatói döntések többnyire nem érintik a munkavállaló alapvető jogait. Példánknál maradva: a betegeket ittasan kezelő orvos kirúgása semmilyen alapjogot nem korlátoz. Az egészségügyi dolgozó elbocsátása az elmaradt védőoltás miatt viszont alapjogot érintő döntés. A különféle védőoltások felvétele, illetve elutasítása ugyanis az egészségügyi önrendelkezési jog részét képező döntés. Mi több, a védőoltásra kötelező jogszabály nemcsak az önrendelkezési jogot, hanem sokak esetében a foglalkozás szabad megválasztásához való jogot is korlátozza. Sokan ugyanis nemcsak az aktuális állásukat veszítik el, hanem azt a lehetőséget is, hogy foglalkozásukat bárhol máshol gyakorolják az országban. Amiről szinte senki nem tud: ezt kell tenned, ha tüdőgyulladásod van!. A közhatalmi szervek az alapjogokat csak különleges célok elérése érdekében, és csak végső eszközként korlátozhatják, ráadásul a jogkorlátozás súlyának mindig arányban kell állnia az elérni kívánt cél jelentőségével (erre vonatkozik az ún. szükségességi-arányossági teszt). Van olyan alkotmányos cél, amellyel indokolható az egészségügyi dolgozók oltásra kötelezése.
Lehet persze úgy érvelni, hogy az oltatlanokat a felmondási idő teljes időtartama alatt fel lehetne menteni munkavégzési kötelezettség alól, így nem jelentenének kockázatot a betegekre. Ez azonban az oltatlan dolgozóknak diszkriminatív előnyt – fizetett szabadságolást – jelentene a beoltott kollégákhoz képest. A kórházaknak, rendelőknek pedig ez munkaerőkiesést okoz, hiszen a felmondási idő tartama alatt az oltatlan munkavállaló helyére nem tudnak új munkavállalót felvenni. Ha nincs felmondási idő, akkor a pozíció hamarabb szabadul fel, és azt hamarabb betöltheti egy olyan személy, aki rendelkezik védőoltással (ez persze csak azokban a munkakörökben életszerű, amelyekben nincs munkaerőhiány). Láz nélküli tüdőgyulladás ellen. A munkahely elvesztése és a felmondási idő hiánya tehát még együtt sem feltétlenül okoz aránytalan jogsérelmet az oltást elutasító dolgozóknak. Az ugyanakkor, hogy mindemellett semmilyen mértékű végkielégítésre sem számíthatnak, megítélésünk szerint már aránytalanná teszi a jogkorlátozást. Különös tekintettel arra, hogy ez a jogfosztás egy további alapjogot is érint, mivel a munkavállalói végkielégítés – mint jogos váromány – a tulajdonhoz való jog védelme alatt áll.