A távolléti díj három részből tevődik össze. Részét képezi (1) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, továbbá valamennyi a Munka Törvénykönyve alapján kötelezően biztosítandó bérpótlék helyett fizetett átalány; (2) bizonyos feltételek fennállása esetén az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (az irányadó időszakra) kifizetett teljesítménybér; illetve (3) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett egyes bérpótlékok. E három elemet külön-külön kell kiszámítani, és ezek összege adja magát a távolléti díjat. Ha az irányadó időszakban munkabér kifizetés nem történt, távolléti díjként az alapbért kell figyelembe venni. Távolléti díj fogalma. A távolléti díj tehát az alapbérnél általában magasabb összeg, hiszen az alapbéren felüli bérelemeket is figyelembe kell venni a számításánál. A távolléti díj kiszámítására a törvény részletes előírásokat tartalmaz, ezek azonban eltérést engedőek. Kollektív szerződésben akár a munkavállaló javára, akár a hátrányára szóló eltérő számításban is meg lehet állapodni, míg munkaszerződésben csak a munkavállalóra kedvezőbb irányba lehet eltérni a törvényben foglaltaktól.
2013. március 21. – 12. 00 Dr. Dudás Katalin összefoglalója az Mt. A Munka Törvénykönyve Első és Második része / A munka- és pihenőidő; a munka díjazása /6.5.6. A távolléti díj számítása. január 1-jétől hatályos szabályairól és az ezzel kapcsolatos fogalmakról. január 1-től az új Munka Törvénykönyve egyik legnagyobb port kavaró változása a távolléti díj számításának módja volt. A szabályok nehezen értelmezhetőségéből adódóan szinte minden munkáltatónak komoly fejtörést okozott a januári és februári szabadságok, távollétek elszámolásának technikája. Ügyfélszolgálatunk munkatársai több ezer telefont és e-mailt fogadtak a témával kapcsolatban. A számtalan kérdés miatt egy olyan átfogó, számítási feladatokon keresztül bemutatott, jogszabályi magyarázatokkal alátámasztott konzultációt szerveztünk, amely segítséget nyújtott a munkáltatóknak a fogalomrendszer értelmezésében, a döntés meghozatalában, továbbá a nexONBÉR és nexONTIME programok kezelésében. A képzés minden szabad helye órák alatt elkelt, több mint 200 ügyfelünk vett részt szakmai rendezvényünkön. A konzultáció egyik különlegességét jelentette, hogy előadóink – dr. Dudás Katalin (ügyvéd), Takácsné Beke Judit (senior ügyfélszolgálati munkatárs), Várnai Péter (operatív tanácsadó), Kozma Anita (nexONHRM termékfelelős), Kassa Vali (terméktámogatási osztályvezető) és Szigeti Róza (ügyfélszolgálati igazgató) – egész nap jelen voltak, ezzel is biztosítva, hogy minden kérdésre a témában érintett szakembertől kaphassák meg résztvevőink a választ.
A védelem időtartama A védelem időtartama nem korlátlan, az az Mt. 65. e) pontja alapján legfeljebb a kezelés megkezdésétől számított 6 hónapon keresztül állhat fenn. Noha korábban vita állt fenn a védelem időtartamát illetően, a 13/2018. számú munkaügyi elvi határozat alapján egyértelműen meghatározható, hogy a 6 hónapos védelem mikortól meddig állhat fenn, és mikortól kezdődhet újra. Megszűnt az átlagkereset és a távolléti díj kettőssége - Eurotantusz | Eurotantusz. "Az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés – de legkésőbb annak megkezdésétől számított 6 hónap időtartam – alatti felmondási védettség úgy értelmezendő, hogy az esetlegesen sikertelenül befejeződött kezelés után e védettség megszűnik, de ezen okból az újabb emberi reprodukciós eljárással ismételten elkezdődik a munkáltatói felmondás tilalmának időtartama. " A fentiek alapján a védelem tehát nem csak egyszer illetheti meg a programban résztvevő munkavállalót, hanem minden, megszűnt kezelést követő újrakezdett kezeléstől kezdődően. Amennyiben jogvita alakul ki a felek között a dátumokat illetően, így a felmondási tilalom fennállásának pontos időtartamát illetően, úgy orvosi szakvélemény és állásfoglalás útján tisztázható a felek között a jogvita.
Jövedelem: A magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze vagy a törvényben elismert költségekkel csökkentett része. Költségként mindig csak a bevétel elérése érdekében felmerült kiadás számolható el. A személyi jövedelemadó törvény alapján megkülönböztetünk:. 1. Összevont adóalapba tartozó jövedelmek: önálló tevékenység (pl. : egyéni vállalkozó vállalkozói kiléte, megbízási jogviszony, mezőgazdasági őstermelő, bérbeadásból származó jövedelem) nem önálló tevékenység (pl. : munkaviszonyból származó jövedelem, tárasa vállalkozó tagi kivét, Gt. vezető tisztségviselőjének a tiszteletdíja, segítő családtag jövedelme, képviselők jövedelme) 2. Külön adózó jövedelmek (nem része az összevont adóalapnak) Egyéni vállalkozó adóalapja után fizetendő vállalkozói szja és az adózás után vállalkozói jövedelem után vállalkozói osztalékadót fizet. Vagyonátruházásból származó jövedelmek (Ingó25%, ingatlan 25%, öröklési szerződésből szárazó jövedelem 25%) Tőkejövedelmek (kamatjövedelem 20%, osztalék 25%, 35%, árfolyamnyereség 25%, vállalkozásból kivont jövedelem25%) Természetbeni juttatások 54% (magáncélú telefonhasználat) Vegyes jövedelmek: (kis összegű kifizetés 15 000 Ft-ig 36%, ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha nem az összevont adóalap részeként adózik 25%, nyeremény 25%) Az adó mértéke: Az adótábla 2009. évben: A jövedelem összege: Az adó mértéke: 0 – 1.