Figyelt kérdés Miért nincs logika a matekban? (geometria) felhúztam magam egy házin ami arról szól hogy: Mennyi egy henger palástterülete? ami ugye számomra tök logikus hogy 2*körterület + magasság*körkerület. nekem ez a logikus és mire kész vagyok összes házival valaki közli hogy rossz az egész mert a palástterület az magasság*2*sugár*pí ez mi? honnan jön ez? ki találta ki? összevissza összeszorzunk mindent mindennel és az a lesz helyes megoldás? amit én számolok az meg állítólag a felszín... de most a felszín az nem a palástterület? rossz vagyok matekból, nem is érdekel, de ez kiakasztó... ja am 12. -es vagyok és már lassan a falat kaparom... 1/5 anonim válasza: A palástterület az csak a palást területe. Tehát az alját és a tetejét nem kell hozzáadni (a két kört). Jól írtad azt a részét: magasság*körkerület. (Mivel a körkerület 2*sugár*pi. ) 2011. Mennyi egy henger palástterülete? (2356914. kérdés). nov. 7. 20:49 Hasznos számodra ez a válasz? 2/5 anonim válasza: a felszín a két alapkör+a palást. a palástot terítsd ki síkba, az egyik oldala a körkerület (2*sugár*pí), a másik a magasság.
A térfogatot gyorsabban kiszámolhatjuk, ha a különbségben kiemeljük a közös tényezőket. A mértékegységek most már rendben vannak, kg-ban kapjuk meg az eredményt. Az 5 m-es rézcső kicsit több mint 2 kg. Egy fekvő henger alakú víztartály a függőleges átmérőjének a$\frac{3}{4}$ részéig van vízzel. Mennyi víz van benne, ha a henger alapkörének sugara 50 cm, a tartály hossza, azaz a henger magassága 120 cm? A hengernek az a része, amiben víz van, egyenes hengerszerű test. A térfogatát úgy számoljuk ki, hogy az alapterületét megszorozzuk a magasságával. Vizsgáljuk meg az alaplapot! Ez egy körszelet, ami egy háromszögből és egy körcikkből áll. A terület kiszámításához szükségünk van az $\alpha $-val jelölt szögre. Ezt szögfüggvénnyel tudjuk meghatározni. Ismerjük a szög melletti befogót és az átfogót. A kettő hányadosa a szög koszinusza. A háromszög területét a trigonometrikus területképlettel számoljuk ki. A körcikk területe egyenesen arányos a középponti szögével. De mekkora a középponti szög, ami nekünk kell?
Ismerjük az átmérőjét és a magasságát. Nekünk a 80 cm magas vízmennyiség térfogatára van szükségünk, ezért az ábrán a henger magassága 80 cm. A cm-t átváltjuk méterbe. Alkalmazzuk a henger térfogatképletét! Az eredményt ${m^3}$-ben kaptuk meg, átváltjuk literbe. Minél hosszabb ideig van nyitva a csap, annál több víz folyik a medencébe. Az idő és a csapból kifolyó víz mennyisége egyenesen arányosak. Azt kaptuk, hogy a medence több mint 3 óra alatt telik meg. Mekkora a tömege annak az 5 m-es rézcsőnek, aminek a külső átmérője 16 mm és a falvastagsága 1 mm? A réz sűrűsége $8960{\rm{}}\frac{{kg}}{{{m^3}}}$. A tömeg a sűrűség és a térfogat szorzata, így tanultad fizikaórán. A cső térfogata két henger térfogatának a különbsége. A nagyobb alapkörének a sugara a külső átmérő fele, a kisebbé 1 mm-rel kevesebb. A mértékegységek nem maradhatnak így. Célszerű minden távolságot cm-be váltani! A sűrűséget pedig számoljuk át $\frac{{kg}}{{c{m^3}}}$-be! $1{\rm{}}{m^3}$1000∙1000, vagyis $1 000 000{\rm{}}{cm^3}$, ezért osztani kell 1 000 000-val.
Egy megfelelően elhelyezett király a végjátékban hozzájárulhat a mattadáshoz, valamint egy gyalog átváltozásához is. Kivételes lépés: sáncolás (lásd lejjebb). Alapállásban a király a vezér mellett áll: világosnál a vezértől jobbra az e1-es mezőn, sötéttel a vezértől balra, az e8-as mezőn, a világos királlyal szemben. Sakk különleges lépések – Betonszerkezetek. A táblán a király a legmagasabb bábu. Lépések A királyok elhelyezkedése a játék kezdetén Egy király lehetséges lépései A királyok lehetséges lépései. Az -szel jelölt mezőkre nem léphetnek, a sötét játékos mattot kapott Sáncolás (avagy a szlengben: rosálás) a király és az egyik bástya együttes lépése (de egyezményesen a király lépésének tekintik). Ezt világos is, sötét is mindössze egyszer teheti meg a játék során. A király a kiválasztott bástya felé lép két mezőt, a kiválasztott bástya pedig a király által átlépett, tehát a királlyal szomszédos túloldali mezőre kerül. Ha a király a királyszárnyra sáncol, azt rövidsáncnak (írott jele: 0-0), ha a vezérszárnyra, hosszúsáncnak (írott jele: 0-0-0) hívjuk.
A sakk-készletben a gyalog a legkisebb méretű, alapesetben más megkülönböztető jellegzetessége nincs. Más magyar elnevezése: paraszt vagy pór. Mozgása [ szerkesztés] A sakk kezdőállásában mindkét játékosnak 8 gyalogja van, amelyek a játékos felől nézve a 2. soron helyezkednek el, vagyis világosnak az a2-b2-…-h2 mezőkön, sötétnek az a7-b7-…-h7 mezőkön. A gyalogok csak előre léphetnek, azaz a függőleges vonalakon az ellenfél térfele felé egy, vagy a kezdőállásból két mezőt. A gyalogok elhelyezkedése a kezdőállásban. A gyalog mozgása. A gyalog az előtte levő mezőre léphet. A kezdővonalról lehetősége van kettőt is előrelépni. Gyalog (sakk) – Wikipédia. Ütés [ szerkesztés] Más báboktól eltérően, a gyalog nem arra üt, amerre "normálisan" lép. A gyalog átlósan előre, jobbra vagy balra ütheti az ellenséges figurákat. A bal oldalon levő ábrán a világos gyalog a sötét bástyát vagy a huszárt ütheti le, de nem ütheti a d6-on álló futót, amely leblokkolja előrehaladását. Jóval szokatlanabb az en passant ütés. Ez akkor fordul elő, ha az egyik játékos gyalogja a saját kezdőállásához képest a felezővonalon túl következő soron áll (ez a világossal játszó számára az 5., sötét számára a 4. sor).
A leggyorsabb sakkjátszmák (susztermatt, bolondmatt) - YouTube
A gyalog a sakk-készlet leggyengébb és egyben legszámosabb bábuja, amely éppen ezért meghatározza a sakkjátszma jellegét és az állás szerkezetét. A játékban a tisztektől eltérően a gyalog – a katonai analógia szerint – a gyalogságot képviseli. Mindkét játékos 8 gyaloggal kezdi a játszmát, amelyek a játékos felől nézve a 2. soron állnak. A sakklejegyzés szerint a világos gyalogok az a2, b2,..., h2 mezőkön, a sötét gyalogok az a7, b7,..., h7 mezőkön helyezkednek el a játszma elején. A gyalogokat megkülönböztethetjük azon vonal szerint, amelyen állnak. Így beszélhetünk "világos c-gyalog"-járól vagy "sötét h-gyalog"-járól. Ritkábban a gyalogokat a nyitóállásban mögöttük levő tisztek szerint különböztetjük meg, tehát a "c-gyalog" helyett "vezéroldali futógyalog"-ot is mondhatunk. Daniel King: Sakk! (Tessloff és Babilon Kiadó, 2000) - antikvarium.hu. A megnyitások két nagy kategóriáját is szokták régebben "királygyalog megnyitás"-nak és "vezérgyalog megnyitás"-nak nevezni. A közfelfogás szerint nem tartozik a figurák közé, bár a hivatalos sakkszabályokban nincs ilyen megkülönböztetés.
Leütjük a sakkot adó bábot. Közbehúzunk egy másik figurát a támadó báb és a királyunk közé. Ez a megoldás értelemszerűen nem jöhet szóba, ha huszártól kaptunk sakkot, vagy közvetlenül szomszédos mezőről. Vannak különleges sakkfajták, amik már nem részei az alapszabálynak, hanem következményei, de taktikai szempontból érdekesek: [1] Felfedett sakk • amikor nem attól a figurától kapjuk a sakkot, amely a tényleges lépést tette. Ez úgy történhet, hogy a királyunk és a sakkadó báb között volt egy másik ellenséges figura, és ellenfelünk ez utóbbival kilépett az útból. Kettős sakk • ha a lépést követően nem egyetlen, hanem két figura is támadja a királyunkat. Ez történhet például úgy, hogy a királyunk és az ellenséges bástya között álló huszár ellép az útból (felfedett sakk), de maga is olyan mezőre érkezik, ahonnan sakkban tartja királyunkat. A kettős sakk nagyon erős lépésnek számít, hiszen kizárólag a sakkból való kilépéssel lehet megszüntetni. Villás sakk esetről akkor beszélünk, amikor a huszár a királyon kívül legalább egy nehéztisztet támad egyszerre.