A megtámadott levelek színén kezdetben apró, halvány foltok jelennek meg, amelyek később kiterjednek és összefolynak. A megtámadott levelek az apró szúrásnyomok miatt a párologtatásuk fokozódik, a levelek klorofillban szegényebbé válnak, a fotoszintézis lassul, majd megszűnik, ami a növények fokozatos kondicionális leromlását idézi elő. A levelek sárgulnak, barnulnak, majd elszáradnak. Védekezés A Flumite 200 és a Bio-Sect Spray szabad-forgalmú szerek, utóbbi az atkák mellett pl. levéltetvek, pajzstetvek ellen is hat. Photosynthese – Wikiszótár. Ne feledjük azonban, hogy hatékonyan védekezni a takácsatkával szemben csak a különböző megelőzési és védekezési eljárások (egészséges szaporítóanyag használata, termesztéstechnológiai elemek betartása, környezeti feltételek figyelembe vétele, szükség esetén kémiai védekezés) kombinációjával lehet!
A leveles hajtások elheverők, a virágosak felállóak, a taposást jól tűrik. A lándzsa alakú levéllemezek szürkészöldek, 4–15 cm hosszúak, érdes szélűek, fehér szőrökből álló körrel a lemez és a tok találkozásánál. Az álló szárak levelei 2, 5–10 cm hosszúak, az elfekvő indákról és rizómákról növő levelek rövidek és pikkelyesek. A virágzási időszak tavasz végétől szeptemberig tart. Virágzata ujjas kalász (a kalászok egyenlő magasságból indulnak), 3-7, néha 2 db, 3–6 cm hosszú, gyakran ibolyásvörös színezetű, 1-2 virágból álló füzérkével. Az oldalról lapított, 2 csónakforma pelyvalevéllel borított füzérkék a szár tetejéről indulnak ki, a füzértengely egyik oldalról kiindulva egyesével állnak, sugaras elrendezésben. Mi a fotoszintézis fogalma. A talaj felszínén kúszva minden szárcsomónál gyökeret ereszt, így sűrű gyepet képes alkotni. Vegetatív úton, föld alatt kúszó erőteljes tarackokkal is szaporodik, több méter átmérőjű klónokat hozva létre. Magja 2 évig csírázóképes, 20 °C felett csírázik; a növény 15 °C fölött növekedik, a 24-37 °C közötti hőmérsékleti tartomány optimális neki.
A takácsatka tág tűrőképességű faj, szabad-földön is képes áttelelni, és az elkövetkező években ismét elszaporodni egy-egy adott kultúrában Otthonunkban tartott szobanövények esetében főleg télen, a száraz levegőjű, túlfűtött lakásokban okozhat gondot a takácsatka. Mivel növényvédő szerek a lakásban nem használhatók (! ), a következőket tehetjük: 1. Növeljük a levegő páratartalmát. Ennek elérésére tegyünk vizet nagy párologtató felületű edényekbe, és ezeket helyezzük a fűtőtest közelébe, vagy rakjuk a radiátorra, az elpárolgott vizet pedig rendszeresen pótoljuk. Photosynthesis – Wikiszótár. A magasabb páratartalom egyébként is jó hatással van a szobanövényekre. 2. Növényeinket rendszeresen zuhanyozzuk le langyos vízzel, a takácsatka ugyanis nem kedveli a nedves környezetet. 3. Az atkaölő szeres kezelést szabad térben (pl. kert) végezzük el. Kémiai védekezésre a speciális atkaölők és atkaölő-mellékhatású rovarölők használhatók. A vegyszeres védekezésen kívül a fóliaház páratartalmának a növelése, és gyakori szellőztetés is visszafogja az atkák elszaporodását.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők Fitoplazma Baktériumos betegségek A fitoplazmák sejtfal nélküli, táptalajon nem tenyészthető, a növények floémszöveteiben élő baktériumok. Fotosintesi – Wikiszótár. Fitoplazma-okozta növénybetegségről már régről vannak írásos emlékek, az egyik legkorábbi az 1603-as eperfa-törpeségről Japánból. Először ezeket a betegségeket vírusoknak tulajdonították, melyek terjedéséhez éppúgy szükség van rovarvektorra, nem lehet kultúrában tenyészteni őket, és az okozott tünetek is hasonlóak, mint a fitoplazmáknál. 1967-ben találták meg a fitoplazmákat a növényi floémszövet ultravékony metszeteiben, és mikroplazmaszerű szervezeteknek, vagy MLO-knak (mycoplasma-like organism) nevezték el őket, mivel hasonlítottak a mikoplazmákra. Azóta több száz sárgulásos, törpüléses, seprűsödéses tünetet mutató növényben mutatták ki jelenlétüket.
- A fitoplazma-fertőzött növények gyakran bokros vagy boszorkányseprű-megjelenésűek, mivel a fertőzéstől a normális növekedési minták megváltoznak. - A legtöbb növény csúcsdominanciát mutat, de a fitoplazmától elburjánozhatnak az oldalirányú hajtások, és megnőhet a szártagok mérete. - A fertőzés miatt megnő az oldalirányú hajtások száma, ami lehetővé teszi az egynél több virágú mikulásvirágok termesztését. - Sok, a fitoplazmák által okozott tünetet valójában nem a fitoplazma valamely specifikus patogén hatása váltja ki, hanem a fertőzés okozta stressz. - A fotoszintézis, különösen a II. fotokémiai rendszer sok fitoplazma-fertőzött növényben blokkolva van. Mi a fotoszintézis feltétele. - A fitoplazmával fertőzött növények gyakran elsárgulnak, amit a klorofill lebomlása okoz, mivel annak bioszintézise is gátolt. Terjedés: A fitoplazma terjedése történhet vegetatív szaporítással, oltással, szemzéssel, kabócák és levélbolhák szívogatásával és egy élősködő gyomnövénnyel, az arankával (a Cuscuta nemzetség négy fajával). A tápnövény gyökereiben telelnek át, majd tavasszal a nedvkeringés megindulásával terjednek szét a növényben.