A Fahrenheit a hőmérséklet mértékegysége. A víz fagyás- / olvadáspontja körülbelül 32 ° F 1 atmoszféra nyomáson.
Fajlagos páratartalom A fajlagos páratartalom megadja, hogy egységnyi tömegű (1 kg) nedves levegő hány gramm vízgőzt tartalmaz. Mértékegysége: g/kg. Relatív páratartalom A relatív páratartalom azt fejezi ki, hogy a levegő a felvehető maximális mennyiséghez (telített állapothoz) képest mennyi vízgőzt tartalmaz. Általában%-ban határozzuk meg, és értéke független a hőmérséklettől. Az előzőek alapján a 100% relatív páratartalmú levegő a telített, és egy 25% relatív páratartalmú levegő az adott hőmérsékleten elnyelhető pára egynegyedét tartalmazza. A kondenzáció jelensége A kondenzáció vagy páralecsapódás akkor következik be, amikor a levegő hőmérséklete a harmatponti hőmérséklet alá csökken, és a benne lévő párát tovább nem képes magában tartani. Harmatponti hőmérsékletnek azt a hőmérsékletet nevezzük, amikor a levegőt lehűtve abból kiválva megjelenik az első páracsepp, azaz a levegő eléri a telített 100%-os relatív páratartalmú állapotot és megindul a kicsapódás. Ha a levegő találkozik egy olyan tárggyal, amelynek felületi hőmérséklete alacsonyabb, mint a levegő harmatponti hőmérséklete, akkor ezen a felületen párakicsapódás megy végbe.
És a végén az ő útja ő biztosan felismeri, hogy a meghatározás a hőmérséklet, mint a paraméter reverzibilis termikus rendszer, amely nem függ, hogy milyen típusú a dolgozó anyag, nem teszi egyértelműbbé az értelemben ez a fogalom. Mégis látható része kerül sor a nemzetközi rendszer (SI) néhány fokkal. A hőmérséklet a kinetikus energia Több "kézzelfogható" olyan megközelítés, amely az úgynevezett molekuláris kinetikus elméletét. Ebből képviselet van kialakítva annak érdekében, hogy a hő egy formájának tekinthető az energia. Például, a kinetikus energia a molekulák és atomok, a paraméter átlaga a hatalmas számú, véletlenszerűen mozgó részecskék egy intézkedés az úgynevezett testhőmérséklet. Így a felmelegített részecske rendszer gyorsabb, mint a hideg. Mivel ez a kifejezés szorosan kapcsolódik az átlagos kinetikus energiája a részecske-csoport, nem lenne elég természetes, mint a hőmérséklet használt egységet joule. Mindazonáltal ez nem történik meg, akkor az az oka, hogy az energia a hőmozgás elemi részecskék nagyon kicsi képest a joule.
Ezért kényelmetlen használni. Thermal mozgás mértékegysége a Joule nyert egy speciális konverziós tényező. hőmérséklet egységek Eddig három fő egységre megjelenítéséhez használt ezt a paramétert. Hazánkban a hőmérséklet általában határozza Celsius fokban. Ennek alapján a készülék a víz merevedési pontja - az abszolút értéke. Ez a viszonyítási pont. Azaz, a víz hőmérséklete, amelyen a jég elkezd kialakulni, nulla. Ebben az esetben, a víz szolgál, mint egy példakénti kritériumnak. Ez az alapértelmezett érték fogadták a kényelem. A második érték az abszolút hőmérséklet a gőz, vagyis amikor vizet áthalad a folyadék állapotban, a gáz-halmazállapotú. A következő egységek Kelvin fokban. Az eredete ennek a rendszernek kell tekinteni egy pont az abszolút nulla fok. Így az egyik Kelvin értéke egy Celsius-fok. A különbség csak az elején referencia. Azt látjuk, hogy a nulla Kelvin egyenlő mínusz 273, 16 Celsius fok. 1954-ben az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia döntöttek, hogy cserélje ki a "Kelvin" a hőmérséklet egységet a "kelvin".
1966-tól a maximumhőmérőt kétszer, reggel (07 CET) és este (19 CET) olvasták le. A napi maximumhőmérséklet e két érték maximuma. Ebből következik, hogy az aktuális napra vonatkozó maximumhőmérséklet az előző nap 19 órájától az aktuális nap 19 órájáig tartó 24 órás periódus legmagasabb hőmérséklete. Ez a 24 órás periódus az idősorok homogenitása érdekében az automaták bevezetésével sem változott. minimumhőmérséklet [°C] d_tn 1901-től 1965-ig a minimumhőmérő leolvasása mindig az esti (21 CET) észleléskor történt. Ebből következik, hogy az aktuális napra vonatkozó minimumhőmérséklet az előző nap 21 órájától az aktuális nap 21 órájáig tartó 24 órás periódus legalacsonyabb hőmérséklete. 1966-tól a minimumhőmérőt kétszer, reggel (07 CET) és este (19 CET) olvasták le. A napi minimumhőmérséklet e két érték minimuma. Ebből következik, hogy az aktuális napra vonatkozó minimumhőmérséklet az előző nap 19 órájától az aktuális nap 19 órájáig tartó 24 órás periódus legalacsonyabb hőmérséklete. Ez a 24 órás periódus az idősorok homogenitás Napi hőingás: A nap során mért legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékleti értékek különbsége.
A napi középhőmérsékletet nem csupán a három érték átlagaként, hanem a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization, WMO) ajánlására a 21 órás adatot kétszeres súllyal figyelembevéve számítjuk (d_ta=(t07+t14+2*t21)/4). 1966 - tól az észlelések időpontja 07, 13, 19 órára változott. Az éjszakai 01 órás adatot pedig a termográfról olvasták le. A napi középhőmérsékletet a négy adat átlagaként számoljuk (d_ta=(t01+t07+t13+t19)/4). Az automaták üzembe állításától kezdődően a napi középhőmérséklet számítása lényegében nem változott, mind a négy adat az automata méréseiből származik. A középhőmérsékletet minden időszakban 2 tizedes pontossággal határozzuk meg, de az adatfájlokban az 1 tizedesre kerekített értékek jelennek meg. A napi középhőmérsékletet használó képletekben (havi, éves átlagok) mindig a 2 tizedes pontosságú adattal számolunk. maximumhőmérséklet [°C] d_tx 1901-től 1965-ig a maximumhőmérő leolvasása mindig az esti (21 CET) észleléskor történt. Ebből következik, hogy az aktuális napra vonatkozó maximumhőmérséklet az előző nap 21 órájától az aktuális nap 21 órájáig tartó 24 órás periódus legmagasabb hőmérséklete.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!