És közben tudod, hogy ugyanúgy sok ezer állat hal meg emiatt. Témában elkötelezett újság í ró, akinek családjában 3 sintértelepi és 2 utcáról befogadott kutya van " Hozzám is eljutott Csányi Vilmos kérése, és én is továbbítottam. Ugyanakkor meglepett, mert még az ugyanolyan fajtájú kutyák jelleme sem egyforma. Sok hasonlóság van, de óriási eltérések is, minden kutya más, jóllehet vannak fajtajellemzők. Ugyanakkor ha két, különböző fajtájú kutyát pároztatnak, akkor már beláthatatlanul sok variáció lehet, vagyis kb. 0 százalék az esélye annak, hogy egy második Jeromost kapjon, aki a barátja volt. Szerintem alapvetően nem jó, ha az ember "ugyanazt a kutyát" keresi, és emiatt választja ugyanazt a fajtát/hasonló keveréket. Ez olyan, mintha az elvesztett gyereke után azt akarná, hogy az új is ugyanolyan legyen. Bár a kutyák – legalábbis a mi szemünkben – kevésbé bonyolultak, mint az ember, de attól még ott is ez a helyzet. Abban ugyan nem vagyok biztos, hogy idős emberként kölyökkutyát kellene vállalnia, de ha a leírtak korrektek, és a többi kiskutyának is lenne gazdája, akkor nem látok óriási problémát.
Ennek magyarázata, hogy a feltételezések szerint az ugatás a kutyák ban az emberi beszéd hatására alakult ki. Csányi Vilmos szerint a "kutyák embernek érzik magukat", innen eredeztethetõ az ugatás kialakulása, ami a beszédet szimbolizálja. Ennek az elméletnek az alátámasztására hozza egyik példaként, hogy "ha kiskutyák és szelíd farkas kölykök választhatnak kutya és ember között, akkor az utóbbiak kivétel nélkül a kutyák at választották, míg a kutyák minden esetben az embert. A legtöbb állat veleszületett képessége, hogy felismeri a fajtársát, ezért ezt a választást csak úgy tudom értelmezni, hogy a kutyák az emberben a fajtársat látják ". A rókák is ugatnak, mint a kutyák? Más kísérletekben megfigyelték, hogy az ember által felnevelt rókák is bizonyos idõ után ugatás hoz hasonlító hangot kezdtek hallatni, ami szintén a beszéd utánzásának tekinthetõ. A kommunikáció mindennapi életünk része, nincs ez másképpen az állatoknál sem. A háziállatok az évszázadok során sok tekintetben alkalmazkodtak az ember környezetéhez, megtanultak az emberrel együtt élni, elfogadták az ebbõl származó hátrányokat, az elõnyökért cserébe.
Ahogyan az emberek, a kedvencek is kommunikálnak egymással, illetve velünk, de beszéd híján a testük jelzéseivel, szagokkal, speciális hangjelekkel kénytelenek kifejezni szándékaikat. Tudta, hogy a kutya az ember miatt ugat? És az sem mindegy, mikor és hogyan. A kutyák az emberi nyelv töredékét értik csak meg, a kutatások szerint egy átlagos kutya 20-30 szót ismer, de a legintelligensebbek sem tudnak többet 80-nál. Azonban, ha jobban belegondolunk, ezzel a néhány szóval, pontosabban utasításokkal és tárgyak megnevezésével is minden szituáció megoldható. Csányi Vilmos etológus Bukfenc mindent tud... című művében ezt egy családmodell alapján mutatja be, ahol este a férj hazamegy, és otthon a felesége fogadja. A férj csak rámutat a különbözõ tárgyakra (vacsora, sör, ágy stb. ) és néhány alapigével (Gyere!, Hozd! Ne!, Fekszik! stb. ) az egész estét képes irányítani, anélkül, hogy bonyolult mondatokat kellene szerkesztenie. Természetesen ebbõl a "párbeszédbõl" kimaradnak az összetettebb érzelmek, megfosztva a nyelvet attól a különleges konstrukciós képességétõl, hogy egy új, képzeletbeli világot építsen fel a fejünkben.
A menhelyi örökbefogadás és a szaporítás kérdése. Jelenleg annyi kutya születik Mo. -n, hogy ezt nem tudják "felszívni" a kutyások. Ebből a szempontból +4 vagy +8 kiskutya nem sokat változtatna. Egy ilyen híres, megbecsült tudósember szerintem ezzel nem mutat jó példát, de ezért nem í télném el. De tényleg annyi a gazdátlan kutya, csak a menhelyeken több tízezer, hogy én feltétlenül közülük választanék. Ahogy mondani szokták: egy kutya örökbefogadásával kettőt mentesz meg, mert egy nálad lesz jó helyen, egy pedig lehetőséget kap az életre a menhelyen megürülő hellyel. Én is az ivartalanítás mellett vagyok. Ugyan az "önző gén" elmélet ennek ellentmond, de azt hiszem, mivel a kutyák már társállatok, és érzelmi szintjük egy 2-3 éves gyerekének felel meg, erősebb érvek szólnak a "humánum" mellett. Mert nem tartom jónak, hogy felelőtlen szaporítással (ebbe beletartozik a gazda tudta nélküli légyott is) óriási mennyiségú kiskutyát szabadítanak a világra, így óriási mennyiségű fájdalmat is, mivel sokuk nagyon rossz helyre kerül, vagy sehova, és autók alatt, sintértelepeken végzik.