egy netbanknál. Gyakorlati probléma, hogy a legtöbb nagy szervezetnél, pl. banknál együttes aláírási joggal rendelkeznek a cégképviseletre jogosultak, az AVDH szolgáltatás keretében viszont nem megoldható, hogy ugyanazt a dokumentumot egynél több személy hitelesítse, így az AVDH dokumentumok együttes aláírásra nem használható. Fentieket figyelembe véve nem csoda, hogy a Magyar Állam sem ajánlja az AVDH használatát cégképviseletre, hiszen a oldalon megjelent, az AVDH-t bemutató írásban 1 arról tájékoztatja az állampolgárokat, hogy: "Gazdálkodó szervezet nevében tett nyilatkozat hitelesítésére az AVDH szolgáltatás önmagában nem használható (…). Ennek egyik oka, hogy az igazolás nem tartalmazza, mely szervezet nevében tesz/tehet nyilatkozatot a természetes személy, mi az adott szervezetnél betöltött szerepköre. AVDH – Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítés | NISZ. Ehhez kapcsolódik az is, hogy míg az elektronikus aláírás vonatkozásában rendezi a jogszabály, hogy mi minősül a cégjegyzésre jogosult cégszerű aláírásának, az AVDH-s hitelesítés esetében viszont nem.
A Ctv. § (4) bekezdése a Ctv. hatályba lépésével egyidejű fogalom; a Ptk. technológia-semleges írásbeliség fogalmára, illetve az E-ügyintézési törvény hatályba lépésére és az AVDH bevezetésére több mint egy évtizeddel később került sor, amely tényezőre a kérdéses rendelkezés értelmezése során tekintettel kell lennie, hiszen megalkotásakor a jogalkotó e jövőbeli körülményekre értelemszerűen nem gondolhatott. Az is tovább erősíti, hogy az AVDH használatával történő aláírás cégszerű aláírást eredményez, hogy nemleges válasz esetén az állami szervekkel, Cégkapun történő kommunikáció során a gazdálkodó szervezetek jognyilatkozatai nem lennének cégszerű aláírással ellátva. A látszólagos ellentmondás tisztázása érdekében az Igazságügyi Minisztériumot állásfoglalás iránti kérelemmel kerestük meg, ahonnan az alábbi – változtatás nélkül közölt – érdemi választ kaptuk: "A polgári perrendtartásról szóló 2016. törvény (a továbbiakban: Pp. ) 325. § (1) bekezdésének d) pontja az alábbiak szerint rendelkezik: Pp.
Az elektronikus cégképviselet szabályozott és teljeskörűen elfogadott módja a cégképviselőnek igényelt elektronikus aláíró tanúsítvány, amelyben az illető személy titulusa és a szervezet is feltüntethető. 1 2 102/2020. (IV. 10. ) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről 7. § (2) A tagok a jogi személlyel kapcsolatos jognyilatkozataikat elektronikus üzenetben (e-mail) is közölhetik a jogi személlyel. Ha a tag jogi személy, a jognyilatkozatát minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírni. (…) 3