Nekünk azonban történelmi kötelességünk, hogy megemlékezzünk 1848. április 11-éről, mint hazánk történelmének egyik legjelesebb napjáról. Evvel természetesen nem kívánok csökkenteni az 1848/49-es szabadságharc harcaiban résztvevők személyes bátorságának és hősiességüknek elismerését. Ők belekényszerültek egy elkerülhető háborúba és ott emberfeletti hősiességgel helyt álltak a túlerőben lévő ellenséges hadakkal szemben. Ők elestek, megsebesültek a harcmezőkön, vállalták a keserű fegyverletétel utáni kivégzéseket, várfogságot és erőszakos besorozásokat, míg az, aki hazánkat romlásba döntötte, női ruhában menekült el az országból. Nem véletlen, hogy utóbb, a Haza Bölcse, Deák Ferenc lesz az, aki leszámol a Kossuth-i dilettantizmussal, és visszatér 1848. 1848 április 11 juin. április 11-e alkotmányos vívmányaihoz. Emlékezzünk tehát méltóképp 1848 április 11-ére, és azokra akiknek politikai bölcsessége újra megteremtette hazánk területi egységét és integritását és lefektették nemzetünk alkotmányos alapjait. Összeállította: v. Rihmer Aurél főkapitány
A vérengzést az ő lerészegedett emberei követték el, akiket Luzsénszky a helyszínre vezetett és lelkesített. Az elnök és a főbíró biztos menedékhelyükön várták a vihar elmúlását. " Az alispán másnap, június 21-én vizsgálóbizottságot küldött ki Bodajkra. Palóczy László, a képviselőház korelnöke a választást "a hibák és fogyatkozások miatt" érvénytelenítette és megsemmisítette. A megismételt választás napjául július 23-át jelölte meg. 1848 április 11 törvények. Ezen a választáson minimális többséggel (907:896 arányban) Festetics Géza győzőtt, ő lett a bodajki választókerület követe. A véres események résztvevőit - összesen 29 vádlottat - 1849. február 21-én állították a megyei törvényszék elé. Az események között utalok itt arra a bodajki zsellérmozgaiomra, amely 1848 áprilisában, májusában volt, s amelyet a "Birtokviszonyok Bodajkon" című fejezetben említettem. 1848 nyarán, augusztus 16-ig Bodajkon herceg Schwarzenberg gyalogezred hadfoglaló bizottsága állomásozott, innen ekkor Székesfehérvárra távozott. Augusztus végén kezdődött meg az önkéntesek toborzása, ekkor még "igen gyéren mutatkoztak": Bodajkon 2 fő jelentkezett, de az ősz folyamán végül is 104 bodajki egyént soroztak be a nemzetőrségbe.
A menekülő Jellasics október 1-jén vonult át a mezővároson, 1882 Ft értékű kárt okozva a lakosoknak. 40 háztartást dúltak fei3 a borospincéket feltörték, kocsikat foglaltak le, ökröket, lovakat hajtottak el. Az uradalom kára a 3000 Ft-ot is meghaladta. Élelmet, 300 akó bort, 26 szarvasmarhát vittek el innét a horvátok. Ezt követően a Nógrád megyei őrsereg tartózkodott Bodajkon. 1848. december 30-án, a vesztes móri ütközetet követően a császári csapatok megrongálták a mezővárost. Házanként 20-25 katonát szállásoltak el, a bíró házát feldúlták, a beszedett adót magukkal vitték. 1849 augusztusának végén a Jablonowsky ezred egy különítménye kutatott fegyver után Bodajkon. Vitézi Rend-Április 11-e hazánk és nemzetünk függetlenségének, és az ész diadalának ünnepe volt 1848-ban.. Szeptember 17-én pedig kisebb verekedés volt: a kisbírót megverték a lakosok. Szeptember 20-án három lakost, akik mások fiai helyett pénzért álltak katonának, de onnét megszöktek, újból besoroztak.
Kézikönyvtár Pannon Enciklopédia A magyarság kézikönyve A magyarság története Csudáknak éve 1848-1849 Az áprilisi törvények Teljes szövegű keresés Az uralkodó által 1848. április 11-én szentesített harmincegy törvénycikk lényegében megvalósította a reformellenzék programját. A III. törvénycikk értelmében Magyarország független, a parlamentnek felelős kormányt kapott, amely az uralkodóval mint államfővel közösen gyakorolta a végrehajtó hatalmat. A magyar kormány mozgásterét jelentősen növelte az a paragrafus, amely szerint az uralkodó távollétében a nádor mint királyi helytartó határozhat az uralkodói elhatározások körébe tartozó kérdések nagy részéről. A IV. törvénycikk évenkénti országgyűlést rendelt Pesten. A törvény szerint az országgyűlést csak az előző évi zárszámadás és a következő évi költségvetés elfogadása után oszlathatta fel az uralkodó. Az V. törvénycikk az országgyűlés népképviseleti alapon történő választásáról intézkedett. A VI. Magyar történelmi arcképcsarnok / Eötvös Loránd (1848-1919). törvénycikk a Partium visszacsatolását, a VII.
11. 1848-1849. Bodajkon Ebben az időszakban először is az 1848 nyarán lezajlott népképviseleti választásokról kell szólnunk, amelynek bodajki eseményei országszerte felkeltették a figyelmet. Madarász József kezdeményezésére Bodajk ekkor népképviseleti választókerület székhelye lett. Így döntött az 1848. április 19-i megyei kisgyűlés és május 2-i közgyűlés. Ez utóbbin Bodajkról a bíró és a jegyző vett részt, akik a megyei bizottmány tagjai lettek. Madarász radikális politikai nézetei feltétlen támogatóját, Salamon Györgyöt ajánlotta a kerület képviselőjének, a liberálisok jelöltje gróf Festetics Géza volt. A választást 1848. június 20-án tartották, de már az előző hetekben erős agitáció folyt Bodajkon. A választás során a két tábor összecsapásának egy halálos áldozata és több súlyos sebesültje volt. 1848 április 11 septembre. A bodajki véres választás országos botrányt kavart, amelyben nemzetiségi és felekezeti ellentétek kerültek felszínre. A Közlöny 1848. június 25-i száma a következőképpen számolt be a választásról: "Bodajkon iszonyatos vérengzés szakította félbe a szavazást, melyet Festetics Géza pártja idézett elő, midőn kisebbségben maradását látta.
Idén a március 15-ei ünnepségsorozat részeként 16-án egy1848 méteres zászlót terveznek végigvinni 1848 emberrel a budapesti Andrássy úton, írja a Hvg. A zászlót közadakozásból és a zászlóvivők "nevezési díjából" kívánják megvalósítani. A zászlóvivőktől minimum 3000 forintot várnak, de aki legalább 2000 forintot befizet, annak a neve már bekerülhet az Arany betűk könyvbe. Ebből minden bekerült személy kap egy emlékpéldányt. A zászlót a nap végén egységnyi darabokra osztják és minden zászlóvivő ajándékba kap egy ilyen darabot. 1848. április 11. | V. Ferdinánd szentesíti az áprilisi törvényeket. "A Magyar Zászló és Címer napja alkalmából 2018. március 16-án egy 1848 méteres magyar zászló elkészítésével és bemutatásával üdvözöljük az ünnepnapot. 1848. április 11-én - a negyvennyolcas törvények között - vált hivatalossá a háromszínű nemzeti lobogónk. Az 1848 méteres zászlót 1848 személy segítségével visszük végig Budapesten az Andrássy úton az Opera és a Hősök tere között. A Hősök terén ünnepi műsorral várjuk a zászlóvivőket és az ünneplő közönséget" – olvasható az 56 Lángja Alapítvány felhívásában.
"Nem minden ez – írta Kossuth április 10-én követjelentésében – mi az egész nemzet jövendőjét magában foglalná, hanem alapja jövő kifejlődésünknek... "