A történelminek tartott törés valamikor a 19. században eshetett meg, bár a pontos dátumról mind a mai napig tart a vita. Tények és tévhitek - az amerikai Függetlenség Napja - Készülj fel a töriórára!. A hazafiak, a közhiedelemmel ellentétben, nem "rohantak" fegyvert ragadni a függetlenségi háborúban. Ez a háború elején, 1775-ben még így volt - írta a Smithsonian magazin -, de amikor világossá vált, hogy a küzdelem a szabadságért és a függetlenségért hosszadalmas és bonyodalmas lesz, sok amerikai harcos lelkesedése meglappadt, és szép lassan el is tűnt. A fegyveresek hazatértek, hogy farmjaikkal és állataikkal foglalatoskodjanak. John Ferling történész, a függetlenségi háború egyik nagy szakértője egy 2014-es tanulmányában arról írt, hogy sok gyarmaton már 1776-ban - tehát egy esztendővel a harcok megkezdése után - a toborzóknak csak némi anyagi ösztönzéssel sikerült új rekrutákat besorozniuk. A National Geographic magazin szerint szépen hangzik ugyan, de mítosz az is, hogy az amerikaiak egységesen harcoltak volna a gyarmatosítók ellen; mintegy húsz-huszonöt százalékuk ugyanis inkább volt királypárti, mint a függetlenség híve.
Ismerje meg a kivételes érméket, részletekért kattintson a képre:
1796-ban a Demokrata Republikánusok jelöltjeként csupán három szavazattal maradt alul John Adams-szel szemben, ám négy évvel később már sikerült győznie. Ekkor Aaron Burr-ral ugyanannyi szavazatot kaptak, ám a képviselőház végül mellette tette le voksát. A történelemben kivételes pillanatnak számított ez, hiszen az addigi alelnök békésen vette át a vezetést Adamstől, akivel élete végéig közeli barátságot ápolt. Első ciklusának nagyobb momentumai közé tartozott a Louisiana Territórium megvásárlása és a Lewis és Clark expedíció támogatása, második ciklusa azonban már - sem hazai, sem külföldi fronton - nem telt felhőtlenül. Fáradhatatlanul törekedett arra, hogy Amerika a brit-francia konfliktusban semleges tudjon maradni, de erőfeszítései ellenére 1812-ben háborúban találta magát Angliával szemben. 1776 július 4 e. Jeffersont barátja, James Madison követte 1809-ben az elnöklésben, ő maga pedig visszavonult monticello-i otthonába. Az íróként is tevékenykedő elnök tetemes könyvgyűjteményét a Kongresszusi Könyvtárnak adta, hetvenhat évesen pedig megalapította a Virginia Egyetemet, amelynek első rektoraként nem csak az épületek tervezésében, de a tanterv kialakításában is részt vett.