Asterix és Obelix: Isten óvja Britanniát! 2012 5. 092 / 10 Krisztus előtt 50-ben járunk. Julius Caesar hódításokra szomjazik. Úgy dönt, hogy dicsőséges légióinak élén megszállja az eleddig megismert világ végén álló szigetet, ezt a rejtélyes országot, amit Britanniának neveznek: azaz Angliát. Gyors és totális győzelmet arat. Vagyis, majdnem. Egy kis britanniai falu képes ellenállni a császárnak, de gyengülnek az erőik. Kordélia királynő, Britannia uralkodója úgy dönt, hogy elküldi leghűségesebb szolgáját, Angoltapaxot, hogy Galliában keressen segítséget, egy másik kis faluban, amely a rómaiak elleni makacs ellenállásáról híres. A szóban forgó gall faluban Asterix és Obelix már eléggé elfoglalt. Vezetőjük ugyanis rájuk bízta unokaöccsét Kishippixet, egy fiatal srácot, aki csak púp a hátukon. Kishippix nemrég érkezett Lutéciából, és az a feladatuk, hogy férfit faragjanak belőle és még egyáltalán nem állnak nyerésre. Tovább
Az utolsó mese, az Asterix & Obelix: Isten óvja Britanniát! egy igen határozott túllövés, de az azt megelőző két élőszereplős rész, a Asterix az Olimpián és az Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés egész szórakoztatóra sikeredett. Még nem kaptunk róla híreket, hogy mikor készül az ötödik rész, az azonban biztos, hogy 2014 – ben sem maradunk Asterix feldolgozás nélkül: idén az animáción a sor, az Asterix az Istenek földjén 3D – ben támadja meg majd a rekeszizmokat – addig pedig amíg erre várunk, üssük el az időt olvasgatással!
Szóval: ha ennyire kínos minden ebben a moziban, mitől kezd el mégis működni az egész úgy harmada-fele táján. Erre mindjárt két válasz is adódik: 1. Nem kezd el működni. A nehézkedési erőtől, mint a nemrég ugyanitt tárgyalt dolgozat az egészen hülye Winnetouról. Hogy a baromsági fok folyamatos növelése csak meghozza a maga hatását. Hogy kretenitásfronton lehetséges az, ami az élet egyéb, nota bene: hasonlóan szép területein lehetetlen, jelesül, hogy a mennyiség egy határon túl jutva mégiscsak átcsap minőségbe. A helyzet így tehát a napnál is világosabb. Ha a fent leírt tétel menynyiségről és minőségről az elmbebaj kategóriájában igaz, akkor a vizsgált mozimű: jó film. Ha nem igaz, akkor: rossz film. Hogy az események szálát a nekem megfelelő irányba gombolyítsam, annyit fűznék még az egészhez, hogy filmes természetű paródiák moziba zsúfolása egyfelől az ötletek maximális hiányát jelzi, másfelől akkor lehet valamennyire érdekes mégis, ha mindezek nem konkrét idézgetések formájában jelennek meg, hanem a közforgalomban lévő filmkészítési metódusok kicsúfolásaként.
Kifejezetten idegesítő – mégha a képregényben működik is – az angolok fordított beszéde és a rímek és nemrímek vegyítése. Ami papíron képes élni, sajnos a vásznon megdöglik. Ugyancsak erősen túlvezéreltek a díszletek és jelmezek – a már-már a Flinstones-család harsányságát idéző körítés időnként erősen túllő a célon. Azért persze vannak jó pillanatok is: kifejezetten szellemesen van például megoldva a vikingek feltűnése, és egy-két kifejezetten erős poén is kényeztet minket.
Értékelés: 216 szavazatból A kicsi és a tömzsi, azaz a két gall ezúttal Egyiptomba nyargal druidájuk oldalán. Hogy miért mennek, nem talány: a fitos orrú Kleopátra azt tette fel fogadásra, hogy röpke három hónap alatt felhúzat egy csomó falat, rá a tetőt, s ebből végül gyönyörű palota épül. Így a babéros figura, rómaiak dölyfös ura kisebbre veszi a képét és Egyiptom dicső népét legnagyobbnak elismeri. Csakhogy a terv telis-teli ármányokkal, buktatókkal, víziókkal, légiókkal. Krokodilok foga csattog, kalózok a zsákmányt lesik, hajcsárok ostora pattog és a Szfinxnek orra esik. Korai az aggodalom, hisz itt van a csodafőzet, ami látszik a két gallon, mert kövön nem marad kőzet! Bemutató dátuma: 2002. augusztus 22. Forgalmazó: UIP-Duna Film Stáblista: Linkek: Díjak és jelölések Cézár-díj 2003 Legjobb látványtervezés Legjobb férfi mellékszereplő jelölés: Gérard Darmon