A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem története 1782-2000 A hazai technikai szakoktatás, egyszersmind a Műegyetem története a 18. századba nyúlik vissza, amikor már feltétlenül szükség volt mérnökökre a kormány gazdaságpolitikájában fontos szerepet játszó országos földfelmérési munkálatokhoz, illetve a közutak rossz állapotának, a folyók szabályozatlanságának megszüntetéséhez, valamint a hatalmas méretű mocsarak lecsapolásához egyaránt. 1782. augusztus 30: a Műegyetem első, közvetlen elődintézményének alapító rendelete. A budai tudományegyetem bölcsészeti karán alapított Institutum Geometrico-Hydrotechnicum volt az első polgári mérnökképző intézet Európában, amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat (12 évvel korábban, mint az 1794-ben főiskolai rangra emelt francia École Polytechnique-ben). Ismét újabb fontos műegyetemi alapkutatások indulhatnak számos izgalmas témában | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A fő oktatott tárgy az alkalmazott matematika volt, amelynek keretében a földmérő és vízépítő ismereteket tanították. A rendelet emellett Magyarországon először mondta ki, hogy nyilvános mérnöki állásra csak olyan személy alkalmazható, aki az előírt matematikai tanulmányok elméletéből és gyakorlatából az egyetemen nyilvános vizsgát tett, azaz a mérnöki pálya ettől kezdve egyetemi végzettséghez volt kötve.
Ahogy arról a múlt héten részletesen írtunk, kezdetben több egyetem is támogatta volna egy rugalmasabb működési modell kialakítását, de valami egészen mást kaptak, mint amiről évekig tárgyaltak a kormánnyal, hiszen politikai ellenőrzés alatt tartott magánintézménnyé váltak. Arra, hogy a modellváltást kétharmados többséghez kötötték, Stumpf most azt mondta: " Ha minden kormányváltásnál összevissza lehetne rángatni az egészségügyet, benne a klinikák kapacitását vagy az egyetemek szerkezetét, akkor ott állnánk, ahol a part szakad. Nem lehetne hosszú távra tervezni, az intézmények nem tudnának 15–20 éves szerződések keretében gondolkodni. "
Törekszik a kutatás feltételrendszer tökéletesítésére, a kutatói utánpótlás fellendítésére, a nemzetközi kutatói közösség erősítésére, a kutatás-fejlesztési és innovációs fókusz erősítésére, a társadalmi, gazdasági és környezeti hasznosításra vagy ennek ösztönzésére. Az Austrian Science Fund (FWF) és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) között 2012. április 10-én megkötött, majd az OTKA jogutódjaként a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal részvételével továbbvitt Lead Agency megállapodás keretében magyar és osztrák kutatócsoportok közös alapkutatási projektjének támogatására az idei évben a Magyar-osztrák és magyar-szlovén nemzetközi együttműködésen alapuló kutatási témapályázatok elnevezésű pályázati felhívás keretében lehetett támogatási igényt benyújtani. Idén két magyar-osztrák együttműködésen alapuló kutatási témapályázat volt sikeres, köztük Rétvári Gábor (VIK, Távközlési és Médiainformatikai Tanszék) "Felhő alapú hálózatok megbízhatósága" című 4 éves projektje.