A XIX. században megindult nagyarányú bolgár betelepülés egyik jelentős központjává vált Budapest, különösen a főváros déli határán jelentő Ferencváros, Itt kezdte meg működését 1914-ben a Magyarországi Bolgárok Egyesülete, 1916-ban a Lónyay utcában alakult meg a bolgár egyházközség. Szintén a kerületben nyitotta meg kapuit az első bolgár iskola 1918-ban, valamint itt szentelték fel az első ortodox kápolnát is. Ezek az intézmények azonban hamarosan szűknek bizonyultak az egyre gyarapodó bolgár kisebbség számára. Ekkor kezdeményezte a Magyarországi Bolgárok Egyesülete az új iskola és templom építése. Búcsú – Wikipédia. A székesfőváros 1930-ban telket adományozott a bolgároknak céljaik megvalósításához. Ezután kezdtek hozzá a Vágóhíd utcai templom építéséhez, amely 1 év múlva el is készült. Az építkezés költségeit teljes egészében a Magyarországi bolgárok fedezték, adományaikból hetvenezer pengő gyűlt össze. Az ortodox templom megépülésével a Középső- Ferencváros vált a bolgár kisebbség kulturális és szellemi központjává.
A levéltár története A Magyarországi Román Ortodox Püspökség épületében raktározott tárgyi- és dokumentumanyag összessége alkotja a Magyarországi Román Ortodox Egyház Gyűjteményét. A hazai román ortodox templomok gazdag művészeti és történeti értéket képviselő tárgyi- és dokumentum anyagot őriztek meg évszázadokon keresztül. A parókiák levéltárai az egyházi dokumentumokon kívül gazdag iskolatörténeti anyagot is őriznek. A templomok iratanyagai között elsősorban 1700 utáni anyakönyvek, jegyzőkönyvek, egyházközségi és iskolai iratok, számadások, gazdasági iratok, körlevelek, pénztári naplók, leltárkönyvek, a hitélettel kapcsolatos nyilvántartások és vegyes iratok találhatók nagy mennyiségben. Magyar orthodox egyhaz filmek. A korai dokumentumok cirill betűkkel írt román nyelvű adatokat, szövegeket tartalmaznak. 1918 után a nem megfelelő raktározási mód, illetve az anyagi támogatás hiánya az értékes egyházi relikviák folyamatos pusztulásához vezetett. Az iratok, szertartáskönyvek és szakrális tárgyak rossz állapota miatt 1989-ben elkezdődött ezeknek az anyagoknak a román ortodox parókiákból történő összegyűjtése az akkor még Román Ortodox Vikáriátusság, ma Püspökség gyulai székházába, ahol megfelelő raktározási körülmények biztosíthatók.
Mindezek az anyagok hosszú távú letétként szerepelnek a Püspökség múzeumi nyilvántartásában, így továbbra is az egyes egyházközségek tulajdonát képezik. Két év alatt gazdag és értékes muzeális anyag került a gyűjteménybe a magyarországi román ortodox templomokból, parókiákból. A még használatban lévő szakrális tárgyak és anyakönyvek maradtak csak az egyházközségeknél. A gyűjteményhez tartoznak a szakrális tárgyakon kívül az egyházközségekből származó iratok is. A magyarországi román ortodox parókiák levéltári anyagának egyházközségenkénti inventarizációja a következő csoportosítás szerint történt: I. Az egyházközségek iratai: jegyzőkönyvek, anyakönyvek, gazdasági iratok, népességösszeírások, iktatókönyvek, postakönyvek; II. Magyar orthodox egyhaz teljes film. Az egyházi iskolák iratai: évkönyvek, gazdasági iratok, egyéb iskolai iratok; III. Vegyes iratok: az adott egyházközségek irattári anyagai évenként rendszerezve. Nyomtatott segédletek A baptista, görögkeleti, izraelita és unitárius egyházak levéltári anyagának fondjegyzékei, szerk.