(Illetve a soron lévő játékos elkölthet 2 erőkockát, hogy a meglévő 3 lapot eldobja, és helyette új 3 kerül felcsapásra. ) Egy időben ez volt a fő fogás, így némi idő elteltével inkább azt mondanám, hogy másik előtt, vagy után szoktuk játszani fel- vagy levezetésnek. Igazán jó hangulatú játék, amiben a fő fogás a többi játékos. Tokió Királya társasjáték-King of Tokyo magyar kiadás - Iell. Sértődős arczok ne nagyon játszanak vele, mindenki másnak ajánlott. :)
poccer 2019-08-07 14:00:31 Évek óta mesélte az egyik cimborám, hogy másik társasággal rendszeresen játszanak vele (talán még az angol verzióval), és milyen jó'má'. Végül valamikor két éve adtam be a derekam, és rendeltem meg, azt hiszem nem sokkal a magyar megjelenést követően. (Bár ebben lehet tévedek, és korábban már megjelent. ) A játék teljességgel kompetitív, az alap szabályok egyszerűek és gyorsan tanulhatók, hossza ténylegesen nem, vagy nem nagyon haladja meg a fél órát még akkor sem, ha nagyon elhúzzuk. Tokió királya társasjáték - Okostojásjáték.hu. A kártyák némelyike szorul talán némi magyarázatra, de egyrészt direkt a szabályok végén el is magyaráznak párat, a többi meg pici utánaolvasással vagy rutinnal már értelmezhető. Alapvetően ugye arról van szó, hogy mi vagyunk a különböző filmekből és játékokból ismert (vagy csak simán kitalált), többnyire óriás szörnyek, akik feladata, hogy lezúzzák Tokiót, és/vagy egymást. Ha mindenki kiesett (egy tárcsán lehet az életerőt követni, ha valakinek elfogy, meghalt) rajtunk kívül, nyertünk.
Lehet benne valamennyire technikázni is, a grafika pedig csodálatos. Lassan 1. 5 éve van meg, egyik legtöbbször elővett játékunk. Mindegyik szörny nagyon jól el lett találva. :)) Csak azért adok négy pontot, mert a játékból ki lehet esni. De amúgy nagyon szeretem a Tokió királyát. :) Lenyűgöző grafika, izgalmas játék!
(Ezt kell tehát mérlegelni, hogy meddig bírjuk ki, mikor érdemes kilépni, belépni, vagy benn maradni. ) Sebezni csak azt tudjuk, aki Tokióban van, ha mi kint állunk. Ha mi vagyunk bent, azokat sebezzük, akik kint állnak. (Lapokkal ez is befolyásolható némiképp. ) Ezáltal kicsit össze is tudunk fogni a bent lévő ellen, ha túl jól áll. Ha valaki bent van, és sebzést kap, eldöntheti, hogy kilép, vagy marad. (Ha marad, és a saját köréig kibírja, GYP-t kap, de lehet, hogy kiütik következőleg, és akkor meghal. ) Ha kilép, a helyére bemegy, akitől a pofont kapta. A tábla mellett van egy pakli az erőkártyákkal. Ezekből mindig 3 van felcsapva. A dobások és a kockák kiértékelése és hatásuk érvényesítése után a soron lévő játékos ezekből vásárolhat, ha kedve tartja és az energiája elég hozzá. (Minden lapnak ára van, ami fel van tüntetve rajta rajta. ) Két féle lap létezik: egyszer használatosak, és olyanok, amik valamiféle állandó bónuszt adnak. Tokio királya társasjáték klub. Ha valaki vesz lapot, akkor a pakliból újat teszünk a helyére, hogy ismét 3 legyen.
Ebben a játékban minden játékos egy hatalmas szörnyeteget alakít, akik természetesen Tokió városában vívják meg egymás elleni, mindent elsöprő csatájukat. A játék során a játékosok egymást után kerülnek sorra, és amikor valaki sorra kerül, dobnia kell hat darab kockával, és kétszer dobhat újra, hogy a neki legkedvezőbb kombinációt megpróbálja összehozni. A dobások eredményeként győzelmi pontokat szerezhet, energiát gyűjthet, gyógyulhat, és sérüléseket okozhat az ellenfeleinek. Az energiák felhasználásával újabb és újabb képességekre lehet szert tenni, de költhetjük a város pusztítására is, amivel győzelmi pontokat lehet szerezni. REGIO Játék | Tokió királya társasjáték. A játékot két módon lehet megnyerni, az egyik, hogy az összes ellenfél életerejét nullára csökkentjük a támadásainkkal, a másik, hogy elsőként gyűjtünk össze 20 győzelmi pontot. A játék szabályai rendkívül egyszerűek, ugyanakkor a játékélmény izgalmas, pörgős, de legfőképpen vidám. Tartalma: - magyar nyelvű szabályfüzet - Tokiótábla - 66 különleges képesség kártya - 28 jelzőkorong (3 füst-, 1 utánzás-, 12 zsugor- és 12 méregjelző) - 8 különleges dobókocka (6 fekete és 2 zöld) - 6 szörnytábla - 6 szörnybábu kartonból és 6 műanyag talp - egy marék energiakocka Játékosok száma 2-6 fő Játékidő kb 30 perc
Ugyanakkor sokkal több annál - jól stukturált, izgalmas feladatgyűjtemény önismereted mélyítésére!
Az Amerikában ismert Santa Claus a holland Sinterklaas alak torzult változata. A Télapó elnevezés a második világháború után szovjet-orosz hatásra terjedt el Közép- és Kelet-Európában: az orosz hagyomány szerint Gyed Moroz (Fagy apó) a jóságos Sznyegurocskával (Hópelyhecske) hozza a fenyőfát és az ajándékokat, de ott Szilveszter napján. Tájainkon főleg a Dunántúlon és a magyar nyelvterület északi részén volt ismert a Mikulás-járás Miklós püspök megszemélyesítője az ünnep előestéjén kíséretével együtt betért a gyerekes házakba, és vizsgáztatta, imádkoztatta, majd tudásuk, viselkedésük szerint jutalmazta, vagy virgáccsal fenyíttette őket a kíséretében lévő ördöggel. Miklós napján a legények, de a nős férfiak is bekormozott arccal, kifordított bundában, láncot csörgetve ijesztgették a gyerekeket és a nagyobb lányokat. Innen származik Dunántúlon a játék láncos Miklós elnevezése. A Miklós-napi tréfás gyóntatás feltehetően középkori diákhagyományra épült. A Csallóközben, Mátyusföldön, az Ipoly mentén a lányokat a fonóban "gyóntatták".
Franciaország és Anglia területére a normannok viszik a tiszteletet a 11. század végén. Ereklyéinek 1087-ben Bari városába történt átvitele Európa-szerte fölvirágoztatta a Miklós-tiszteletet. (Magyarországi tiszteletéről kimerítően ír Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium c. művének I. kötetében. ) A késő középkor óta Miklós püspököt a tizennégy segítő szent közé sorolják. Számtalan templom, társulat és foglalkozás patrónusa (tanulók, gyermekek, leányok, hajósok, foglyok, pékek, kereskedők, gyógyszerészek, jogászok). A 11. században keletkezett a három megölt gyermek története, amit hamarosan dramatizálva is megjelenítettek. Az ártatlan gyermekek napján, december hatodika előestéjén előadott püspökjátékból bontakozott ki a közismert Miklós-est: a gyermekek meglátogatása, kikérdezése és megjutalmazása. A jelen körülmények között -- félretéve az összes történeti problémát -- Myra szent püspökének történeti arca alig ismerhető föl sűrű szakálla mögött. A hívő ember számára azonban akkor is a szent alakja ragyog tiszteletében, ha sokak számára Szent Miklós ma csak egy Télapó.
December 6-án Szent Miklós püspök liturgikus emléknapját ünnepeljük. A hit védelmezője, a szegények gyámolítója évszázadok óta az egyik legnépszerűbb szent – az ajándékozó szeretet, a megrágalmazottak, az utazók, hajósok, halászok, kereskedők, a zarándokok és a férjhez menni vágyó lányok patrónusa. Valószínűleg Kr. u. 245-ben született a kis-ázsiai Anatóliában, Patara városában; gazdag szülők gyermekeként. Korán árvaságra jutott. Kolostorba költözött, ahol nagybátyjának, Patara érsekének felügyelete alatt nevelkedett. Megszeretve a kolostori életet, a papi hivatást választotta. Anatólia fővárosában, Myrában telepedett le. Nem volt még harmincéves, amikor a város püspökévé választották. A Jacopo da Voragine által összeállított 13. századi legendagyűjtemény, a Legenda Aurea szerint: amikor a myrai püspök meghalt, a környék püspökei összegyűltek, hogy megválasszák az utódot. Éjszaka egyikük egy szózatot hallott: "Holnap délben állj a templom kapujába! Az első embernek, aki akkor belép, Miklós lesz a neve, őt szenteljétek püspökké. "
Ki volt valójában Szent Miklós püspök? 2016. december 6. 11:06 MTI A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, aki nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke. Ez a nap egyben a gyermekek által annyira várt Mikulás-ünnep is. A Szent Miklós nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz, mint népszokás. (A Mikulás a Miklós név cseh és szlovák alakja. ) A különböző népek kultúrájában szinte mindenütt feltűnik hosszú, prémes, vörös köpenyben járó, deres szakállú, nagycsizmás alakja, személyéhez kapcsolódik a Mikulás-napi ajándékozás szokása. Szent Miklós (Nikolaosz) a keleti egyházak legtiszteltebb szentje, ünnepét nyugaton a 10. század óta tartják. A hagyomány szerint a 3. században született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban. Szüleit kiskorában elvesztette, egyik rokona nevelte, s ő ismertette meg a kereszténységgel. Megtérése után Miklós jótékony célokra szétosztogatta örökségét, a hívők pedig égi jelre megválasztották Müra püspökévé.
Miklós e tettéért a hajadonok és az aggszüzek védőszentje, s oltalmazója a házasságnak és az anyaságnak. Védőszentje továbbá Oroszországnak, Görögországnak, Szicíliának, Lotaringiának és Apuliának, a zálogházak tulajdonosainak, az illatszerészeknek, a gyógyszerészeknek, a pálinkafőzőknek és Magyarországon Kecskemét városának. Szent Miklós ünnepe mintegy a karácsony vigíliája, bevezetése, hagyományai összemosódtak a karácsonyi ünnepkörrel. A középkor óta a tizennégy segítő szent közé sorolják őt, a legnagyobb tiszteletet a régi Oroszországban tanúsították iránta. Magyarországon a bizánci kapcsolatok alapozták meg tiszteletét, mintegy hatvan községet neveztek el róla, többek között Kunszentmiklóst és Szigetszentmiklóst. Nászutas ajánlatok belföldön Otp személyi hitel
Így esett meg egyszer, hogy egy keresztény adósa volt egy zsidónak, de nem akarta megadni tartozását, sőt tanúk előtt vallotta, hogy már régen visszaadott mindent. Amikor bírósági tárgyalásra került a sor, a hazug keresztény megjelent egy vándorbottal a kezében, amelynek belsőjét előzőleg kifúrta, és arannyal töltötte meg. Amikor esküt kellett tennie, átadta a botot a zsidó hitelezőnek, és megesküdött rá, hogy sokkal többet adott hitelezőjének saját kezébe, mint amennyivel tartozott. Utána pedig visszavette a botját. Miután a csel bevált, és megnyerte a pert, mint aki jól végezte dolgát, elindult hazafelé. Útközben azonban elálmosodott, ezért lefeküdt az út szélére, és elaludt. Egy arra haladó kocsi azonban átment rajta: elgázolta a csalót, és a kocsi kereke alatt eltörött a bot és előkerült a belsejébe rejtett arany. A zsidó hitelező visszakapta pénzét, de arra kérte Miklóst, gyógyítsa meg az elgázolt embert. A mai hagyomány alapja a következő legenda: a kolostor szomszédságában élt egy elszegényedett nemes ember, aki úgy elnyomorodott, hogy betévő falatra is alig jutott.