Forró sütőben lefedés nélkül puhára sütjük. Tálaláskor a burgonyapürét meglocsoljuk 1-2 ek. pecsenyelével. Én ezt a csodálatos ízharmóniát még házi ecetes szilva savanyúsággal egészítettem ki.
A húst a zöldségágyra helyeztem, kevés vizet, olajat, házi paradicsomlevet (kb. 2 dl) és házi meggy lekvárt (3 ek) adtam hozzá. Alufóliával lefedve 200 fokon közel 1, 5 órát sütöttem. Puha, porhanyós húst kaptam. A tepsiben visszamaradt zöldségféléket visszaöntöttem a serpenyőbe és botmixerrel egy kicsit össze turmixoltam, de csak annyira, hogy sűrűbb - mártásos - állagú legyen és ne teljesen pürés, hanem darabos maradjon. A pikáns íz fokozására - csak édes borom volt itthon, száraz sajnos nem - tettem bele még 3 evőkanál meggy lekvárt. Nagyon szép színt adott a mártásnak és az íze is fantasztikus lett. Sült Őzcomb Miele Főzőiskola. Köretként főtt vajas burgonyát és diós gombócot készítettem. A gombóchoz a következő alapanyagokat használtam: 2 dl darált dió (egy részét finomabbra a másik részét durvára darálva, darabolva) 4 dl morzsa 2 db tojás 2 dl főző tejszín só, bors Az alapanyagokat összegyúrtam és kisebb gombócokat csináltam. Sós, forrásban lévő vízben főztem ki. Ezt a gombócot bármilyen más mártásos ételhez fel lehet tálalni.
A rettenetesen béna kép ellenére, higgyétek el, ez egy igazán finom étel volt. Az őzpörkölt után most őzcombot sütöttem, féltem tőle, de sokkal jobb lett, mint azt gondoltam. Ezután bátrabban fogok majd neki a maradék őzhúsoknak. Vörösboros páclevet készítettem neki, elég volt egy nap pácolás a két kilós őzcombnak. Páclé: 1 l víz 5 dl vörösbor 1 vöröshagyma 2 fokhagyma 2 szál sárgarépa 2 petrezselyem 1 paszternák 1 kisebb zeller 1 tk. szemes bors fél citrom héja pár szem borókabogyó 2 babérlevél A húsról lefejtettem az összes hártyát. A páchoz megtisztítottam a zöldségeket, nagyobb darabokra vágtam, majd a vízzel, a borral és a fűszerekkel harminc percig lassú tűzön főztem. A húst egy üvegtálba (vagy porcelánba) tettem, ráöntöttem a forró páclevet. A lének el kell lepnie. Megvártam, míg kihült, majd szorosan lefóliázva a hűtőben pihentettem egy napig. Ha öregebb a hús 3-4 napig is lehet pácolni, időnként érdemes megforgatni benne a húst. Másnap kivettem a léből, megtűzdeltem füstöltszalonnával, megsóztam, majd kevés olajon elősütöttem.
A kérdés az, hogy eléri-e az öt százalékot. E sorok írásakor 3, 7%-on áll. (Jakab Péter 12, 4, Márki-Zay 21, 3, Karácsony Gergely 28, 8 és Dobrev Klára 33, 6 -on. ) Esti nyilatkozataiban Fekete-Győr András saját és kampánya hibáit is említette, és egyértelműen kijelentette, hogy nem Dobrev javára fog visszalépni – aki szerinte " nem a megújulás embere ". Abban viszont valószínűleg nincs igaza, hogy ő (és pártja) lehet a királycsináló a miniszterelnöki versenyben. Sokkal inkább Jakab Péter, aki eddig hallgatott. Fél évvel ezelőtt ez egyértelmű lett volna: a magát egykor radikálisan Gyurcsány Ferenc ellenében pozicionáló, akkor még szélsőjobboldali Jobbik mai vezetője logikusan a magát szintén jobboldaliként jellemző Márki-Zay, vagy legalább Karácsony javára léphet csak vissza. Csakhogy nyár elején meglepetésre a DK és a Jobbik átfogó, közel 40 körzetre kiterjedő visszalépési/támogatási megállapodást kötött, melynek révén (is) jól jöttek ki a jelöltállításból. (Igaz, a DK jobban. ) A Jobbik azóta is legkevésbé Dobrev Klárát támadja: például az offshore gyanúba került DK-s jelölt esetében is hallgattak, miközben Ráczné Földi Juditot (aki végül nem nyerte meg körzetét) a kampányhajrában erősen támadta az MSZP és Karácsony is.
(M. a Partizánban múlt héten azt mondta, hogy az ő első fordulós eredményeihez 15 százalékot hozzá lehet adni, mert a Jobbik és a Momentum hívei is rá fognak szavazni. ) Ugyanakkor kaptunk olyan információkat, hogy a szerdára elkészülő, a Závecz Research által végzett kutatást (és annak kontrollkutatását), amely a Karácsony és Márki-Zay közti erőviszonyokat hivatott eldönteni, bármit is hoz ki eredményként, Karácsony Gergelyék nem fogják elfogadni. Ne roncsold a bázist! A két legnagyobb ellenzéki párt környékéről származó információink szerint az egyszerre összefogó és egymással is vetélkedő Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter nem veszi figyelembe, hogy a DK-é és a Jobbiké lesz várhatóan a két legnagyobb frakció – akár ellenzéki, akár kormánypárti lesz. Többen a párt vezetői közül egyenesen Dobrev Klára és a DK elleni gyűlöletkeltésről beszélnek. Ez talán túlzás (valakinek az alkalmatlanságáról beszélni nem gyűlöletkeltés), de az biztos, hogy míg Dobrev nyugodtan, higgadtan érvel, ellenfelei kommunikációja kapkodó – persze az is igaz, hogy hirtelen kell kommunikációs megoldásokat találniuk.
Kép forrása: Dobrev Klára/Facebook Kaptam egy levelet. Arra kérlek Benneteket, hogy olvassátok végig. Nem lesz rövid. A levélíró – hívjuk Erzsinek – levele végén egy kérdést intéz hozzám. Én pedig megpróbálok válaszolni. Erzsinek és Nektek is, csalódott jelölteknek, aktivistáknak, párttagoknak, legyenek DK-sok, jobbikosok, MSZP-sek, momentumosok, LMP-sek vagy párbeszédesek, mindenkinek, aki a vasárnapi borzalmas éjszaka után ugyanazt a kérdést teszi fel, mint Erzsi – írja a Facebookon a DK EP-kéviselője. Íme, a levele: "Kedves Klára! A tegnapi nap folyaman folyamatosan követtem a választással kapcsolatos információkat, és amikor kiderült, hogy újra Orbán Viktor lesz Magyarország miniszterelnöke, elsírtam magam. Nem magam miatt sírtam, hanem a szüleim miatt. Én 2 évvel ezelőtt külföldre költöztem. Egészségügyi diplomával, ennek a legnagyobb oka a pénzhiány volt. Soha nem felejtem el: minden egyes nap, egy hónapon keresztül 1-2 szelet vajas kenyeret tudtam magammal vinni "ebédre", azt is csak azért, mert anyukám pékségben dolgozott és kaptunk egy kg kenyeret ingyen.
"Vagyonbiztosok kirendelésével fogják zárolni a közpénzekből milliárdossá hízott oligarchák vagyonát, a gazemberek pedig majd magyarázkodhatnak a bíróságon, amikor a törvények már rájuk is vonatkozni fognak" – ezt néhány napja ígérte Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje. Akkor ugyan nem fejtette ki részleteiben, hogy kikre gondolt, egy szombati sajtótájékoztatón azonban megtette. A politikus szerint az számít oligarchának, aki miniszterelnöki, miniszteri pozícióját arra használja, hogy saját barátait és családtagjait gazdagítja. Annak a vagyonát is vizsgálnák, akinek semmije nem volt 2010-ben és pusztán azért, mert Orbán Viktornak hívják a miniszterelnököt, egyszer csak az ország leggazdagabb emberévé válik. Ide sorolta Dobrev Klára azokat is, akik az elmúlt évek közbeszerzésein úgy jutottak milliárdos vagyonhoz, hogy nem voltak versenytársaik. Vagy éppen azokat az alvállalkozókat és beszállítókat – itt név szerint is említette Orbán Győzőt, Orbán Viktor édesapját –, akik olyan túlárazással dolgoznak, amelynek eredményeképpen néha a megszokott profit akár százszorosát is hazaviszik.
Bármelyik jelölt válik végül miniszterelnök-jelöltté, roppant nehéz helyzeten kell úrrá lennie jövő tavaszig Az elmúlt napokban olvashattunk olyan közvélemény-kutatási eredményekről (Medián), amelyek azt mutatják, hogy Dobrev Klára vezetésével az ellenzéki összefogás közös listája várhatóan gyengébben szerepelne (a Fidesz pedig jobban), mint Márki-Zay Péter vezetésével. Más intézetek mást mérnek, vagy épp "az ellenzéki választó hullámzó lelkiállapota" (Publicus) miatt nem adnak további empirikus fogódzókat. Ebből aztán sokan le is vonták azt a következtetést, hogy a Fidesznek biztosan érdekében áll, hogy Dobrev Klára nyerjen, hiszen a "Gyurcsány-hatás" miatt ő képtelen megszólítani az aktív bizonytalanokat, sőt, várhatóan még inkább mobilizálja az ellentábort is. De valóban ennyire egyértelmű, hogy a "kívülről jött", pártháttér nélküli, az ún. óbaloldalhoz kevésbé kötődő szereplő minden szempontból veszélyesebb kihívó? Először is, érdemes megjegyezni, hogy az "összellenzéki szavazó" mostanra már "lenyelte a Gyurcsány-pirulát", eldőlt, hogy a kormányváltás érdekében hajlandó bárkivel összefogni, bármelyik ellenzéki párt jelöltjére leszavazni – egészen minimális taszító hatás mellett.
Az ő "semlegesebb, integratívabb" karakterét ezek tükrében érdemes megítélni. A bizonytalanok megszólításának alapfeltétele az ellenzéki egység helyreállítása lesz – ha sikerül. Bármelyik jelölt válik végül miniszterelnök-jelöltté, roppant nehéz helyzeten kell úrrá lennie jövő tavaszig: egységet kell teremtenie az ellenzék soraiban, és áttolni a belső frontvonalat a külső ellenféllel (a kormánypártokkal) való ütközetekhez. A Fidesznek természetszerűleg az áll érdekében, hogy az ellenzék önmagával, a belső konfliktusaival legyen elfoglalva, a választók pedig jövő tavaszig a taktikázást, civakodást, széthúzást lássák a kormányellenes politikai térfélen.
Példának a turizmust hozta fel. A "hazug" közmédiáról szólva az európai parlamenti képviselő kijelentette: látni kell a költekezést, hogy kiderüljön, valójában mennyi pénz megy el "propagandára", de ehhez kormányon kell lenni.