Életének 76. évében elhunyt Venczel Vera Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész. évében elhunyt Venczel Vera Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész. Venczel Verát otthonában, szerettei körében érte a halál pénteken. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagját a Vígszínház saját halottjának tekinti. A színésznő több mint ötven éven át volt a Vígszínház társulatának tagja, ahol emlékezetes alakítások, legendás szerepek sora fűződik nevéhez, emellett számtalan magyar filmben szerepelt – közölte a színház. "Az általa megformált karakterekből áradt a jóság és a tisztaság, játékából sugárzott a finom, törékeny nőiesség és a színészet iránti szenvedély. Kiemelkedő színészi adottságai, munka iránti elkötelezettsége és teherbírása kedvességgel és szerénységgel párosult. Kollégáinak, barátainak és családtagjainak mindig nagy figyelmet szentelt, érdeklődve, szeretetteljesen fordult a körülötte lévő emberekhez" – olvasható a színház méltatásában. Venczel Vera 1946. március 10-én született Budapesten.
1977-ben a Játék a téren című hangjátékban nyújtott alakításáért a Kritikusok Díjával tüntették ki. 1975-ben Jászai Mari-díjat, 1977-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűt, 1987-ben Kazinczy-díjat, 2003-ban Ruttkai Éva-emlékgyűrűt, 2004-ben Ajtay Andor-emlékdíjat, 2005-ben Páger-gyűrűt és Premier-díjat, 2010-ben Érdemes Művész kitüntetést kapott. 2008-ban a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja lett. 2021-ben elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia díját. A nyitóképen Venczel Vera Molnár Ferenc Monokli című darabjában Fesztbaum Béla rendezésében a Pesti Színházban. Fotó: MTI/Kollányi Péter Bejegyzés navigáció
Aztán a kilencvenes évektől kezdve színészileg megújulva szakmai sikereket aratatott, és újra felfedezte magának a közönség is. Fontos találkozások voltak számára Zsótér Sándor rendezővel való közös munkák, melyekben mindig hihetetlen színészi alázattal és odaadással vett részt: a Búcsúszimfónia, A tavasz ébredése, A szecsuáni jólélek, A kaukázusi krétakör, A kék madár és a Téli utazás – mind-mind kitüntetett helyen szerepelnek színészi pályáján. Ezekben az előadásokban lenyűgöző volt drámai ereje, szikár fegyelmezettsége, okossága és pontossága. Közben pedig játékosságát, komikai vénáját estéről-estére megcsillogtatta a Sógornőkben és a Monokliban. Egyik utolsó színházi szerepében, A vörös oroszlánban csodálhattuk démoni erejét, finom intellektusát és karakterformáló képességét. A Vígszínház mellett vendégművészként gyakran játszott más színházakban is, és számos tévéjátékban, filmben szerepelt. Kivételes érzékenységgel és átéléssel megszülető alakításait (Pillangó, A fekete város) több tévés fesztiválon díjazták.
Kallimakhosz, majd az újkorban Shelley himnuszt, Keats ódát írt hozzá. – Az ókorból számos pompás szobra maradt fenn, főleg görög művek római másolatai (Belvederei ~, ~ a múzsák élén, Gyíkölő ~, Lanton játszó ~), valamint többszáz vázakép, dombormű és falfestmény. Az újkorban is sokan megfestették (Veronese, Lotto, Reni, Poussin, Jordaens, Domenichino, Tiepolo, Delacroix), Bernini és Rodin szobrot mintázott róla. Melyik római isten, minek az istene?. – Lully és Mozart Apollo és Hyacinth címen operát, Stravinsky Apollón Muszagétész címmel balettzenét írt. II B2, III A3, IX D2, X A3, XII B2, XIII A3, XIV A2, XIV B2, XIV C3, XV D1
A legismertebb hármasok: múlt-jelen-jövő; a napszakok; anya-apa-gyermek; a Szentháromság; a 3 isteni erény; Krisztus mint Király-Pap-Tanító; Krisztus harmadnapi feltámadása; a Háromkirályok. A mítoszoknak, mágikus népi eljárásoknak, népmeséknek is alapszáma a három, így van 3 testvér, 3 élet, 3 halál, 3 próba, 3 kívánság és a köznyelvben is három a magyar igazság. Mindezeket a mögöttes jelentéstartalmakat is hordozzák a heraldika hármasai, mint államcímerünk hármashalma is. A címerben jelen van a tölgy, mely a legkedveltebb, legrangosabb címernövény. Már a kereszténység előtti időkben is szent faként tisztelték. A kultikus tisztelettel övezett tölgy adta a latinok győzelmi koszorúját is, de Krisztus és Mária tiszteletére szentelve a tölgyek zarándokhellyé is váltak. Romolhatatlannak vélt fája miatt lett az erő, a halhatatlanság, a kitartás szimbóluma, a rendíthetetlenség jelképe. Történelem kvíz: Mennyit tudsz az ókori római istenekről?. A heraldikai mázak - fémek és színek - a címerben. Mint minden kultúra, a heraldika is a kozmikus világhoz kapcsolta a színeket.
Venus Nem nő Házastárs Vulcanus Gyermekei Formido Amor A Wikimédia Commons tartalmaz Venus témájú médiaállományokat. A Campo lemini Venus: a kapitóliumi Venus római márványszobra – British Museum Venus Callipygus – Szépfenekű Vénusz, a Szürakuszai városában tisztelt formája, ott Aphrodité Kallipügosz néven Venus (ejtése: venusz) római istennő. Az ősi Itáliában mint növényi termékenységgel kapcsolatos, növényi jellegű numen volt jelen (később deus), mely végig kulcsszerepet játszott a római vallási ünnepekben és mitológiában. Kultusza összekapcsolódott az etruszkok Turan nevű istennőjének alakjával, aki Vulci város (ejtése: vulki) védnöke volt. Amerikai istenek – Wikidézet. A szerelem, szépség, és termékenység princípiuma kapcsolódik nevéhez, de csak másodlagosan. Eredetileg a név jelentése báj, vágy. A kertek gondozásának védnöke, majd a név jelentése miatt kapcsolták össze a hellenizálódó korban Aphrodité alakjával, és lett belőle az i. e. 3. század folyamán a szerelem istennője. Iulius Caesar ősének nevezte Venust, és templomot emelt tiszteletére (Venus Genetrix temploma), ugyanis nemzetségét, a Iuliusokat Aeneastól eredeztette.
Venus Callipigus – Szépfenekű Vénusz, a Szürakuszai városában tisztelt formája. Egyenes átvétele Aphrodité Kallipygosz alakjának. Venus Cloacina – Megtisztító Vénusz, az etruszk vízistennő, Cloacina beolvasztása. Venus Ericina – a viszályhozó Vénusz (vö. az Acidalia lehetséges jelentéseivel). A név Eryxtől, a Viszálytól származik. A capitoliumi Venus-templom ezen alaknak lett szentelve. Venus Felix – Szerencsés Vénusz, Hadrianus a Via Sacra (Szent Út) mellett építtetett neki templomot. Venus Genetrix – Vénusz-anya, a gens Iulia istenanyja és védnöke. Venus Libertina – Szabad Vénusz. Az Esquilinuson volt temploma. Venus Murcia – egy kevéssé ismert murciai istennővel összeolvadt alak. Venus Obsequens – a házasságvédő Vénusz, akinek aventinusi templomában bírságolták meg a házasságtörőket. Venus Urania – Égi Vénusz, ami inkább csak gyakori jelző, mint önálló alak. Venus Verticordia – Vénusz, a szívek őrizője. 114-ben, a Sibylla-tekercsek egyik jóslata miatt építettek templomot számára. Venus Victrix – Győzedelmes Vénusz, a harcos istennő, aki talán a keleti Istár kultuszimportja.
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Az Amerikai istenek Neil Gaiman regénye, az amerikai szellemiség elemzése. Az idézetek a Szukits kiadó 2003-ban publikált kiadásából származnak. ISBN 963 9441 53 8 Idézetek [ szerkesztés] Árnyék [ szerkesztés] Rossz vidék ez az isteneknek. Szerda [ szerkesztés] Ez a világ egyetlen országa – törte meg Szerda a csendet –, amelyiket aggasztja, mi is valójában. Párbeszédek [ szerkesztés] Árnyék és Szerda együtt autózva a Sziklára Épült Ház felé. – Szóval mi ez a hely? – kérdezte Árnyék, miközben a parkolón átvágva egy alacsony, érdektelen faépület felé sétáltak. – Útmenti látványosság – felelte Szerda. – Az egyik legjobb. Ami azt jelenti, hogy hatalommal felruházott hely. – Hogy mondtad? – Pofonegyszerű – mondta Szerda. – Más országokban az emberek ismerték a hatalommal felruházott helyeket. Ez lehetett egy természetes alakzat, néha nem volt más, csak egy hely, ami valamiért különleges volt. Az emberek tudták, hogy ezeken a pontokon fontos dolgok történnek, hogy ezek egyfajta fókuszpontok, csatornák, mindegyik ablakot nyitott az isteni hatalomra.