Amanpour végül rákérdezett arra is, hogy mennyire stabil a magyar ellenzéki együttműködés. "A Fidesz árulókat fog keresni az ellenzéken belül" – mondta erre a heves kampányharcokat követően győztes ellenzéki miniszterelnök-jelölt. Deák Dániel: Márki-Zay Péter is megesküdött tegnap a CNN-en, hogy bevándorláspárti álláspontot fog képviselni | Mandiner. A Fidesznek az az egyértelmű célja, hogy megtörjék az ellenzéki egységet, és végtelen forrásaik is vannak a kampányra, de "az ellenzéki koalíciót együtt kell tartani". Márki-Zay végül kiemelte, hogy az idő változik, 2019-ben már sok városban vesztett a Fidesz az önkormányzati választásokon, és most lehet bízni benne, hogy 2022-ben ez fog történni országos szinten is. Márki-Zay Péter, akit még néhány hete sem sokan soroltak volna az esélyesek közé, a voksok 56, 7 százalékával nyerte meg az ellenzéki előválasztás második fordulóját, miután az első forduló harmadikjaként is sikerült elérnie, hogy Karácsony Gergely visszalépjen a javára. A Márki-Zay előtt álló dilemmákat és döntési lehetőségeket ebben a cikkben szedtük össze.
Márki-Zay Péter szerda délután Facebook-oldalán tett közzé videót arról, hogy rémhírterjesztésért feljelentette Szijjártó Péter külügyminisztert. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt elmondta: nem tárgyaltunk Zelenszkijjel és nem küldenénk katonákat Ukrajnába. Telex: Márki-Zay Péter a CNN-en: Soha nem volt még ekkora esély Orbán legyőzésére. "Tudjuk, miről akarja elterelni a figyelmet a hazudozásával a külügyminiszter: arról, hogy orosz ügynökként viselkedve hagyta, hogy Putyin hekkerei egy évtizeden át hozzáférjenek a minisztérium legtitkosabb adataihoz" – fogalmazott Márki-Zay, utalva a Direkt36 keddi cikkére. Végül leszögezte: A kormány oroszbarátsága veszélybe sodorja Magyarország biztonságát. Április 3-án együtt véget vethetünk zsarnok uralmuknak. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A miniszterelnök-jelölt a CNN-nek adott interjújában azt is elmondta, hogy szerinte Orbán Viktor és Szijjártó Péter nem keresztény. "A gyűlöletpropaganda mögött Orbánék ugyanúgy beengendek pénzért letelepedési kötvényes bevándorlókat és vendégmunkásokat is, mint bármely más európai ország; amiben én változtatnék, az lényegében a gyűlöletkampány felszámolása és az emberséges bánásmód a menekültekkel szemben, akárhonnan is érkezzenek hozzánk " – mondta el a migrációra vonatkozó kérdésre Márki-Zay Péter. Márki zay péter cnn news. "Unification of the opposition is a must, " says Hungarian opposition candidate @markizaypeter. He is hoping to unseat Viktor Orbán – but will it work? Márki-Zay concedes "his system is very difficult to defeat… [But] we have the highest chance of defeating him now in a decade. " — Christiane Amanpour (@camanpour) October 20, 2021 Christiane Amanpour korábban Szijjártó Péterrel is készÍtett interjút, mely végül számára meglehetősen kínos eredményre vezetett. A magyar kormány az egyébiránt szintén bevándorló-hátterű Amanpour szerint különcködik, és az EU megbüntetett minket, illetve nem érti, miért ágálunk a bevándorlás ellen, ha egyszer alig van nálunk bevándorló.
Sőt, ami Deckard személyiségét illeti - ha már Scott elfelejtette megrajzolni -, Villeneuve csodásan megalkotja szinte a semmiből. A rendező már korábbi filmjeiben is bebizonyította, hogy nagyon ért a csendes, kívülről és belülről egyszerre ható feszültség felépítéséhez és fenntartásához. A felmerült filozófiai kérdésekre bőven hagy időt, a film 163 perces játékidejét azért meg fogjuk érezni. Végül azonban nem csak azért nem tudjuk viharosan elhagyni a mozitermet, mert a rengeteg magyar nevet böngésszük a stáblistán, hanem mert szükségünk van arra a pár percre, hogy újrabootoljunk. Voltak egyébként rengetegen a nézőtéren, akiknek még ennél is több idő kellett, amit tökéletesen meg tudok érteni, miután a film minden értelemben maga alá gyűrt az IMAX vászon tövében. Mindezek mellett azt is ki kellett pihenni, hogy Benjamin Wallfisch és Hans Zimmer zenéje a zsigereinkből készült kiszakadni, fizikailag is rásegítve, hogy átérezzük a szereplők belső kínjait. Philip K. Dick regénye cselekmény szempontjából tényleg csak alapja volt a Szárnyas fejvadásznak, de a 2049-ben játszódó folytatás immár lelkületében is igazán méltóan dolgozza fel a sci-fi írólegenda gondolatait.
Ha akartuk, akkor egy hős volt, aki megkapta a megérdemelt jutalmát, még úgy is, hogy tudta, nem fog örökké tartani. Ez Ridley Scott filmjének az üzenete, hogy egyszer minden véget ér, elporlad, lejár a szavatossági ideje, legyen szó kefirről vagy egy Nexus-6 replikánsról, és az életnek ez a rendje, ezzel kell szembenézni, és a tapasztalatok és tudások adják össze, hogy mi a létezés valójában. Mert különben: ki él valójában? Denis Villeneuve (Sicario, Érkezés) a létezés egyik másik csodájával foglalkozik a Szárnyas fejvadász 2049-ben, de a sajtóvetítés előtt felolvasták a rendező kérését, hogy minél kevesebbet áruljunk el a cselekményből, és nem fogok egy ilyen volumenű alkotóval szembemenni. Mert tényleg még mindig hatalmas érzés beülni egy filmre, amiről nem tudjuk, merre fog haladni. Azt elmondom, hogy honnan indul: 2049-re csődbe ment a Tyrell Corporation, a fennmaradó replikánsokat pedig még mindig szárnyas fejvadászok irtják. K (Ryan Gosling, a Drive és a Csak Isten bocsájthat meg néma üzemmódjában) egy szintetikus farmra érkezik, ahol eltesz láb alól egy régebbi modellt (Dave Bautista), de amikor átvizsgálja a birtokot, talál egy ládát a föld alá ásva.
Denis Villeneuve megcsinálta a lehetetlent, zseniálisan továbbgondolta az eredeti alapanyagot. A Szárnyas fejvadász 2049 olyan film, amilyennek egy folytatásnak lennie kell. Spoilermentes kritika. A Szárnyas Fejvadász filmtörténeti jelentőségéről talán felesleges is beszélni, hiszen Ridley Scott 1982-es neonoir cyberpunk sci-fije hihetetlen hatást gyakorolt a műfajra, és a rendező egyik legteljesebb munkája lett. Bár az alkotás kezdetben üzletileg sikertelen volt, csakhamar kultuszfilmmé vált, amihez a rendező nyitottsága is kellett, ugyanis a Szárnyas fejvadász próbavetítésein a nézők arra panaszkodtak, hogy túlságosan nehezen értelmezhető, sőt brutálisan reménytelen hangulatot sugároz, ráadásul érthetetlen is. Scott ezért látta el Deckard narrációjával, hogy egyrészt visszaemlékezés jelleget adjon neki, másrészt könnyebbé tegye a mondanivalót. A film értékét a hihetetlenül erős atmoszféra, a látvány és a Philip K. Dick regényéből vett alapkonfliktus (a jövőben rabszolgaként tartott, génmanipulációval tenyésztett replikánsok fellázadnak, az elkapásukra specializálódott fejvadászok pedig levadásszák őket) továbbgondolása jelentette.
A Szárnyas fejvadász formabontóan melankolikus és meditatív története nem kívánt folytatást, 2017-ben mégis a mozikba került Ridley Scott bábáskodásában és Denis Villeneuve rendezésében a Szárnyas fejvadász 2049. Eredet Philip. K. Dick a fanatikus sci-fi rajongók körében közismert Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című regénye darabokra törte a tudományos-fantasztikus irodalommal szemben támasztott, sok esetben jogos kritikákat, amik a történetek újszerűségére és az írások minőségére vonatkoznak. Ezek az ismérvek Dick munkásságának zömére helytállóak, Az ember a Fellegvárban közelmúltbeli sorozatadaptációjával pedig hivatalosan is ő lett az egyik legfeldolgozottabb sci-fi szerző. Bár a rossznyelvek szerint Ridley Scott nem olvasta a Szárnyas fejvadász alapanyagát jelentő regényt, Dick szövegének egyes alapkérdései egy az egyben átkerültek az 1982-es filmváltozatba, míg a moziban ábrázolhatatlan szálakat jóérzékkel kihagyta saját történetéből, amely önmagában is kerek egésznek tekinthető.
forrás: Giotto di Bondone, a XIII. – XIV. századi korai reneszánsz festészet első jelentősebb alakja. Eszközei közül ugyan még hiányoztak a mélyebb anatómia ismeretek és a magasabb szintű technikai jártasságok – melyek segítségével a rákövetkező századok művészei már élethűbb emberalakokat voltak képesek a vászonra vinni –, viszont egy olyan képesség birtokában volt, ami ezeknél sokkal többet ért: képes volt megragadni, és a művészetén keresztül döbbenetesen hatásosan átadni emberi érzelmeket. Döntésre kényszerülő, válságban lévő, kétségek gyötörte alakjaihoz a modern művészek is gyakran fordulnak inspirációként. Mikor VIII. Bonifác pápa elküldte hozzá hírvivőjét, művészete értékének bizonyításaképpen ő belemártotta ecsetjét a piros festékbe, és kezének egyetlen finom mozdulatával egy tökéletes kört rajzolt. De vajon művészet-e a tökéletesség, vagy csak pusztán matematika? A Sicario (2015) és az Érkezés (Arrival, 2016) rendezője immáron a XXI. század vásznain keresi a választ, de sajnos Denis Villeneuve nem egy Giotto, a Szárnyas fejvadász 2049 (Blade Runner 2049, 2017) pedig ugyan a tökéletességre törekszik minden szempontból, a festék néhol csúnyán szétfolyik a vásznon.
Ezzel a lányregények lapjairól kilépett, bájgúnár arccal – lehet rajta bármennyi vér – nem győzött meg arról, hogy ő egy személyiségi válságban lévő, önmagát kereső replikáns. Míg Harrison Ford anno egy erős lead volt, kiszámíthatatlan, mégis határozott jellemmel, addig K ügynök egy modern Pinokkió, aki szeretné elhinni magáról, hogy ő nem csupán egy 'termék'. Emellett, hogy picit összetettebbé tegyék a figuráját, természetesen egy teljesen súlytalannak érződő szerelmi szálat is be kellett tuszkolni, hisz a nőknek nem elég csupán a pofijára csorgatni a nyálukat. Így jöhetett az egy az egyben a Her-ből nyúlt, érző 'oprendszer', aki szintén többet szeretne nyújtani gazdájának, mint amire valójában képes. Gondolnánk, hogy akkor majd Ford megmenti a napot, de a lerobbant, stylistokat már messziről kerülő színész (Attól, hogy egy évek óta bújkáló hősről beszélünk, kissé lehangolónak éreztem a szimpla pólóban flangáló, másnapos hajjal, pocakosan morgó Deckard-ot. ) végül csupán a film utolsó harmadában kapott helyet, amivel nem sokat tudott hozzátenni a lényeghez.