Több, mint 490 ezer felhasználó és 1, 1 millió küldemény a Cégkapun "A 100%-ban uniós finanszírozású, "KÖFOP-1. 0. 0-VEKOP-15-2016-00025 Közigazgatási szakrendszerek egységes eléréséhez és interoperabilitásához központi alkalmazás szintű szolgáltatások biztosítása" projekt keretében fejlesztett, 2018. január elsején indult Cégkaput már 490 ezer cég használja. 2018. november elejéig már több mint 1, 1 millió dokumentumot küldtek … Egy kattintás ide a folytatáshoz…. → Kategória: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika | Címke: 2014-2020, Cégkapu, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális ügyintézés, e-ügyintézés, fejlesztéspolitika, hivatali tárhely, KÖFOP-1. 0, Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás (KÜNY), Magyarország, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt, statisztika, uniós társfinanszírozású projektek Január elsejétől a NAV-nál is kötelező a cégkapu "Kizárólag cégkapun keresztül intézhetik elektronikusan adóügyeiket a NAV-nál jövőre a vállalkozások.
Az egyéni vállalkozóknál nem lesz változás, ők továbbra is az ügyfélkaput, új nevén a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó (KÜNY, köznyelven ügyfélkapus) tárhelyet használhatják. A gazdálkodó szervezetek idén adóügyekben a … Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →
Rólunk A Békéscsabai Médiacentrum egy több média-egységet egymás mellett működtető, száz százalékban önkormányzati tulajdonú médium. A médiacentrum része a huszonnyolc éve működő, kéthetente megjelenő városi újság, a Csabai Mérleg, amely 28. 000 háztartásba jut el, a közszolgálati tartalommal működő, és a hírportál. E három média egységes, integrált szervezetet képez. A Médiacentrum kiemelten foglalkozik a békéscsabai és a Békés megyei eseményekkel, mind a három platformján exkluzív, friss hírekkel, információkkal látja el a nézőket, olvasókat.
A gazdálkodó szervezetek idén adóügyekben a NAV-nál már elektronikus kapcsolattartásra és ügyintézésre kötelezettek. Az év végéig képviselőik még használhatják a KÜNY (köznyelven ügyfélkapus) tárhelyet is. Jövőre azonban az ügyfelek – egyéni vállalkozók és hivatali tárhellyel rendelkezők kivételével – az adóügyek elektronikus intézésére kizárólag cégkaput használhatnak, ami alkalmazható többek... Részletek
A komplex minősítés során olyan személyre szabott és több szakterület értékelési szempontjait figyelembe vevő komplex szakértői bizottsági vélemény kialakítása a cél, mely az érintett személy egészségi állapotát, az ebből származó kizáró és korlátozó tényezőket, egészségkárosodásának jellegét, munkaerő-piaci helyzetét, foglalkoztatási előzményeit, adottságait és korlátait, valamint a fennálló orvosi, foglalkozási és szociális szükségleteit is egyaránt vizsgálja. A komplex minősítés során alkalmazandó szempontrendszereket 2012-ben foglalták jogszabályba. A pontosan részletezett orvosi-, szociális- és foglalkozási rehabilitációs szakértői minősítési szempontokat a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14. ) NEFMI rendelet tartalmazza. A komplex minősítést komplex bizottság végzi. A komplex bizottság minimum 4 tagból áll - a vizsgálatot végző orvosszakértő ből, foglalkozási rehabilitációs szakértő ből, szociális szakértő ből, valamint a szakértői bizottság orvosszakértő elnök éből.
Komplex minősítési kategóriák A komplex minősítésben az egészségkárosodás és a rehabilitálhatóság, a foglalkozási rehabilitációs esélyek függvényében új minősítési kategóriák kerültek meghatározásra: Rehabilitáció nélkül foglalkoztatható (60% feletti egészségi állapot) B1: foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (51-60% közötti egészségi állapot). B2: egészségi állapota alapján rehabilitálható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (51-60% közötti egészségi állapot) C1: tartós foglalkozási rehabilitációt igénylő személy (31-50% közötti egészségi állapot). C2: egészségi állapota alapján tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (31-50% közötti egészségi állapot) D: csak folyamatos támogatással foglalkoztatható megváltozott munkaképességű munkavállaló (1-30% közötti egészségi állapot).
Mit tehet az a személy, aki nem rendelkezik a szükséges 1095 nap biztosítási idővel, és nem tudja igazolni 10 éven belül a 2555 nap, vagy 15 éven belül a 3650 nap biztosítási időt. Amennyiben nincs meg a meghatározott bejelentett napok száma, akkor nem jár az ellátás, de a komplex minősítést így is igényelni lehet a "Kérelem - Hatósági bizonyítvány kiállítására" nevezett nyomtatvány benyújtásával. A Hatósági bizonyítvánnyal rendelkezőket szintén előszeretettel foglalkoztatják azok a cégek, akik a megváltozott munkaképességű személyeket alkalmazzák. Hogy induljak el? Első lépésként a háziorvosodnál kell jelezni, hogy szeretnéd elindítani a leszázalékolásodat, akkor is, ha adott esetben táppénzen vagy, mert az ellátás megállapítása hosszadalmas folyamat. A háziorvos kiállít részedre egy ún. 4 oldalas beutalót a felülvizsgálathoz. Ezzel a papírral és az összes betegséged alatt "szerzett" zárójelentéssel, lelettel, elmész a helyileg illetékes Rehabilitácós Szakigazgatási Szervhez, mely az illetékes fővárosi, vagy megyei Kormányhivatalt jelenti.