Nem is olyan gyorsak a srácok. Augusztusban jelentették be, hogy a Halálos iramban 10 premierje 2023 április 7-én lesz. Persze, ahogy az utóbbi másfél évben hozzászokhattuk, ezek a dátumok elég képlékenyek, számos blockbuster bemutatóját tologatták a stúdiók, akár több alkalommal is. Így nem is olyan meglepő, hogy Vin Dieselék autós akciófilm-folyamának tizedik felvonása is csúszik hat hetet: április eleje helyett május 19-re tették át a premiert. Az idén nyáron bemutatott 9. rész 726 millió dolláros bevételt produkált, ami ugyan kevesebb, mint a korábbi filmeké, de a világjárvány ideje alatt kifejezetten erős eredménynek számít. A Vin Diesellel készült interjúnkat alább, a filmről szóló kritikánkat pedig ide kattintva olvashtatják. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
3 hónap, 1 hét Dwayne Johnson keményen beszólt Vin Dieselnek, aki szerinte a saját gyerekeivel és Paul Walkerrel próbálta megzsarolni őt Vin Diesel nemrég egy nem kicsit ironikus, nyilvános bejegyzésben felkérte a Sziklát, hogy térjen vissza a Halálos iramban-fősorozatba, ha már úgyis véget ér a történet. Dwayne Johnson végre reagált. 3 hónap, 3 hét A Universal elhalasztotta a Halálos iramban 10. bemutatóját, és döntésükben van logika Dom Torettóék története lassan a végéhez közeledik, de azért két Halálos iramban-filmben még visszatér a Család. A 10. és 11. részt egyszerre forgatják le, az előbbi premierdátumát viszont most egy kicsit csúsztatta a stúdió. 4 hónap, 4 hét Vin Diesel nyilvános posztban kérte fel Dwayne Johnsont, hogy vállaljon szerepet a Halálos iramban 10-ben: A csatabárd elásása vagy érzelmi zsarolás? Az utóbbi években a Halálos iramban 8. forgatása alatt összevesző Vin Diesel és Szikla közötti verbális adok-kapoktól volt hangos a filmes sajtó. Most az előbbi egy váratlan gesztust tett.
Justin Lin, aki a harmadik, negyedik, ötödik, hatodik és kilencedik részt rendezte, és aki a tizediket is jegyzi majd, tavaly elismerte, hogy két évtized után a végéhez közeledik Vin Diesel ámokfutása és 2024-ben a 11. résszel elköszön a széria. Ez persze nem jelenti azt, hogy a Halálos iramban-univerzumban nem készülnek majd új produkciók, mint a Hobbs & Shaw, ami világszerte 759 millió dollárt hozott össze a kasszáknál.
Sokat kell még várnunk rá Frissítve 2021. augusztus 18. 08:42 Publikálva 2021. 08:30 Bár eredetileg már 2019 áprilisában mutatták volna be, előbb a Hobbs & Shaw premierje, majd a koronavírus-járvány miatt végül csak idén júniustól válthatunk jegyet a Halálos iramban-franchise kilencedik felvonására. Ugyan szerintünk finoman szólva sem volt érdemes ennyit várni Dominic Torettóék visszatérésére, a blockbuster világszinten 681 millió dollárt termelt idáig, szóval nem volt kérdéses, hogy lesz folytatás, rögtön kettő is – Vin Diesel szerint pedig a Halálos iramban 9. egyes jelenetei már "a történet kétrészes fináléját" készítik elő. De mikor bizonyosodhatunk meg erről mi magunk is? Az Entertainment Weekly értesülései szerint legkorábban 2023. április 7-én, ugyanis akkor mutatják majd be a tizedik Halálos iramban-filmet, méghozzá a jelenlegi tervek szerint kizárólag mozikban. Diesel korábban csak annyit volt hajlandó elárulni a következő résszel kapcsolatban, hogy nagy valószínűséggel egyszerre forgatják majd az utolsó, tizenegyedik etappal, a munkálatok pedig 2022 januárjában kezdődnek.
A Slightly Mad Studios azt állítja, hogy a játék szerverei a továbbiakban is üzemelni fognak, de mi sejtjük, hogy ez nem tart majd sokáig. Amikor egy ilyen címet leszednek a boltok polcairól, akkor ott általában már egy szerverleállítási bejelentés és vár a háttérben. Akárhogy is, ez egy olyan cucc lesz, amiért nagyon kevesek fognak könnycseppeket ejteni. Még van mit mesélnünk neked, minden érdekességet megtalálsz itt!
Az új szovjet vezető Leonyid Brezsnyev lett főtitkárként és Koszigin miniszterelnökként. (Hruscsov a rakétaválság után 9 évvel, 1971-ben halt meg. ) A kubai rakétaválság egyetlen pozitív hatása a "forró drót" kialakítása volt, melynek segítségével a két szuperhatalom vezetői azonnal közvetlen kapcsolatot tudtak kialakítani egymással annak érdekében, nehogy egy kubaihoz hasonló incidensben valamilyen félreértés vagy alacsonyabb szintű vezető hibája miatt egy atomháború robbanjon ki. Harmat Árpád Péter
Oroszország nem zárja ki a karibi (1962 B-R) válság forgatókönyvének megismétlődését az Oroszország és az Egyesült Államok közötti jelenlegi feszültség kapcsán – mondta Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter – helyettes. "Tudják, ez teljesen lehetséges. Ha minden továbbra is úgy megy, ahogyan mostanság, az események alakulásának logikája szerint nagyon is lehetséges, hogy hirtelen arra ébredünk, hogy valami hasonló szituációban találjuk magunkat" – mondta Rjabkov csütörtökön újságíróknak. Szerinte ez "a diplomácia és a külpolitika kudarca". "De még van idő" – tette hozzá az orosz külügyminiszter – helyettes. () Bal-Rad: A kubai rakétaválság vagy karibi válság a Szovjetunió és Kuba és az USA között 13 napig tartó összecsapás volt 1962 októberében. Ez volt a hidegháború egyik legnagyobb összecsapása, és általában úgy tartják számon, hogy akkor volt a hidegháború a legközelebb ahhoz, hogy nukleáris konfliktussá váljon. Kérjük, anyagilag támogass a a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on -vagy közvetlen postai úton: Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut.
Az akció alig 60 órán belül csődöt mondott, a több mint 1200 Castro-ellenes ellenzéki harcost a kubai hadsereg elfogta vagy megsemmisítette. Fidel Castro kubai miniszterelnök a puccskísérlet hatására a Szovjetunióhoz kezdett közeledni. A karibi ország lakosságának nagy többsége akkor még lelkesen támogatta Castro kormányát, így az amerikai elképzelés, hogy a kommunista hatalmat a nép fogja megdönteni, kudarcba fulladt. A washingtoni kormányzat ekkor intenzív propaganda-hadjáratot indított Kuba ellen, ami a rakétaváltság idején is tartott. Az Egyesült Államok védelme szempontjából Kuba kulcsfontosságú ország, Washington az 1898-as spanyol–amerikai háború után is számos alkalommal korlátozta az új állam szabadságát, és a mai napig katonai bázist tart fenn a szigeten. Castro segítséget kér és kap Moszkvától Kennedy és Hruscsov bécsi találkozója 1961-ben Fotók: Fidel Castro egy újabb amerikai támadástól tartva katonai segítséget kért Moszkvától, amit Hruscsov készségesen teljesített, hiszen a karib-tengeri sziget csak 90 mérföldre van az amerikai partoktól.
Kuba számára az esemény a szovjetek árulásával végződött, nehezményezték, hogy a válság végét egyedül Kennedy és Hruscsov döntötte el, és Castrónak nem volt beleszólása a helyzet alakulásába. A két szuperhatalom ekkor ismerte fel, hogy bármikor nukleáris háború törhetett volna ki, így aztán hamarosan megállapodás született a két fél között, egy úgynevezett forródrót kiépítéséről, amin keresztül meggyorsult a kommunikáció az USA és a Szovjetunió között, csökkentve ezzel egy esetleg elhamarkodott nukleáris lépés valószínűségét, ami katasztrófába torkolna. Sokan a kubai válsággal hozták összefüggésbe Hruscsov eltávolítását, illetve Kennedy dallasi meggyilkolását. Végül ki kell jelenteni, hogy Hruscsov és Kennedy akkori határozott és higgadt fellépése szükséges volt a tragédia elkerüléséhez, ezzel megmentették bolygónkat egy nukleáris katasztrófától. Felhasznált irodalom: Diószegi István, Harsányi Iván, Németh István: 20. századi egyetemes történet III. kötet 1945–1995 Európán kívüli országok.
Másnap a szovjet vezető rádióbeszédében virtuálisan Kennedy tenyerébe csapott. A lépés azért volt furcsa, mert a szovjetek nyerő helyzetben voltak. Hruscsov viszont azt gondolta, azért nem érkezett válasz a második ajánlatra, mert az amerikaiak már az inváziót készítik elő, és a hírszerzés ezt nem is tudta megcáfolni számára (a szovjetek gyenge titkosszolgálati hálóval rendelkeztek a 60-as években). Mondani sem kell, a másik oldalon zseniális lépésnek minősítették a taktikai játszadozást. Nos, az is volt, hiszen a világ elkerülte az atomháborút. John F. Kennedy november 20-án oldotta fel Kuba karanténját. Részlet a Tizenhárom nap (Thirteen days) című filmből: A Szovjetunió és az Egyesült Államok – látván, hogy könnyen kialakulhatott volna egy beláthatatlan következményekkel járó atomháború – megállapodtak egy forródrót létrehozásáról (Moszkva és Washington között), később pedig megkötötték az atomcsend egyezményt. Kuba reakciója Castro vérig sértődött, mivel őt kihagyták a válság megoldásából.
Szeptember 8-án megérkeztek Kubába az első R-12 Dvina típusú szovjet rakéták, amelyek percek alatt egy-egy termonukleáris robbanófejet tudtak volna eljuttatni az amerikai keleti part városaira. A szovjet tervek szerint Kubából egyszerre negyven ilyen rakétát lehetett volna elindítani, amelyek célpontjai feltehetően a keleti nagyvárosok, köztük New York, Washington, Boston és Philadelphia lettek egyértelmű bizonyíték október 14-én került az amerikaiak kezébe, miután U-2 kémrepülőgépek tiszta fényképeket készítettek az addigra csaknem teljesen felépült indítóállomásokról és az oda érkező szovjet rakétákról. [2] Az amerikai válasz nem késett sokáig, 1962 október 24-én Kennedy a tengeri blokád mellett döntött, és a sziget körül 926 kilométeres tengeri "karanténzóna" létrehozására adott parancsot! Bár Kuba gyors inváziója az ott állomásozó 40 ezer szovjet katona miatt lehetetlen lett volna (Floridában azért összevontak egy expedíciós hadsereget), Kennedy azért kijelentette: minden Kubából induló rakétatámadás esetén a Szovjetunióra fognak válaszcsapást mérni.
Az ajánlat szerint a szovjetek visszavonják a rakétákat és az ENSZ felügyelete mellett el is szállítják, cserébe az USA nem támadja meg Kubát és inváziót sem tervez. Ezt Kennedy elfogadhatónak tartotta, és üzenete el is ért Hruscsovhoz. Csakhogy az orosz főtitkár rátett egy lapáttal október 27-i rádiós beszédében. Ott már azt is követelte, hogy a törökországi amerikai rakétabázis is szűnjön meg. Arculcsapásként érte a Kennedy-adminisztrációt a pálfordulás, az pedig különösképpen, hogy október 27-én lelőttek egy amerikai U2-es kémrepülőgépet Kuba felett. A feszültség a tetőfokára hágott. Egy szovjet tengeralattjáró: A megoldás Ha Kennedy beadja a derekát, a NATO keretén belül feszültségek alakultak volna ki, ha nemet mond, elkerülhetetlen a háború. Végül Robert Kennedy javasolta testvérének, hogy ne vegyék figyelembe a második ajánlatot. Így Hruscsovhoz egy olyan levél érkezett, amely azt közli: ha a szovjetek kivonják rakétáikat Kubából, az Egyesült Államok megszünteti a blokádot, és nem indít inváziót Kuba ellen.