A belváros mellett a Nagyerdei Stadion északi rendezvényterén is készül ennél nagyobb méretű jégpálya. Papp László arról is beszélt, hogy a főtéren, az Adventi Kuckóban (az Aranybika épületének Piac utcai frontján) várja majd a gyerekeket a Mikulás, de a CSAK Design vásárnak és a Népi Kézműves Vásárnak is helyet ad majd. Emellett a Debreceni Karitatív Testület Add tovább! programjába becsatlakozva gyűjtőpontként is szolgál majd, ahová december 23-ig lehet elvinni a rászorulóknak szánt felajánlásokat. A polgármester kiemelte, a gyertyagyújtásokat idén új helyszínen, a Nagytemplom mögötti Emlékkertben tartják, ahová védettségi igazolvánnyal lehet majd belépni. Az első adventi gyertyagyújtást Papp László Facebook-oldalán, az ezt követő gyertyagyújtásokat pedig Debrecen városa Facebook-oldalán, valamint a Debrecen Televízióban is élőben közvetítik majd. Debrecen adventi vásár 2012 relatif. Az első gyertyát november 28-án 17 órakor gyújtják meg, majd ezt követően gyulladnak fel a város fényei. Idén is elindulnak a fényvillamosok, november 28-ától az 1-es és a 2-es villamosvonalon egyaránt.
16 Ökumenikus összefogás: idén is gyűjtenek adományokat a rászoruló debrecenieknek – fotókkal, videóval 2021. 08
Lecsukta szemét a Debrecen Eye. Az elmúlt évek karácsonyi vásárainak slágere vitathatatlanul az óriáskerék volt, idén viszont sokak meglepetésére a Kossuth téren nélküle rendezik az adventi forgatagot. A Debrecen Eye névre keresztelt óriáskereket először 2017-ben állították fel a főtéren. Egy évvel később, 2018-ban a 33 méter átmérőjű szerkezetet egy 45 méteres monstrum váltotta fel, és eredetileg január 6-ig, vízkeresztig maradt volna a városban. Akkora sikere volt azonban, hogy végül 2019 március 3-ig használhatták a helyiek és a turisták. Összesen mintegy 49 ezren váltottak jegyet, hogy a magasból gyönyörködhessenek Debrecen panorámájában. És úgy tűnik, hogy egyelőre a 2019-es adventi vásár volt az utolsó, amikor az óriáskerék a városba érkezett, tavaly decemberben ugyanis a koronavírus-járvány miatt országszerte minden ünnepi esemény, rendezvény elmaradt. Utazómajom | Indul a Debreceni Advent programsorozat. Fotó: Napló-archív
2021. november 26. - december 23. Hajdú-Bihar megye, Debrecen Lélekmelengető forralt borok, forró csoki, házi lepcsánka, sült gesztenye, krumplilángos, egyedi kézműves termékek. Csak néhány ízelítő, hogy mi minden várja a karácsony szerelmeseit az idén újra megrendezésre kerülő Debreceni Adventi Vásáron. A rendezvény helyszíne továbbra is Debrecen történelmi belvárosa, a Kossuth tér illetve a Piac utca. A vásár látnivalói A látogatók megcsodálhatják a város karácsonyfáját Debrecen főterén, ahol minden adventi vasárnap közös gyertyagyújtással ünnepelhetjük a karácsony közeledését. A 45 méter magas óriáskerékről pedig a karácsonyi fényekben úszó csodálatos panorámában gyönyörködhetnek az érdeklődők. Debrecen adventi vásár 2021 free. A vásár nyitvatartása hétfő-péntek: 12:00-20:00 szombat-vasárnap: 09:00-21:00 Látogass el te is idén a varázslatos Debreceni Karácsonyi Vásárra, ahol a karácsonyi hangulat garantált! A szervezők az időpont és a programváltoztatás jogát fenntartják!
Advent alkalmából ünnepi koncertsorozattal várja az érdeklődőket a Debreceni Református Kistemplom. A fellépők között olyan neves művészek, zenészek, zenekarok vannak, mint a Pendely Énekegyüttes, a Törköly zenekar, a Debreceni Lyra Szimfonikus Zenekar és a Sol Oriens Kórus.
Az ún. pesti révhez közeledve Vatha pogány lázadói kőzáporral törtek rájuk. Kiráncigálták Gellértet a szekeréből, hozzákötötték egy kordéhoz, és a később róla elnevezett Kelenhegy szikláiról a mélybe taszították. Holttestét ideiglenesen a pesti Boldogasszony-templomban (a mai Belvárosi Főplébániatemplomban) temették el, később átszállították Csanádra. Szentté avatása Szent László királysága idején történt. Istenünk, ki Szent Gellért püspöknek vértanúságáért megadtad a halhatatlanság koronáját, engedd jóságosan, hogy akinek emlékezetét áhítattal üljük itt a földön, annak szüntelen pártfogása védelmezzen minket a mennyben! Olvasnivaló: Szepsy Szücs Levente: A magyarok "szimfóniája" Simon F. Védőszentünk: Szent Gellért püspök és vértanú - Budapest-Kelenföldi Szent Gellért Plébánia. Nándor: Borzalmas kivégzése közben támadóiért imádkozott Felmutat égbe Szent Gellért keresztje Ahhoz, ki hozzánk messzi földről küldte. Apostolod volt, boldog magyar nemzet, Áldjuk a szentet! Őseleinket a krisztusi hitre végtelen keggyel kegyes Isten vitte. Gellérttől nyertük, hogy jó lett a kezdet, Áldjuk a szentet!
a "magyarok symphoniájá"-nak jelenete), a nemzetközi legendairodalom vándormotívumaiban (pl. a szenthez csatlakozó szelíd vadállat motívuma), valamint az István kori Magyarország élete számos hiteles mozzanatának leírásában. A 13. század elején írt Szent László-legenda ábrázolásába – a középkori irodalom következő szakaszának megfelelően – már a lovagvilág színei vegyülnek: a szent király benne a transzcendens szférába emelt eszményi lovag, aki nemcsak erényével, hanem testi szépségével, termetének délcegségével is tündöklik. A László-legenda írója a Gesta Ladislai regis t, a nemzetközi vándormotívumokat és a hazai hagyományokat egyaránt értékesítette munkájában. Gellért – Magyar Katolikus Lexikon. A 11–12. századi legenda irodalom a keresztény eszmények, az egyház által támogatott és igazolt új társadalmi rendszer s az időszerű egyházi s dinasztikus célkitűzések igen alkalmas propagandaeszköze volt. Az újjászülető bencés rend által kialakított s a feudalizmus rendszerét oly eredményesen támogató egyházi ideológiát és társadalomszemléletet korai középkori irodalmunkban ezek a legendák juttatják a legtisztábban és legkövetkezetesebben érvényre.
Ezután következtek a bakonybéli remeteség évei. Gellért a monostor melletti erdei kunyhóban tudott leginkább elmélkedni és dolgozni. Ekkor írta szentírásmagyarázó munkáit, többek között a Zsidókhoz írt levélhez és Szent János apostol első leveléhez. Kár, hogy e munkái mind elvesztek. Kb. 1028-ig örülhetett a monostor csendjének és erdei magányának. Ajtony vezér legyőzése után Szent István hívatta, hogy rábízza a Maros menti egyházmegye megszervezését. Ajtony annak idején a bizánci császárság szomszédjaként görög szertartás szerint vette föl a keresztséget, s telepített Marosvárra néhány görög szerzetest. Ha erre jársz, várlak: Szent Gellért legendája. Csanád vezér ostroma után ugyan elmenekültek, de pl. Oroszlámoson még a 13. sz. elején is voltak. Gellért az egyházszervezést azzal kezdte, hogy fölosztotta az egyházmegye területét hét főesperességre, s ezek élére a magával hozott papok közül azokat állította, akik tudtak magyarul. Majd a papi utánpótlás biztosítására káptalani iskolát szervezett, végül templomokat építtetett, köztük a székesegyházat és a bencés monostor Boldogságos Szűz oltalmába ajánlott templomát.
Ezen az ünnepen egy számukra ismeretlen pap lépett a szószékre - Gellért. A szónoklat után - a legenda szerint - Gellért lelkében elragadtatva egy hegyet pillantott meg, melynek sziklái közt holtan látta önmagát, összetört tagokkal véresen feküdni. Megértette az Úr üzenetét: nem a Szentföldre kell mennie, hanem itt kell maradnia, mert itt fogja elnyerni a legnagyobb mennyei ajándékot: a vértanuság koronáját. Istvánnak nagyon tettszett a szónoklat, ezért az ünnep elmúltával Gellértet a palotában tarttatta, és fiának, Imre hercegnek a nevelését bízta rá. 1023-ban Bakonybélbe ment, ahol remeteként böjtölt, imádkozott és dolgozott. Beszéli még a legenda, hogy egy napon írás közben elnyomta az álom a kunyhója előtt. Arra ébredt, hogy egy kis szarvasborjú védelmet keresve mellé telepedett. Szent gellért püspök legendája. Sietve megetette az árva kis jószágot és az nem is távozott el tőle. Más alkalommal, amikor az erdőből fával megrakodva hazatért, kunyhója ajtajában egy farkas feküdt. Jöttére az hozzá ment és a lábaira rogyott.
1023 körül hét évre visszavonult remetének Bakonybélbe, Szent Günthert követve, aszkézisnek és tanulmányainak szentelve idejét. 1030-ban Szent István rábízta az Ajtonytól újonnan elfoglalt hatalmas délkeleti területek egyházának megszervezését, s püspökségét az Ajtony által alapított görög monostorban rendezte be a győztes Csanád vezérről elnevezett várban. Gellért itt különböző magyar monostorokból egybegyűjtött tíz társával együtt elkezdte a térítést, egyház-, és iskolaszervezést – legendája szerint – nagy sikerrel, hét esperességet alakítva ki. Gellért minden bizonnyal követi tisztet is betöltött István megbízásából, bár a ravennai zarándokház alapításának és felszentelésének lebonyolítását neki tulajdonító oklevél nem hiteles. A Szent István halála utáni krízis idején Orseolo Péter illetve Aba Sámuel királyt nyíltan megfeddte zsarnoki uralmuk miatt, végül a főurak az ő székhelyén, Csanádon határozták el a Vazul fiak, András és Levente hercegek trónra való meghívását. Az ezzel párhuzamosan Vata vezetésével fellázadt pogányok egy csoportja a pesti révnél a hercegek elé igyekvő egyházi és világi előkelőket, köztük Gellért, Beszteréd, Bőd püspököt 1046. szeptember 24-én elfogta.
A tévéjáték Gellért püspök életét mutatja be. A velencei származású apát Magyarországra jött és hittérítéssel segítette a vándorló pogány magyarságot telepíteni. Gellért hamarosan a király köreibe került és Imre herceg nevelője lett. Gellértet 1030-ban István püspöki rangra emelte, aki Csanádon székesegyházat, monostort építtetett. István halála után igyekezett a magyarság szellemi értékeit megőrizni. 1046-ban Buda környékén elfogják a lázadó pogányok és Kelen hegyéről a Dunába lökték.
De a kitört tengeri vihar miatt Isztria partjai felé sodródtak. Ott a Parenzo (ma Porec) melletti Szent András-sziget kikötőjében vetettek horgonyt, és a sziget bencés monostorában találtak menedéket. A több hétre elhúzódott kényszerpihenő közben Gellértnek nem egyszer nyílt alkalma, hogy megbeszélje útitervét az ugyancsak ott időző Razina, más nevén Gaudentius pannonhalmi apáttal, aki szerette volna őt megnyerni magyarországi kolostoralapítási és térítői tervének. Gellért azzal a nem titkolt szándékkal engedett unszolásának, hogy Magyarországon keresztül könnyebben eljuthat majd a Szentföldre. Átkelvén a part menti hegyláncokon, majd a Dráván, 1015. május 3-án érkeztek Pécsre, Mór püspökhöz. Vele és Asztrik pécsváradi apáttal onnan Székesfehérvárra, István királyhoz mentek. Nagyboldogasszony napján járult Gellért a király elé, és találkozásuk hatására István meghívta őt Imre fiának nevelőjéül. Nyolc éves volt ekkor Imre, és Gellért 7 évig nevelte az esztergomi királyi palotában. Tanítványának életszentsége tanúsítja, hogy nevelő, oktató munkája nem veszett kárba.