Az útvonalat használók pedig azt vetették fel mind gyakrabban, hogy a tehermentesítő út a "semmiben" végződik, ekkor ugyanis leginkább az akkor egyébként is zavarérzékeny, óriási teherforgalmat bonyolító Budafoki útra vezette a forgalmat. (A Szerémi út és a Lágymányosi híd ekkor még nem létezett. ) Az új út érdemi használatának növekedése a Lágymányosi híd és az – eleinte csak irányonként egysávos – Szerémi út 1995-ös átadása után következett be. És bár 1998-ra teljesen elkészült az Egér út és a kiszélesített Szerémi út, [2] a tényleges tehermentesítő hatás – noha az iparvágányt már 2008-ra elbontották [3] – az Andor utca kiszélesítésével kapcsolatos jogi problémák [2] miatt sokáig váratott magára. A bevezető irányban rendszeresek voltak a torlódások, és az intenzív terheléstől az útburkolat minősége is drámaian leromlott. Budapest – Eger távolsága & Google útvonaltérkép | Útvonaltervező - Archív. [3] Az Andor utcát – megfelelő lámpás kereszteződések sorát kialakítva, irányonként két sávosra bővítve – végül 2010-ben adták át, [2] ezzel végre megvalósult az útvonal tényleges tehermentesítő hatása.
Pest megyei települések (ÚJ)
Évtizedeken át szerepelt a tervekben, sőt gondosan ki is hagyták a helyet a nagy lakásépítési láz közepette annak az útnak, amely a tervezett déli hídra, a Lágymányosi hídra – mai nevén Rákóczi hídra – Budán rávezette volna a forgalmat egy 2-szer 2 sávos, magasan vezetett városi autópályán. A Hamzsabégi út ugyanis minden városfejlesztési tervben széles, nagy forgalmú útként szerepelt. Ám az időhúzás, a beruházás folyamatos csúszása azt eredményezte, hogy a tervezett nyomvonalon park, fás liget alakult ki, és a lakók nem szerették volna felcserélni a parkot a négysávos autóúttal. A Hamzsabégi út szelete egy korabeli maketten. Budapest - Eger Google útvonaltervező & Google térkép - Útvonalterv. A vasút mellett négysávos autóút vezetett volna (fotó: Budapest, 1988. április) A rendszerváltáskor, 1990-ben a Hamzsabégi út lakóinak tiltakozása felerősödött, a rendszerváltó pártok is felkarolták a lakók kérését, az új önkormányzatok, mind a fővárosi, mind a XI. kerületi testület szinte a megalakulása után azonnal elvetette a Hamzsabégi út kiépítésének tervét. A tiltakozás tehát eredményes volt, a Lágymányosi híd budai forgalmát a már korábban tervezett és most felértékelődött Szerémi útra vezették rá.
Fontos megjegyezni, hogy a csemperagasztó nem falazóhabarcs! Egészen más céllal készült építési termék, így csemperagasztó használatát falazási munkákhoz nem javasoljuk, gázbeton falazóelemek esetében sem. A kész falfelület vakolási munkáinál ügyeljünk arra, hogy ne alkalmazzunk magas cementtartalmú gúzréteget, ugyanis a pórusbeton szerkezetét a magas tapadószilárdságú cementes gúz "megtépheti", anyagában károsíthatja. Ezzel az alapfelület instabillá válik, amire nem tudjuk rádolgozni a soron következő rétegeket. A helyes vakolási technológia A falszerkezetet a vakolási munkák megkezdése előtt weberprim contact tapadásfokozóval felületfolytonosan egy rétegben átkenjük. Ezzel a lépéssel alkalmassá tettük a felületet a weberKPS profi alapvakolat fogadására. A vakolat vastagsága általában 1, 5 cm, beltérben és kültérben egyaránt. Falazás – elementorverzio.epitkezesabc. Az alapvakolati rétegbe vakolaterősítő háló is beépíthető. A felületképzést az alapvakolat teljes száradása után weberKPS 605 simítóvakolattal folytathatjuk, hozzávetőleg 3 mm-es rétegvastagságban felhordva.
Vályog Nagyanyáink háza még vályogból készült, egy időre feledésbe merült, de most kezd újra a köztudatba férkőzni ez az anyag is. A megfelelő vastagságú, jól megépített vályogfalnak van hőtartása, szellőzése és hőszigetelése is. Viszont fontos, hogy nagyon erős betonalapra készüljön, hiszen a talajból felszivárgó vizet a vályogfal könnyen magába szívja és ez szerkezeti károsodást okozhat.
A fővállalkozók körében már nem volt ennyire népszerű, mivel drágább maga a falazóelem és a kiegészítők az égetett vázkerámiás téglánál, ezért a profit növelése miatt nem ezt az anyagot használják többnyire. Ellenvélemények az építtetők szájából Az Ytong esetében két dolgot fogalmaznak meg a legtöbben. Az egyik az, hogy nem jó hangszigetelő. Ez nem is annyira a főfalakra, hanem inkább az épületen belüli vékonyabb közfalakra vonatkozik. Sokan ez ellen 15 cm vastag válaszfalakkal védekeztek (ami a hasznos alapterületből vesz el helyet). Másik kritika ami megfogalmazódik az az, hogy a falfelületen a glettelés hajszálrepedésekkel erezett lesz, még üvegszövet alkalmazása esetén is - ugyanezt fogalmazták meg a kivitelezők is. foto:,,