Szijj Ferenc... Kertészet - Mézgás fák Mézgás fák kezelése Előre bocsátom, ennek a praktikának nem ismerem tudományos magyarázatát, csak rendkívüli hasznosságáról vagyok meggyőződve. Ezt apámtól tanultam, ő pedig a régi öregektől: Ennyi! Ha egy csonthéjas gyümölcsfa – kiváltképp a kajszi- és az őszibarack – elkezd mézgásodni, nem akkora a baj, mint néhányan gondolnák: Sokkal nagyobb! Súlyos anyagcserezavart jelez, ami előbb-utóbb a fa kipusztulásához vezethet. Mézgásodás elleni szerek felnotteknek. Számos ok idézheti elő, amelyek között a leggyakoribb a téli és a tavaszi fagy, a talaj mészhiánya, gombabetegségek és sérülések. Legfontosabb volna az előidéző ok felderítése és megszüntetése, de ezt… Hagyjuk! Az eredményre vezető tüneti kezelés a következő: Éles oltókéssel kivágjuk a mézgásodás körüli beteg szöveteket a háncsrészből. Lekaparjuk a farész megbarnult részeit is. Csak semmi elérzékenyülés, nem szabad kíméletesnek látszani! Ha mindez megtörtént - minden helyen -, akkor 1-3-os% ecetsav oldattal átkeféljük ezeket a részeket.
A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
Legalkalmasabb eszköz erre egy leamortizált fogkefe. Vegyük figyelembe, hogy a kereskedelemben kapható ecet is már hígítva van! (Bizony, itt számolni kell! ) Eddig rendben is volna: a ma szakembere lekeni az egészet valami sebkezelő kenceficével, "oszt Jónapot! " Nem úgy ám! Valamelyik falubelitől szerezzünk (Igaz, ez már egyre nehezebb! ) egy vödör friss, meleg tehéntrágyát (sic! ), és azzal kenjük be jó vastagon a kitisztított részt. Ha ép kéregre is bőven kerül, semmi probléma. Az egészet betekerjük valami légáteresztő természetes anyaggal (zsákvászon, pamutrongy), és az egészet rajt hagyjuk a következő tavaszig. Mézgafolyás ellen sóska | Új Szó | A szlovákiai magyar napilap és hírportál. Elfelejtettem mondani: ennek a műveletnek optimális ideje rügypattanás után, tehát a tavaszi metszés körül van. Viszolyogni ugyan lehet tőle, de a hatása fantasztikus: szinte a sírból hozza vissza a beteg fákat. Ide kívánkozik! A gutaütés esélyét nagyban csökkenti egy általam kiagyalt lemosó-permetezés koktél: Dithane M-45 0, 2%-os töménységben (20 g szer 10 l vízhez). Tribázikus rézszulfát hatóanyagú (Cuproxat, Bordói lé Nano, Bordói lé Neo) gombaölő szer 0, 5%-os töménységben (50 ml szer 10 l vízhez).
Keresztelő Szent János-templom Egyházmegye Szombathelyi egyházmegye Védőszent Keresztelő János Település Felsőszölnök Elhelyezkedése Keresztelő Szent János-templom Pozíció Magyarország térképén é. sz. 46° 52′ 34″, k. h. 16° 09′ 52″ Koordináták: é. 16° 09′ 52″ A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztelő Szent János-templom témájú médiaállományokat. A Felsőszölnöki Keresztelő Szent János-templom római katolikus kegyhely a Vas megyei Felsőszölnök községben, a Vendvidéken. Egy másik, monumentális 18. századi barokk templom található a közelben Apátistvánfalván, egy másik pedig Alsószölnökön. Története [ szerkesztés] A templom helyén már 1377 -ben állt a Keresztelő Szent János tiszteletére emelt keresztelőkápolna. Az 1620-as években a terület Poppel Lászlóné Salm Margit birtoka volt; az egyházi teendőket egy Vitus nevű prédikátor látta el. Az 1628 -as csepregi zsinaton Medvedovics Mihály lelkész képviselte a falut, majd 1646 és 1651 között Donkóczi Miklós. 1627-ben a gyülekezet Szölnök, Martinya (ma: Martinje, Szlovénia) és Türké (ma: Trdkova, Szlovénia) falvakból állt.
Kutatások a bécsi utcai Keresztelő Szent János kápolnában Idén (2015) ünnepli újraszentelésének 125. évfordulóját a johanniták egykori kápolnája. A 19. század végi, 1890-ben befejeződött, Storno Ferenc által végzett neogótikus megújítás óta eltelt idő sajnos nem múlt el nyom nélkül az épületen. Ezért Horváth Imre városplébános kisebb felújításokat végeztetett a templomban. A munkák során került vissza II. Draskovich György győri püspök szobra, mely 1651-ben készült a síremlékéhez. Velledits Lajos restaurátor az övpárkány alatti Storno-féle dekoratív kifestést restaurálta, valamint feltárt két angyalfigurát az oltár két oldala melletti oldalfalon. Ezek a festmények 1700 körül keletkezhettek, és az egykori barokk oltárépítményt keretezték két oldalról. Dávid Ferenc és Dr. Kelemen István kutatásai alapján ma már sokkal több ismeretünk van a templom 17-18. századi berendezéséről. Jezsuita szenteket ábrázoló ovális képek, az egykori szószék, a barokk főoltár képe, a padok, a barokk padozat hollétét sikerült meghatározni a kutatások során.
REKONSTRUKCIÓK ÉVEI 17. század 1742–1751 1990-es évek STÍLUS romanika (először) gótika (másodszor) A Várdomb tetején elhelyezkedő Keresztelő Szent János templom Szentendre legrégebbi épülete. Eredetileg Szent Andrásnak ajánlották a XIII. században, úgyhogy ez a város névadó temploma is. A Várdombról csodálatos kilátás nyílik a "szentendrei háztetőkre" és kiváló kiindulópont is a város felfedezéséhez. Az épület eredeti formájában a nagybörzsönyi Szent István templomhoz lehetett hasonló, 1283-ban azonban a visegrádi ispán feldúlta Szentendrét és a templomot is lerombolták. A következő évszázadok felújításai és átépítései beszédes lenyomatai a történelemnek. Először a XIV. században építették újjá gótikus stílusban, ezután a törökök elől ide menekülő római katolikus dalmátok használták. A következő felújítás eredményei a barokk jegyek: a romos állapotban levő templomot a Zichyek újíttatták fel 1710-ben. Az épület mai formáját 1751-ben nyerte el. A templom egyik legnagyobb nevezetessége a torony alatt látható XIV.
A templombelső legfőbb dísze: hálóboltozata. A bordák közeit 1890-ben ifj. Storno Ferenc: Krisztus családfája (Jesse fája) mintájára festette ki. Az orgonakarzaton az 1519. évi építési felírat látható, megújítva. A faloszlopok alsó vége látható pajzsokra ifj. Storno Ferenc a templom jótevőinek nevét és címerét festette fel. A szentélyben elhelyezkedő szárnyasoltár ugyancsak ifj. Storno Ferenc műve, Keresztelő Szent János életének és vértanúságának eseményeit ábrázolja. A felújított templomot Zalka János győri püspök szentelte fel 1890. május 8-án. A templom tornyában két harang lakik: A Lisieux-i Szent Teréz nagyharang és a Szent József kisharang. Mindkettőt Seltenhofer Frigyes és fiai Sopronban öntötték 1928-ban. A templomépületet az egykori rendház helyén álló épülettel a kórusból induló folyosó köti össze, melyet az államosítás után lefalaztak. Utoljára, 1987-ben történt külső felújítás. Évente kétszer, Keresztelő Szent János születése, ill. vértanúsága ünnepén tartunk itt szentmisét.