Beverem a fejem az ajtófélfába, kiszakad a kabátom, a fogamat csikorgatom, és egyszer már meg is kapom a füleit, de ô lihegve, most már hangosan makogva, kitépi magát, megharap, és a kamrában elbújik a hasábfák mögé. Most ott van, és nekem szét kellene szedni az egész halom fát, hogy megtaláljam. De szétszedem, szétszedem én, ha addig élek is, szétszedem, és megfogom, és megragadom a füleit, és felkapom a levegôbe, és megforgatom, és a falhoz vágom, és szétloccsantom a fejét, azt az ostoba, makacs, szamár fejét, amivel nem akarja megérteni, hogy csak meg akarom simogatni.
Parancsolni kell a mélyből buggyanó forró szavaknak, hűvös fegyverré kell őket kalapálni. Rendre kell törekedni, és az álmoknak már csak a világos megfejtését szabad leírni. Általában írjunk keveset, hirdettem. A ceruza nem hangszer, és ne is érezze magát hegedűnek vagy fuvolának. Nem szabad mindent leírni, mert a sok szöveg kábít és mérgez. Aki ír, óvakodjék a kábulattól, hirdettem. Talán nem volt egészen igazam. Személytelenül végeztem munkámat, indulatok és elfogultságok nélkül. Tárgyilagos radír voltam, erre büszke vagyok ma is. Visszapillantás – Wikiforrás. De ma már tudom, hogy a radír munkája sem teljesen személytelen. Váratlanul ébredtem rá, egy hosszú és kemény munkanap után. Lehet, hogy túl sok rossz szöveget irtottam aznap, és egy kissé belefáradtam. Ilyenkor nehéz az elalvás, és a gondolatok szinte már gyanúsan élesek. Hirtelen ráeszméltem, hogy terjedelmem már nem a régi. Reggel óta szemmel láthatóan csökkentem, és sarkaim erősen koptak. Váratlanul és indokolatlanul eszembe jutott a trópusi fa, melyben egykor keringtem.
Ott kucorog, apróra összehúzódva, és fekete szemeiben kimondhatatlan félelem csillog, amint tekintete az enyémmel találkozik. Most már aztán igazán megharagszom. Te szamár, mondom neki elkereseredve, hát nem hiszel semmiben, ami szép és kedves? Hát nem hiszel az önzetlenségben, a gyöngédségben, hát nem hiszel a szeretetben, mely nem számít hálára? Hát hogy bizonyítsam be neked, szerencsétlen, hogy milyen alantasan, milyen megvetésre méltóan gondolkozol? Igazi tigris akartam 2. Persze, a te buta és rossz kis fejedben csak aljas, durva, és erkölcstelen képzetek nyüzsögnek, harapásról, verésrôl, az erôsebb kajánságáról, amivel elpusztítja a gyöngéket... te, te undok kis féreg, hát nem akarod elhinni nekem, hogy van harmónia, van bensôséges, könnyes megindulás, mely a gyöngeség, szegénység, tehetetlenség láttán elfogja a lelket? A teremtésit annak a nehéz fejednek, csak azért is bebizonyítom neked, hogy van! Most már hirtelen és mérgesen kapok utána, erőlködöm, kivörösödöm, a nyelvem kilóg, megbotlom, leesem, négykézláb futok utána, be az asztal alá, a dézsa mögé.
Mindez nyilvánvaló. Hiszen már tanulmányomban is említettem, hogy a verset "mások merőben más módon fejtegetnék" és az egyéni felfogásnak még mindig tág tér jut. Az ilyen remekművek igazi nagysága éppen abban van, hogy mindnyájunkban a saját érzéseinket keltik fel, szinte személyesen fordulnak hozzánk. Hogyne különböznénk egymástól a részletekben, különösen mikor újra költjük. Igazi tigris akartam 3. Gellért Oszkár és Móricz Zsigmond magáévá teszi az utolsó szókra (te is... ) szóló észrevételemet, Tóth Árpád ellenben a szöveget feláldozza a zeneiségnek s két merőben idegen szót told be, kénytelenségből (ne félj... ) Tóth Árpád és Móricz Zsigmond a "Ruh"-t, mint mindenki, - én is - csenddel fordítja, nyilvánvalóan, mert egytagú szó, mint a német, Gellért Oszkár a nyugalom főnevet veszi elő, mely sokkal hosszabb, de a gyöke találóan benne foglaltatik az utolsó sorban szereplő nyugszol igében. (Akárcsak a németben Ruh-ruhest. ) Ő különben elfogadja a szív "kénytelen nyugalmáról" való alapvető felfogásomat is, melyet Tóth Árpád tagad, azon az okon, hogy "egy elfáradt vándor a maga elpihenésének vigasztaló reményét sóhajtja az esti csöndbe. "
Nekem már nagyon távoli tantim a világ. Levettem róla a kezem. Mosolyogva gondolok arra az időre, mikor lakkcipőben és frakkban álltam a dobogón, s kezemben egy hosszú nádpálcával mutogattam a villanygömbökkel világított térképet. Most újra szénával bélelem a cipőm, és rénszarvasbőrt terítek a sátramra. Kását rágok. A kása nem jó ízű, de becsületemre jobb ízű, mint az angol butaság. Az angol butaságot pedig egy időben határozottan imádtam. Ez valahogy dekoratív és kedves volt. Hozzátartozott a családi élet melegségéhez. Semmi se oly költői, mint egy buta lady merev, kék üvegtekintete. Nálunk nagyon sokan kizáróan a butaságból éltek. A nők asztalfutókat hímeztek, horgoltak, pamutfonalat gombolyítottak belőle. Hosszúra nyúlt a fonál. Senki se tudja, hány méterre, hány mérföldre nyúlt. Igaz, a butaság is hosszú volt. Kosztolányi Dezső: Még egy szó a versbírálatról : hungarianliterature. A férfiak pályafutása benne szunnyadt. Szerettem ezt a szellemet, a gyermekkorom szellemét, a spiritus familiaris -t, minthogy igazi angol vagyok. Tollseprővel leporolta a képeket, motozott a sarokban, festett selyemre, égetett fára, teát főzött, dalolt, bélyeget, cigarettapapírt gyűjtött, lombfűrészelt, de megmaradt a helyén.
Karinthy Frigyes: Szeretem az állatot [ szerkesztés] A kis házinyúl mindjárt nagyon megtetszett, mikor a konyhában letették: buta, kedves kis szeme, ijedt szemei, és lágy, sima szôre. Azt a jellemzô, gyöngéd, pártoló szeretetet éreztem, amit nagyon jól ismernek kezdô szerelmesek, akiknek kicsi és macskaszerű nôkkel akadt dolguk. Nem akarok semmit tôled, te fehér, ijedt kis nyúl, csak meg akarom simogatni a fehér bundádat, hátrafelé és óvatosan, hogy jól essék neked, ölembe vennélek, és a kis fejedet simogatnám, hogy megnyugodj, és jól érezd magad, biztonságban, és elhidd, hogy nincs okod félni, nem kell tartanod semmitôl, én vigyázok rád, és megvédelek. Ezt érzem, egészen melegen és önzetlenül, felolvadva ebben a védô, önzetlen szeretetben, és a kis fehér nyúl után nyúlok, hogy megsimogassam. Igazi tigris akartam en. A kis nyúl azonban, ijedt kis dög, riadtan lelapul, és kifut a tenyerem alól, be a konyhaszekrény alá. Te csacsi kis nyúl, mondom neki fejcsóválva, lám, milyen kedves, ostoba, ijedt kis nyúl vagy te, hát most azt hiszed, hogy bántani akarlak, megfogni, mohón megragadni, agyonütni, megenni, mert erôsebb vagyok nálad.
Egyszerre ijedten láttam, hogy az, ami eddig csak nipp volt és szobadísz, az angol butaság megmozdul. Világok sorsát intézte. A tétlenség akcióba lép. Dreadnoughtok nőttek belőle. Elképzelhetik, mennyi dreadnought. Ekkor új felfedező útra indultam. Tulajdonképpen csak egy illetlen gesztust tettem. Hátat fordítottam az emberiségnek. Vannak pillanatok, mikor nagyon örülök ennek. Én vagyok ma az egyetlen ember, az egyetlen sziget, az egyetlen remete. Olyan egyedülvaló, mint egy igazi költő. Nem tudom, mi történik, de nem is vagyok kíváncsi rá. Mostanában semmi pénzért sem lehet ilyen magányt vásárolni. Nincs talpalatnyi hely a mappán. A föld piros, az ég kékje szürke a füstgomolytól, a tenger fekete. Mondhatom, alaposan összekevertétek a színeket a föld palettáján, mióta nem vagyok köztetek. Megmérgeztétek a tenger vizét is ─ az igazi kék vért ─ aknákkal, mikrobákkal, spirochétákkal, teleköptétek beteg nyálatokkal, szifilisszel fertőztétek meg. A szűz tenger vérbajos. Sokszor úgy rémlik, hogy nem is tudományos expedíciót vezetek.
Miért csicskul be mindenki Tócsának? Annyira fontos ez a korrupt lény, hogy mindenáron támogatni kell? Napról napra dobja el a hitelességét ez az egész. Fekete-Győr András: Utólag sikeresnek bizonyult a kormány vakcinabeszerző stratégiája : hungary. Aki meg tényleg komolyan gondolja azt partvonalra lökik. Hadházy, MZP. Ebből így nem lesz változás.... Lehet nekem túl nagy az igazságérzetem, de ezeket a dolgokat nem tudom lenyelni. " Fekete-Győr András meggondolhatta magát A Telex keddi írásából azonban kiderül: Fekete-Győr András meggondolhatta magát a zuglói jelöltek támogatása kapcsán. Mint írják: "fájó szívvel, de Tóth Csabát is támogatná a Momentum".
2021. október 2., 15:54 A Momentum elnöke el van képedve, akárcsak szerinte a Jobbik szavazói. 2021. október 1., 12:44 Személyes kudarc érte az előválasztáson, de szerinte a pártja viszonylag jól teljesített. 2021. október 1., 05:44 Néhány szám, amiből kiderül minden. Ezek még csupán részeredmények az ellenzéki előválasztásról. 2021. szeptember 29., 11:41 Nem győzték meg őket a dokumentumok Ráczné Földi Judit érdekeltségeiről. 2021. szeptember 29., 08:08 Percről percre Tarolt Dobrev Klára és a Demokratikus Koalíció. 2021. szeptember 25., 08:01 A közvélemény-kutató 1040 embert hívott fel. Több konfliktus, több beszólás. Fekete-Győr András: Nem tudtunk a magyarok többségének egy kiszámítható jövőképet adni. 2021. szeptember 24., 15:41 A Jobbik elnöke nem számít szankcióra a kijelentésért, azt mondta, ma sem fogalmazna másképp. 2021. szeptember 17., 20:29 A közös lista összeállítására csak az előválasztás után kerül majd sor – mondta Fekete-Győr András az ellenzéki előválasztásról az Infórádióban. 2021. szeptember 14., 13:43 Szíve szerint Fekete-Győr András is vitázna, de megállapodtak.