A gyorsan nyitható-zárható teraszponyva lehetőséget ad a vendéglősök számára, hogy a dohányzók védelmére hozott törvényt szabályosan kezelhessék, és ne veszítsenek vendéget sem. A zárt terasszal ellentétben, a nyitott teraszon a törvény nem tiltja a dohányzást, így fogadni tudják a dohányos vendégeket is. Kérjük, hivatkozzon az Ezermesterre! gege Hungary Kft. H-2800 Tatabánya, Deák F. Terasz ponyva – Árak, keresés és vásárlás ~> DEPO. utca 29. Mobil: +36-20-968-2027 E-mail:
Teraszponyva Otthonunkban egyre nagyobb igény mutatkozik teraszunk, télikertünk, kerti kiülőnk, nyárikonyhánk fedésére, téliesítésére. Változatos szinekben ablakfóliás kivitelben nagy akár teljes víztiszta fóliás megoldással, megfizethető áron állunk rendelkeésére. Ponyvával téliesített terasz kiválóan alkalmas baráti összejövetelek lebonyolítására, családi együttlétek megtartására. A teraszponyva egyéb terasztéliesítésekhez viszonyítva olcsó, tartós, mutatós, könnyen tisztítható, funkcióját betölti, házilag könnyen kezelhető.
A király és Aragóniai Beatrix esküvője után az udvari krónikák az új királynét dicsőítették, Szilágyi Erzsébetről említést sem tettek. Mátyás azonban mindig nagy tisztelettel emlékezett meg édesanyjáról, akit királynénak nevezett, noha a feleség folyamatos konfliktusokat generált köztük. Beatrix igényt tartott az addig Erzsébet kezelésében álló királynéi uradalmakra is, az anyakirályné ezért kompromisszumra kényszerült: fia beleegyezésével számos elfekvőséget megtarthatott, közöttük Óbudát is, 1477 után azonban vissza kellett vonulnia oda. Ritkább vendég lett a királyi palotában. Hunyadi mátyás testverm unique. Hunyadi Mátyás 1479-re világossá vált, hogy Mátyásnak új feleségétől nem lehet utódja, ezért ebben az évben Corvin Jánost hercegi rangra emelte, 1481-től pedig hivatalosan is utódjának tekintette. Szilágyi Erzsébet 1483-ban halt meg, feltételezhetően 73 évesen. Magyarország első asszonyaként sok eredményt ért el. Fiát trónra segítette, majd annak megtartásában is szerepet vállalt. Politikai tevékenységét áldozatkészség jellemezte.
E napon fejezték le Hunyadi Lászlót (1431-1457) Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet elsőszülött fiát, a majdani Mátyás király bátyját. Hunyadi László, horvát-dalmát bán, temesi főispán volt, I. Mátyás király testvére, a magyar történelem egyik legendás, sokat emlegetett alakja., eredetileg – talán – Magyarország leendő királya. A feljegyzések szerint a hóhér háromszor sújtott le rá, de László feje a helyén maradt. A törvények szerint ilyen esetben a királynak kegyelmet kellett volna adnia, ezt azonban nem tette meg, és a bakó negyedszer már nem hibázott. Hunyadi mátyás testverm rien. Később, 1458-ban Mátyás kihantoltatta, és ünnepélyesen Gyulafehérvárott, apjuk mellett helyezte örök nyugalomra fivérét. Sosem tudhatjuk meg, hogy vajon miként alakult volna Magyarország történelme, ha a tervezett sorrend szerint László lett volna a király az igazságos Mátyás helyett. A történetet sok művészünk dolgozta fel – a legismertebb egy opera és egy festmény. Erkel Ferenc Hunyadi László című operája (1844) a magyar zenetörténet jelentős darabja.
A királyi tanács minden törvényes formaságot mellőzve rövidesen kimondta, hogy Lászlót fővesztésre ítéli gyilkosságért és felségárulásért, és 1457. március 16-án Budán, a Szent György téren lefejezték. A legenda szerint a hóhér háromszor sújtott le rá pallosával, de Hunyadi nem halt meg. A hagyomány szerint ilyen esetben a királynak kegyelmet kellett volna adnia, V. László ezt azonban nem tette meg, majd parancsára a bakó negyedszerre is lesújtott, ekkor már nem hibázott. Budán temették el. Hunyadi mátyás testverm garanti 100. Mátyás 1458-ban kihantoltatta, és Gyulafehérvárott, apjuk mellett helyezte ünnepélyesen örök nyugalomra fivérét. Emléktábla Budán, kivégzésének helyszínén – Fotó: Wikipédia Hunyadi László tragikus sorsa mindig is közismert volt és megrendülést váltott ki. Számos művész merített a történtéből. Legismertebb feldolgozása Erkel Ferenc Hunyadi László című operája 1844-ből, amely a magyar zenetörténet jelentős darabja. Emlékét őrzi továbbá Petőfi Sándor A király esküje című ballada, melyet 1848-ban írt. A magyar képzőművészetben is megörökítették Hunyadi László történetét.