István az 1030-as években adta ki második törvénykönyvét. 56 cikkelye maradt ránk, ezek a közrend és a magántulajdon megszilárdítására, a királyság és az egyház megerősítésére törekedtek. Törvény kötelezte a lakosságot a templomba járásra, a vasárnapi munkaszünetre, böjtre, gyónásra, s minden tíz községben templomot építtetett. Tiltotta az emberölést, a lopást, a gyújtogatást, a király elleni összeesküvést. 1030-ban az új német császár, II. Konrád megtámadta az országot, s a Rábáig hatolt. István kiürítette az elfoglalt területeket, s így csata nélkül is visszaverte az ellenséget. Az üldözés során Bécsnél számos foglyot is ejtett, Konrád sereg nélkül tért haza. Érdekességek – Oldal 2 – Klasszik Rádió 92.1. Szent István király legendája Hartvik püspök leírása szerint "Szellemének fiatalkorában felvett szigorát élete végéig megőrizte. Alig nyílt ajka nevetésre, mivel az írásra gondolt: "Akkor is fájhat a szív, amikor nevetünk, és az örömnek is lehet szomorúság a vége" (Péld. 14, 13). Mindig úgy mutatkozott, mintha Krisztus ítélőszéke előtt állna, lelki szemeivel az ő tisztelendő külsejű jelenségét látta, s kimutatta, hogy Krisztus a száján, Krisztus a szívén, Krisztust hordozza minden tettén.
A koponyacsontját Pannonhalmán őrzik Szent István erősen kötődött Pannonhalmához: a Szent Márton-bazilikát apja, Géza fejedelem kezdte el építtetni, majd István fejezte be, és gyakran vendégeskedett az apátságban. A szent király koponyacsontjának darabját is itt őrzik: az ereklye egy kettős kereszt alakú tartóban, hegyikristály lencsék között nyugszik. Szimbolikájában megjelenik a magyar címer hármas halma, azaz Pannónia Szent Hegyének 3 dombja, azonban az ereklyetartó valójában csak 2 dombot formáz – a harmadik domb minden esetben az a hely, ahol az ereklyetartó áll. Egy XVII. századi pannonhalmi hexameteres felirat erről így számol be: Pannoniának hármas szent halmát, magyar, itt lásd. Mártont éltében ide gyakran hozta imádság. István király intelmei – Klasszik Rádió 92.1. És István, a vezér itt rakta a hitnek alapját, S Rómából koronánkat e helynek apát ura hozta, Majd István ezeket jelvényül hagyta a honra, Hogy népünkben az ősi erény s hit örökre viruljon. Augusztus 20-án a Pannonhalmi Főapátság épületegyüttesét, valamint az Arborétumot is díjmentesen látogathatod, továbbá a Főapátság pincészetében minden egész órakor ingyenes szakvezetéses borászati látogatáson is részt vehetsz.
† Az esztergomi bazilika neve és hossza be van vésve a római Szent Péter katedrális padlózatába: BASILICA CATHEDRALIS ESZTERGOM néven a Ferrarai katedrális és a Padovai Szent Jusztinián templom között. † A bazilika belseje rejti a XVI. században épült Bakócz-kápolnát, mely bravúros módon kerül ide eredeti helyéről: Packh János építőmester 1600 darabra fűrészeltette, majd új helyén, mint egy óriási építőjátékot újra összeillesztették a darabokat, így lett a bazilika baloldali kápolnája. † Az ún. Fojnicai kazula eredeti alakjában Mátyás király trónkárpitja volt. Párdarabja, eredeti formájában ma a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán látható. † Négy esztergomi érsek munkája kellett ahhoz, hogy a bazilika felépüljön. Az oszlopcsarnokban mindegyikük címerét megtalálhatod. A címerük alatti felirat megsúgja, hogy ki melyik szakaszt végezte az építkezésből: Rudnay Sándor – coepit – elkezdte. Kopácsy József – continuavit – folytatta. Scitovszky János – consecravit – felszentelte. Egervár, Alexandriai Szent Katalin templom – Martinus. Simor János – consummavit – befejezte.
Békével kell uralkodni, mert a gőg bárkit letaszíthat a trónról, és a vitézek ereje is megfoszthat trónjától egy gyűlölködő királyt. V. Az igaz ítélet és a türelem gyakorlásáról "A türelem és az igaz ítélet gyakorlása a királyi korona ötödik cifrázása. " Az apró ügyek feletti ítélkezés a bírák feladata, a nagyszabású ügyekben azonban türelemmel és irgalommal kell ítélkezni. VI. A vendégek befogadásáról és gyámolításáról Bollók János fordításában: " Az egyetlen nyelvet és egyetlen szokásrendet ismerő királyi hatalom (környezet, kormányzat) gyenge, törékeny. " István Róma példáját hozza fel, aki azáltal vált dicsőbbé, mert "sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról". Az idegenek különböző nyelveket, szokásokat és fegyvereket hoztak magukkal és ezzel elrettentették az ellenséget és emelték az udvar fényét. Ezért István arra ösztönzi fiát, hogy gyámolítsa az udvarába érkező jövevényeket …"Mert az egy nyelvű és egy szokású királyság gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsd és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.
Meghatározás Bródy János, és Szörényi Levente 'Az István a király' című rockoperáról, és a Társulat 1 és a Társulat 2 című műsorról szól az oldalunk. A linkek között megtalálható Feke Pál honlapja, de a szegedi előadásokról, DVD-ről és CD-ről is. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Érdekességek Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
A szentegyházat védelmezni kell naponta megújuló szorgalommal, hogy növekedjen és ne fogyatkozzon, hiszen aki az egyházat csorbítja, az Krisztus testét csonkítja, és ezért büntetést érdemel. III. A főpapoknak kijáró tiszteletről "A királyi trón ékessége a főpapoknak rendje, ezért a királyi méltóságban ők kerülnek a harmadik helyre, kedves fiam, ők legyenek főembereid, úgy vigyázz a főpapokra, mint a szemed világára. " Isten felkentjeit tiszteletnek és megbecsülésnek kell öveznie, nem lehet őket hamis vádakkal bemocskolni és nyilvánosság elé hurcolni, mert csak így lehet Istentől áldott az uralkodás. A bűnbe eső papokat négyszer kell emlékeztetniük vétkeikre, majd ha ezután sem hallgatnak, akkor kell jelenteni az egyháznak. IV. A főemberek és vitézek tiszteletéről "Az uralom negyedik dísze a főemberek, ispánok, vitézek hűsége, erőssége, serénysége, szívessége és bizalma. Mert ők országod védőfalai, a gyengék oltalmazói, az ellenség pusztítói, a határok gyarapítói. " Felhívja Imre figyelmét arra, hogy a főemberek és vitézek, katonák nem hajthatók szolgasorba.