Adóigazgatási Szakügyintéző Fizetés

Hátsó Fali Infarktus Tünetei

Monday, 19-Aug-24 05:54:02 UTC

Mit mutat az EKG-vizsgálat? Az oxigénhiány következtében megváltozik a szív elektromos működése, ez mutatható ki az EKG-vizsgálattal. Ez az "elektromos hiba" felelős a szívinfarktusban előforduló életveszélyes ritmuszavarok ért is. Mit lehet tenni az elzáródott érrel? A vérellátás gyógyszeres vérrögoldó terápiával és szívkatéteres értágító módszerekkel állítható helyre. Lezajlott Infarktus Tünetei. Az esetek nagy többségében a két eljárás együttesen hozza meg a kívánt eredményt. A szívizom-károsodás mértéke jelentősen függ attól az időtől, mennyi ideig van zárva az ér. A legtöbb szívizomzatot az első 2-3 órában lehet megmenteni az ér kinyitásával. Ezért rendkívül fontos szívinfarktus-gyanú esetén mentőt hívni: a hazánkban megszervezett akut infarktus-ellátás keretében bárki gyorsan eljuthat olyan ellátó helyre, ahol lehetőség van a szívkatéteres koszorúér-tágításra. Mit jelent az, hogy mellső fali infarktus? A koszorúerek lefutása alapján különböző szívizom területek károsodnak, ha elzáródik egy ér. A jobb koszorúér elzáródása esetén általában hátsó fali, a bal leszálló koszorúér elzáródása esetén gyakran mellső fali infarktus alakul ki.

  1. Lezajlott Infarktus Tünetei

Lezajlott Infarktus Tünetei

Az ún. LDL olyan lipidszállító részecske, ami a koleszterint a májból a szervezet többi részébe szállítja a vér útján. Az LDL-t "rossz koleszterin"-nek is nevezik, mivel ez felelős a legnagyobb mértékben az érelmeszesedésért. A HDL viszont olyan lipidszállító részecske, ami a felesleges koleszterint az erekből visszaszállítja a málba. Ez a "jó koleszterin", ami csökkenti az érelmeszesedés és ezzel a szívinfarktus (illetve bármilyen infarktus) kockázatát. Élelmiszerek koleszterintartalma. Mozgásszegény életmód. A mozgásszegény életmód könnyen elhízáshoz vezethet. Ennek megfelelően azok az emberek, akik rendszeresen végeznek aerob mozgásformákat (vagyis olyanokat, amelyek növelik a pulzus- és a légzésszámot), jobb kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) állapotban vannak, beleértve a kisebb szívinfarktus-kockázatot is. A mozgás mindemellett jótékony hatású a vérnyomásra is. Elhízás. Elhízásról akkor beszélünk, ha a testzsír a testtömeg nagy százalékát teszi ki. Az elhízás növeli a szívinfarktus kockázatát, mert gyakran szövődik magas koleszterinszinttel, magas vérnyomással és cukorbetegséggel.

Ha a környezetünkben bárkin észrevesszük az infarktus fent leírt tüneteit, haladéktalanul értesítsük a mentőket! Ha a beteg nem lélegzik, nincs pulzusa, ne tétovázzunk, hanem azonnal kezdjük meg az újraélesztését. Ne feledjük: mindössze néhány percünk van a végzetes folyamat visszafordítására. Előfordulhatnak olyan tünetek, panaszok is, amelyek nem szívin­farktus gyanúját vetik fel elsőként, noha ez áll a háttérben. Ilyenek a fokozott verejtéke­zés; a hányinger vagy hányás; a szorongás; a köhögés; a szédülés; a szapora szívverés; a hasi diszkomfortérzés; a mentális zavarok; a hőemelkedés; a vérnyomásesés. Leginkább nőknél, idősebb férfiaknál és cukorbetegek­nél kell számítani arra, hogy a szívinfarktus nem jellegzetes tünetekkel jelentkezik. Néha a szívinfarktus tünetei egészen más kórképekkel – pl. influenzával vagy (gyomorégéssel kísért) refluxbetegséggel − téveszthetők össze. Az atípusos tünetek hátterében többnyire nem áll szívinfarktus, ennek eldöntése azonban mindig a mentő­orvosnak vagy a sürgősségi osztály szakor­vosának feladata.