Disszipatív erőknél, mivel van veszteség, lásd: súrlódás, nem mindegy az útvonal. Ha kétszer megkerülöd a két pontot és úgy viszed be B-be, akkor sokkal több munkát végeztél, mintha direktbe, egyenes vonalmentén A-ból B-be vitted volna. (Elfolyik az energia a súrlódáson keresztül. ) Épp ezért nem is mindegy, elmozdulás vagy út. Az elmozdulás, közvetlenül A pontból B pontba mutató vektor. Az út pedig a pontszerű test mozgása során befutott pálya hossza. A fentiek alapján világosnak kéne lennie a kérded válaszának. Súrlódási erő Ő disszipatív, szóval úttól függ. Fs ~ súrlódási erő = Fn ~ normál erő * u ~ súrlódási együttható. Munkája: W= Fs * s ~ út =Fn * u * s Eredő erő Az ő munkáját többféleképpen is lehet számolni. Vagy az egyes erők munkáját számolod ki és adod össze vagy az erőket szuperponálod és az ő munkáját számolod. We= Fe * s Fe=F1+F2+F3 We=W1+W2+W3 Annyi még, hogy az út használatával nem lehet tévedni(elmozdulás helyett), mert konzervatív erő esetében édesmindegy az útvonal, de disszipatívnál úttól függ.
Ha statikus súrlódási együtthatót vagy kinetikus súrlódási együtthatót kell használni? Mivel a statikus súrlódási együttható nagyobb, mint a kinetikus súrlódási együttható, a statikus együttható a legjobb választás. Miután Ön és barátai megkapta a hűtőszekrényt, hogy elinduljon, kevesebb erővel tudja mozgatni. Mivel a statikus súrlódási együtthatót fogja használni, így F F-et kaphat: Szüksége van a normál erőre is, F N, a folytatáshoz. F N egyenlő és ellentétes a hűtőszekrény súlyának a rámpával merőlegesen működő elemével. A hűtőszekrény súlyának a rámpára merőleges alkotóeleme: így mondhatjuk, hogy a hűtőszekrényt befolyásoló normál erő Ezt ellenőrizheti úgy, hogy a teát nullára állítja, ami azt jelenti, hogy F N mg lesz, amint kellene. Az F F statikus súrlódási erőt ezután adja meg Tehát azt a minimális erőt, amely ahhoz szükséges, hogy legyőzzük a súly a rámpa mentén működő alkatrészét, és a statikus súrlódási erőt, a Most csak csatlakoztassa a számokat: 660 newton erőre van szüksége a hűtőszekrény felhajtásához.
Annak ellenére is, hogy az objektum mozgatásával ellentétes irányba működnek, a normál erő (F N) ezeket az erőket hozza létre, amelyek merőlegesek a mozgás irányára. F N megegyezik a tárgy tömegével és az esetleges további súlyokkal. Például, ha egy fadarabot lenyom egy asztalra, akkor megnő a normál erő, így növekszik a súrlódási erő. Mind a statikus, mind a csúszó súrlódás függ a mozgó test tulajdonságaitól és a felületétől, amelyen mentén mozog. Ezeket a jellemzőket a statikus (µ st) és a csúszó (µ sl) súrlódási együtthatókban számszerűsítjük. Ezek az együtthatók mérete nélküliek, és sok általános elem és felület esetében táblázatokba kerültek. Miután megtalálta az Ön helyzetére alkalmazható tényezőt, kiszámítja a súrlódási erőket az alábbi egyenletek segítségével: F st = µ st × F N F sl = µ sl × F N A gyorsulás kiszámítása Newton második törvénye szerint az (a) objektum gyorsulása arányos az rá kifejtett erővel (F), és az arányosság tényezője a tárgy tömege (m). Más szavakkal, F = ma.
Gyorsítási munka A test felgyorsításához szükséges munkát gyorsítási munkának nevezzük. Egy 800 kg tömegű autót a motorja 1600 N állandó erő kifejtésével gyorsítja 100 m-es úton. Mekkora a motor munkavégzése? m = 800 kg F = 1600 N s = 100 m A motor munkavégzése 160 kJ, a munkavégzés a tömegtől nem függ. Súrlódási munka A súrlódási erő ellenében végzett munkát súrlódási munkának nevezzük. Mekkora munkavégzéssel lehet egy ruhásszekrényt a másik sarokba egyenletesen áttolni, ha a szekrényt 2, 5 m hosszú úton mozgatjuk és a súrlódási erő 600 N? A mozgás egyenletes, ezért az áttoláshoz szükséges erő egyenlő nagyságú a súrlódási erővel,. F = 600 N s = 2, 5 m A szekrény átmozgatásához 1, 5 kJ munkára van szükség.
Nehézségi erő F=mg Munka definíciója nagyon leegyszerűsítve, erőszőr elmozdulás, szóval: W=F * x = m * g * x Nyomóerő Ő ugyan hat, de nem hozz létre elmozdulást, ezért nem végez munkát se. Igazából ő képes konvertálni egy másik ható erő irányát. Például ha egy lejtőn lévő testet a földdel párhuzamosan tolsz, akkor a nyomóerő konvertálja a te erődet egy másik irányba és így jön létre az elmozdulás, de ott is te végzed a munkát és nem a nyomóerő. Bár most belegondolva, ez a normál erőre igaz, feltételeztem, hogy te is arra gondolsz. Ha arra gondolsz, hogy van egy test és elkezdem nyomni, akkor az ő munkája is a szokásos erő * elmozdulás. Tehát W= F * x Leírom általánosabban hátha megérted úgy és tisztává válik minden, mert lényegében ugyanazokat kérdezed csak nem tudsz róla. :) A munka egy olyan skalár mennyiség ami egy erőhatás és annak hatására létrejövő elmozdulás szorzata. (Ez így nem teljesen igaz, de középiskolában ez elfogadott magyarázat. ) Kétféle csoportba tudjuk sorolni az erőket, ez a konzervatív erő és disszipatív erő.