"Ezek az adatok sokak számára megnyugtatásul szolgálhatnak, hogy az oltásoktól nem esünk ágynak, a lehetséges mellékhatások enyhék és csak rövid ideig tartanak. Különösen igaz ez az 50 feletti korosztályra, akik a koronavírus szempontjából fokozott kockázati csoportnak számítanak" - mondta el az eredmények kapcsán Tim Spector, a kutatást vezető intézmény genetikai epidemiológiai professzora. Pfizer- és AstraZeneca-vakcina: ilyen gyakoriak a mellékhatások - HáziPatika. Gyermekeknek is adható koronavírus elleni oltóanyagot kezdtek el embereken tesztelni a közép-kínai Honan tartományban. Erről bővebben ide kattintva olvashat korábbi cikkünkben.
Fotó: MTI/Vasvári Tamás Kellemes meglepetésként érte a kutatókat, hogy a vártnál lényegesen kevesebb mellékhatásról számoltak be azok, akik az Egyesült Királyságban jelenleg alkalmazott két koronavírus elleni vakcina valamelyikét kapták meg. Mind a Pfizer, mind az AstraZeneca oltóanyagánál többféle lehetséges mellékhatást tüntettek fel a gyártók a klinikai tesztek alapján, úgy mint fejfájás, fáradtság, hidegrázás, hasmenés, láz, ízületi merevség, izomfájdalom, hányinger, közvetlenül az oltás helyén pedig fájdalom, duzzanat, érzékenység, bőrpír, viszketés, melegség és hónalji nyirokcsomó-duzzanat léphet fel. Az Amerikai Emlőradiológiai társaság azt javasolja, hogy a nők lehetőleg még a koronavírus elleni védőoltás beadatása előtt essenek túl a mammográfiai szűrővizsgálatukon. A vakcina egyik mellékhatása ugyanis befolyásolhatja a vizsgálat pontosságát. Kattintson a részletekért! A fejfájás az első számú tünet A kutatók az alkalmazást használó több mint 627 ezer felhasználó visszajelzéseit rendszerezték, akik tavaly december 8. és idén március 10. Koronavírus: új vizsgálat jelent meg a vakcinák mellékhatásairól - Napi.hu. között kapták meg a Pfizer- vagy az AstraZeneca-vakcina első vagy második adagját, majd az oltást követő 8 napban rögzítették az észlelt tüneteket.
Ezek lehetnek az AstraZeneca vakcinájának mellékhatásai 2021. május 7., péntek, 13:45 Cikkünkben összegyűjtöttünk minden fontos tudnivalót az AstraZeneca vakcinájáról. Az AstraZeneca egy vektorvakcina, aminek a lényege, hogy a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént egy módosított, szaporodásra nem képes vírusba, azaz vektorvírusba ültetve juttatják be a szervezetünkbe. Aggályokat fogalmaztak meg az AstraZeneca-oltás kutatása miatt - Napi.hu. Az immunrendszerünk fellép a vektorvírus ellen, vagyis immunválaszt vált ki. A klinikai vizsgálatainak 3. fázisát 30 ezer főn végezték el, amik alapján az első dózis után 75% feletti védelmet ad, és ha az eső valamint a második adag közötti időtartamot 12 hétre emelik a koronavírus vakcina hatékonysága 82%-ra nő. Az AstraZeneca a Covid-19 okozta betegség továbbadásának megakadályozásában 67%-os hatékonyságú, a súlyos megbetegedés és a halálozás megakadályozásában 100%-os védelmet nyújt az első dózist követő 22. nap után.
Azonban az eddigi adatok szerint az oltás utáni úgynevezett áttöréses fertőzések után is kialakulhat hosszú Covid-19 szindróma, ilyen esetek vannak. Az oltások áttöréses fertőzés esetén a kockázatot esetleg akár a felére csökkenthetik, de olyan adat is van, amely szerint egyáltalán nem csökkentik. Ebben a témakörben is nyilván lesznek még további vizsgálati eredmények - teszi hozzá.
Emellett független vizsgálatokra hivatkozva azt is közölték, hogy a vakcinának nincsenek súlyos mellékhatásai. Az AstraZeneca a következő hetekben be akarja nyújtani az oltása engedélyezési kérelmét a híresen szigorú amerikai gyógyszerfelügyeleti hatósághoz (FDA) és washingtoni kormány tanácsadói nyilvános vitát fognak folytatni a készítményről, mielőtt az FDA döntene a sorsáról.
Az AstraZeneca koronavírus-vakcinájával az Egyesült Államokban végzett teszt "idejétmúlt" információkat használhatott - idézte az AP a Data and Safety Monitoring Board (DSMB) közleményét. Ez a szervezet független szakértőkből áll, akik a gyógyszerkészítmények klinikai tesztjei alatt vizsgálják azok biztonságosságát és hatékonyságát. A DSMB-t aggasztja, hogy az AstraZeneca esetleg nem adott teljes áttekintést a készítménye hatékonyságáról. A DSMB közölte azt is, hogy az AstraZeneca mellett erről az aggályáról értesítette az Országos Allergia- és Fertőző Betegségek Intézetét (NIAID) és az orvosbiológiai kutatás-fejlesztési hatóságot, a BARDA-t is. A független szakmai szervezet az AstraZenecát arra is felszólította, hogy működjön együtt a DSMB-vel a hatékonysági adatok felülvizsgálatában és biztosítsa a lehető legpontosabb, legnaprakészebb hatékonysági adatok mielőbbi nyilvánosságra hozatalát. A gyógyszergyártó arról számolt be, hogy az USA-ban végzett tesztek, amelyek 30 ezer ember részvételével zajlottak, az oltás majdnem 80 százalékos hatékonyságát bizonyították, miközben a beoltottak közül senkinél sem alakult ki kórházi kezelést igénylő koronavírus-betegség.