Ha a haszonélvező, vagy egy harmadik személy, aki a haszonélvező által használati jogot kapott az ingatlant nem rendeltetésszerűen használja, rongálja, állagát, értékét csökkenti, úgy a tulajdonos anyagi biztosítékot követelhet a haszonélvezőtől a károk megtérítésére. Amennyiben a haszonélvező ezt nem hajlandó megtéríteni, a bíróság a tulajdonos kérésére felfüggesztheti a haszonélvezet gyakorlásának a jogát. A haszonélvező a haszonélvezeti jog tárgyának gazdasági rendeltetését nem változtathatja meg. A haszonélvezeti jog nem örökölhető vagy átruházható A tulajdonos jogait erősíti még, hogy a haszonélvezeti jogot a haszonélvező át nem ruházhatja és nem is örökölhető. Abban az esetben, ha a haszonélvező személyét cserélni szeretnénk, ez lemondással és újbóli szerződéssel valósítható meg. A haszonélvezeti jog általában bizalmi kapcsolaton alapszik a tulajdonos és a haszonélvező között, ezért a szerződési felek nem szoktak változtatni. A holtig tartó haszonélvezeti jog – nevében is benne van – holtig tart.
Ha az örökhagyónak van túlélő házastársa, ő is egy "gyerekrészt" örököl a hagyatékból, tehát öröklési jogi szempontból úgy kell rá tekinteni, mintha az elhunyt leszármazója volna. Fontos, hogy 2014. március 15. óta a túlélő házastársat holtig tartó haszonélvezeti jog csak az örökhagyóval közösön lakott lakáson, valamint a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon illeti meg, így az esetlegesen a hagyaték tárgyát képező termőföldeken nem. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett leszármazó gyermekei örökölnek. Ha leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, a házastárs, illetve a felmenők, illetve a felmenők leszármazói örökölnek a Ptk. által meghatározott sorrendben. Termőföld végrendeleti öröklése esetén a jogszabály különbséget tesz aszerint, hogy a végrendeleti örökös – feltételezve a végrendelet hiányát és más törvényes örökösöknek az öröklésből való kiesését – törvényes örökössé válhat(na)-e. A törvényes örökléshez hasonlóan korlátozás nélkül lehet termőföldet szerezni végrendeleti örökléssel, ha a végrendeleti örökös azon természetes személyek körébe tartozik, akik az örökhagyó törvényes örökösei lehetnek, ha az adott személyen kívül mindenki más az öröklésből kiesett volna, az örökhagyót rajta kívül senki nem élte volna túl.
A haszonélvezet értékének kiszámításánál a vagyoni értékű jog egyévi értéke a kiindulási pont. Ez egyenlő a vagyoni értékű joggal terhelt dolog – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének egyhuszad részével. A képletet pedig az befolyásolja, hogy határozott vagy határozatlan ideig él-e a haszonélvezeti jog. Határozatlan időnek természetes személy esetén a bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog értéket kell kiszámolni, azaz bár a szerződés határozott időre, a személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed ki, azok időtartama bizonytalan – határozatlan. A haszonélvezeti jog ellenértéke az alábbi szorzókkal kerül kiszámításra határozatlan időtartamú szerződés esetén, különböző életkorú embereknél: 25 évesnél fiatalabb személy esetén az egyévi érték 10-szerese, 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa, 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa, 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese. Ha viszont nem mi akarunk számolgatni, több kalkulátor is található az interneten.
Ez érthető módon sok esetben igen sérelmes volt a többi örökösre nézve. A jelenlegi szabályok szerint leszármazók öröklése esetén az özvegy csak a közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon örököl haszonélvezeti jogot. A hagyaték többi részéből egy gyerekrészt örököl. A közösen lakott lakás alatt nem csupán az ingatlan-nyilvántartásban lakásként bejegyzett ingatlant kell érteni. Ide tartozik bármely olyan ingatlan, amely az örökhagyó és házastársa közös lakóhelyéül szolgált. Fontos, hogy az örökhagyó és a házastársa között az örökhagyó halálakor az életközösségnek fenn kellett állnia. Ugyanis kiesik a törvényes öröklésből a túlélő házastárs, ha házastársak között az örökhagyó halálakor életközösség nem állt fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, akkor az abban szereplő vagyon öröklésére a végintézkedés vonatkozik. Így a túlélő házastárs a végintézkedéssel öröklődő ingatlanra szerez haszonélvezeti jogot, ha az örökhagyó így rendelkezett.
A haszonélvező le is mondhat a haszonélvezeti jogáról. Emellett a haszonélvezeti jog nem marad fenn akkor sem, ha a haszonélvezet tárgya elpusztul, például ha a gépkocsi totálkáros lesz.
A haszonélvezet megszűnik a szerződésben meghatározott időtartam lejártával, a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, továbbá ha a haszonélvező szerzi meg a dolog tulajdonjogát. Mindezeken túl a haszonélvezeti jogról annak jogosultja egyoldalúan – a tulajdonos hozzájárulása nélkül – bármikor lemondhat. Ingatlan esetén ilyen esetben szükséges a jog ingatlan-nyilvántartásból való törlése is. Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése van, vagy szeretne segítséget kérni, forduljon bizalommal az Ecovis Hungary Legal szakértőihez! MUNKAJOG, MUNKAVÉDELEM E-learning Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés; Biztonságos munkafeltételek, kártérítési felelősség; Munka- és pihenőidő, munkadíj; Mt. általános magatartási követelményei, egyenlő bánásmód, érvénytelenség Videókonferencia (videók hossza: 529 perc) Előadók: Dr. Dudás Katalin, Dr. Horváth István ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!! Ár: 22. 900 Ft + áfa helyett 18. 900 Ft + áfa Részletek, jelentkezés > A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak.