Trump nemzetbiztonsági főtanácsadójának vesszőparipája a Teheránnal való konfrontáció, de a nyilatkozatok szerint mindkét fél elkerülné az összecsapást. 120 ezer katonát küldhet a Közel-Keletre az Amerikai Egyesült Államok – számolt be hétfőn a New York Times. Mindez nem eldöntött tény, hanem egy lehetséges forgatókönyv arra az esetre, ha Irán amerikai erőkre támad vagy fokozza atomprogramját. Amerika és iran news. A tervet a lap szerint a Trump-kormányzat nemzetbiztonsági csúcsvezetőinek múlt csütörtöki tanácskozásán vázolta Patrick Shanahan ügyvivő védelmi miniszter, kidolgozását pedig John Bolton, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója kérte. Boltonnak régi vesszőparipája, hogy az Egyesült Államoknak konfrontálódnia kell Iránnal: már George W. Bush idején vállalt kormányzati tisztsége során szorgalmazta ezt, de nem járt sikerrel. Jobb megállapodást akartál Iránnal. Úgy tűnik, ehelyett háborút kapsz. Ez van, ha a bajuszra hallgatsz – üzente Haszan Róháni iráni elnök bizalmasa, Heszamodin Asna a Twitteren Donald Trumpnak, Bolton jellegzetes bajszára utalva.
Irán szerint majd Irán eldönti, mikor teljesíti az atomalkut, de Washington inkább nem vonná vissza a szankciókat. Irán végleges és visszafordíthatatlan döntése, hogy akkor teljesíti ismét a 2015. évi atomalkut, ha Washington feloldja az ellene elrendelt szankciókat – közölte vasárnap az iráni állami televízió jelentése szerint Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője az MTI szerint. A Bécsben Irán és a hat nagyhatalom között aláírt megállapodás korlátozta Irán urándúsító tevékenységét, hogy megnehezítse az iszlám köztársaság számára atomfegyver előállítását – Irán végig tagadta, hogy ilyen szándéka lenne -, az amerikai és más szankciók feloldásáért cserébe. Amerika és iran air. Donald Trump akkori amerikai elnök azonban 2018-ban kiléptette országát a szerződésből, amely szerinte egyoldalúan Iránnak kedvez, és ismét elrendelte a korábban már feloldott, az iráni gazdaságot megbénító büntetőintézkedéseket. "Irán volt az, amely teljesítette a szerződésben megszabott kötelezettségeit, nem pedig az Egyesült Államok és a három nyugat-európai ország (Nagy-Britannia, Franciaország és Németország).
Ez azt jelenti, hogy hamarosan képesek lesznek nukleáris fegyverek előállítására. Morgan Ortagus, az amerikai külügyminisztérium szóvivője azt a kormányzati álláspontot hangoztatta, hogy a világnak nem szabad engednie a nukleáris zsarolásnak. Trump a légi, haditengerészeti és szárazföldi fenyegetésekre hivatkozva elrendelte további ezer katona Közel-Keletre telepítését. Morgan Ortagus. Fotó: Alex Wong/Getty Images/AFP A Hormuzi-szoros lezárása megrázná a világgazdaságot Miután két aknatámadás már történt, újabbak is várhatók. Ha elszabadul a pokol Amerika és Irán között, azt lehetetlen lesz megállítani | 24.hu. Ez viszont aggodalmat kelthet azokban az országokban, amelyek a régióból importálják az olajat. Ilyen Európa nagyobb része és Japán is. Ahhoz azonban, hogy az amerikaiak lerohanják Iránt, olyan bizonyítékokra van szükségük, amelyekkel meg tudják győzni a szövetségeseket arról, hogy a katonai fellépés indokolt. A robbanások természetesen nyomokat hagynak, amiket elemezni lehet, a szemtanúkat ki lehet hallgatni, de ez a folyamat akár évekig is tarthat. Amennyiben Irán tényleg tapadóaknákat helyezett a hajókra, az háborús cselekedetnek számít.