Az ügyintézési határidő újraszabályozása azt a jogalkotói célt fejezi ki, ami az Alaptörvény XXIV. cikkében említett ésszerű határidőben való ügyintézés követelményében is megfogalmazódik. Eszerint a Javaslat a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvény szabályainak továbbfejlesztésével – intézményesít egy hatvan napos "bruttó" határidőt (ügyintézési határidőt), amely alatt az ügyet érdemi döntéssel le kell zárni. Az új – a teljes eljárásra irányadó - ügyintézési határidőre alapvetően naptári időszakként kell tekinteni, amelybe csak szűken meghatározott időtartamok nem számíthatók bele, annak érdekében, hogy a törvényi cél teljesüljön: hatvan nap alatt az ügyet döntéssel valóban be kell fejezni. Egyablakos ügyintézés kormányablakokban - Adó Online. A be nem számítható időtartamokat ezért a Javaslat jóval szűkebben állapítja meg, mint ami a Ket. -ben az ügyintézési határidővel kapcsolatban érvényesült. Függő hatályú döntés alkalmazása esetén – valamint lásd később, hivatalbóli eljárásokban is – kizárólag a felfüggesztés és a szünetelés az, amely nem számítható be az ügyintézési határidőbe.
Ha azonban a hatóság megállapítja, hogy nem állnak fenn az előző döntéshozatalok feltételei, akkor végzésben rendelkezik azon szükséges eljárási cselekményekről, és ekkor teljes eljárás ban kerül sor a döntés meghozatalára. A vasúti közlekedés biztonságára vonatkozó, illetve azt érintő belső szabályzatok, utasítások, vagy annak módosításának jóváhagyása - Vasúti Hatósági Főosztály - Közlekedési Hatóság. Erre, és csak erre az eljárási formára intézményesít az új szabályozás egy hatvan napos "bruttó" határidőt, ami csak a teljes eljárásokban irányadó, és azt jelenti, hogy legkésőbb hatvan napon belül érdemi döntést kell hoznia a hatóságnak. Általános szabályként hatvan nap áll a hatóság rendelkezésére, hogy döntésig eljuttassa az ügyet, amely alól csak az ügyfél mulasztása, az ügyfél számára előírt kötelezettség teljesítésének időtartama és az indokolt döntéssel történt felfüggesztés, továbbá a szünetelés jelent kivételt. További új elem az órákban megállapított határidő, valamint az is, hogy az ügyintézési határidő abban az esetben is lejár, amennyiben annak utolsó napja olyan napra esik, amelyen a hatóságnál a munka szünetel. Fontos újításnak számít, hogy a törvény garanciális követelményként azt is előírja, hogy az ügyintézési határidő letelte előtt 15 nappal az ügyben már soron kívül kell eljárni, annak érdekében, hogy az ügyintézési határidő utolsó napjáig az ügy (érdemi) határozattal befejezhető legyen.
Ugyancsak szükséges lehet továbbá speciális eljáráskezdeti időpont meghatározása a társadalombiztosítási, családtámogatási stb. eljárásoknál. Az ügyintézési határidő és a határidő számítása az Ákr.- ben - Jogkalauz. A Javaslat szakít az általános ügyintézési határidő jogintézményének hatályos szabályozásával, mivel a széles kivételi kör miatt az soha nem minősült általánosnak, emellett az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamok Ket. -ben is megjelenő széles köre okán alkalmatlan volt arra, hogy az ügyfél vagy a hatóság az eljárás várható időtartamára vonatkozóan bármilyen valós következtetést levonhasson. A gyakorlati tapasztalatok szerint olyan mértékű kiszámíthatatlanságot okozott a hatósági jogalkalmazás során, amely az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében deklarált jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményével összeegyeztethetetlenné vált. Az ügyintézési határidők rendszere az alábbiak szerint épül fel: ‒ automatikus döntéshozatali eljárásban egy nap, ‒ sommás eljárásban nyolc nap, ‒ teljes eljárásban hatvan nap, ‒ általános határidőként nyolc napot határoz meg a Javaslat, ha valamely eljárási cselekmény teljesítésének vagy végzés meghozatalának határidejéről törvény vagy kormányrendelet külön nem rendelkezik.
Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá! Kérd ingyenes ÉRTHETŐ JOG Hírlevelünket! ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán. Page load link
Veszprém lett a legdrágább megyeszékhely Kevesebb új építésű lakást kínálnak a fejlesztők a vevőknek a megyeszékhelyeken, az árak viszont 18 százalékot emelkedtek egy év alatt – összegezte az ingatlanpiaci változásokat az Otthon Centrum (OC) legfrissebb tanulmánya. A 2007-es szintre emelkedett az infláció Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 8, 5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, míg az elemzők 8, 6-8, 7 százalékos márciusi inflációra számítottak.
Szerző(k): Dr. Jean Kornél | 2018. 02. 08 | Ingatlan 2018-tól új időszámítás veszi kezdetét a közigazgatási eljárásokban, hiszen január 1-én hatályba lépett az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény (Ákr. ), amely számos változást hozott magával a korábbi szabályozáshoz képest. Csak, hogy néhány változást említsünk, újdonságként köszönthetjük az ún. egyablakos eljárást, amelyben egy "fő" hatóság jár el az ügyünkben, vagy éppen a közigazgatási határozatokkal szembeni közvetlen bírói jogorvoslat intézményét, ami lehetővé teszi, hogy egy számunkra kedvezőtlen hatósági határozatot közvetlenül a bíróság előtt támadjunk meg, kikerülve ezzel a magasabb szintű közigazgatási hatóságot. Jelen bejegyzésünkben a reformok sokaságából a határidő-számítást érintő változására szeretnénk felhívni a figyelmet. Az Alaptörvény kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok ésszerű határidőn belül intézzék. Ennek az alkotmányos alapjognak a minél hatékonyabb érvényre juttatását tűzte ki célul maga elé az új szabályozás.