Váratlan húzással, ahelyett, hogy elkergetné, megtépné, megalázná a fiatal vetélytársat, vagy éppen szemet hunyna az idősödő férje állítólagos flörtje felett, felkínálja az ifjú hölgynek, hogy lakjon velük. És ettől kezdve minden másként alakul… Igaz, hogy nagy kockázatot vállal Esther, de a maga kezébe akarja venni a dolgok irányítását. Olyannyira megretten a szerelem, a társ elvesztésének a lehetőségéről, hogy a megszokott helyett valami egészen különleges megoldást választ. Esther nagysága és rendkívülisége abban áll, hogy nem korlátozzák a konvenciók ennek a magánéleti válságnak a megoldásában. Szent szörnyetegek / Nemzeti Színház / Nagy-Kálózy Eszter, Rátóti Zoltán, Ács Eszter / Fotó: Eöri Szabó Zsolt Színésznőként színésznőt játszani – csábító lehetőség? Szerelmes rögtönzések! Nagy-Kálózy Eszterrel, Rudolf Péterrel | Jegy.hu. – Nagyon sok rokon vonást, közös pontot találok Estherrel, ezzel a korombeli színésznővel. Mindegyik színéhez, állapotához közöm van. Elhangzik a darabban, hogy a mi szakmánk tud terápia is lenni, mert sok mindent ki tudunk beszélni magunkból egy-egy szerep kapcsán, a felgyülemlett energiákat bele tudjuk vinni egy színpadi szituációba, párbeszédbe, monológba.
Augusztus 22-én a Városmajori Szabadtéri Színpadon mutatják be a zenés színművet, mely Edith Piaf és Marlene Dietrich életét, barátságát tárja elénk. A darab szerzője Pataki Éva saját bevallása szerint ma már nem merne két ilyen zseniről írni. Mészáros Márta rendezésében az előadás a Nőről, a nőiességről, a két énekes-színész legendáról, valamint az őket életre keltő Botos Éváról és Nagy-Kálózy Eszterről szól. Botos Évával és Nagy-Kálózy Eszterrel jön az Edith és Marlene a Városmajorin - Színház.hu. Pataki Éva szavaival az előadásról: "Különös élmény számomra, hogy bő huszonöt év után újra életre kel Budapesten az Edith és Marlene, amit Mészáros Márta biztatására írtam a Pesti színháznak, és amit ismét ő rendez. A darab a a prágai, a pozsonyi és a varsói bemutatók után ismét "hazatér", és megint két csodálatos színésznő lép benne színpadra. A francia Edith Piaf és a német Marlene Dietrich találkozása sorsszerű volt, a XX. század két zsenije szélsőségesen más habitust képviselt: Piaf az önpusztító szenvedély, Dietrich a végletes fegyelem és profizmus útján járt, s hogy kinek volt igaza – azt döntsék el a nézők.
Ha röviden jellemeznie kellene, mit mondana róla? Belső értékeit tekintve, de akár külső megjelenésében egyaránt sokfajta lehet. Egy a lényeges benne: a morális tartása. Úgy gondolom, azt a gondolatot kell megérteni, hogy az a fajta erkölcsiség, ami Eszterben létezik, egy veleszületett hihetetlen erő. Ami egyben tulajdonképpen a gátja annak, hogy megtegye azt a fontos lépést, amit az élet Lajos személyében ( a filmben Cserhalmi György játssza – a szerk. ) felkínált neki – és ő ezt nem tudja meglépni. Kőszegi Várszínház. Személyes nagy bánatom – biztos vagyok benne: nemcsak az enyém –, hogy viszonylag ritkán látjuk mozifilmben, ha jól emlékszem, legutoljára talán Bacsó Péter Hamvadó cigarettavég című alkotásában. Jól emlékszem? Fú ( nevet), nagyon nem tartom így számon… Mozijátékfilmekre gondolok. Legutóbb Erdőss Pál Budakeszi srácok című filmjében játszottam egy kisebb szerepet. Tényleg! A relatíve kevés filmszerep annak tulajdonítható, hogy – jó értelemben véve – válogatós a felkínált lehetőségeket illetően, vagy hogy ritkábban szólítják meg?
A héten mutatják be a mozik Márai Sándor Eszter hagyatéka című regényének filmadaptációját. A címszereplő Nagy-Kálózy Eszter szerint gyorsan eldőlt, hogy ő fogja játszani Esztert. Interjú. Ismerte korábbról Márai Sándornak ezt a regényét, vagy találkozott az író más munkájával? Hogyne, ismertem Márait. Ehhez az írásához pedig volt szerencsém már a forgatás előtt, ugyanis egy hangoskönyvben elmondtam. Én akkor szerettem bele igazán ebbe a történetbe, amikor a hangoskönyvben felolvashattam. Ennek a tolmácsolásnak köszönhető, hogy a film rendezője, Sipos József felkérte a főszerepre: mi volna, ha eljátszaná filmen is? ( mosolyog) Ezt tőle kellene megkérdeznie. Látja, erről nem is beszéltünk sosem… De tudom, hogy természetesen tudott róla. Nagy kálózy eszter orbán. Ennek ellenére nem én voltam az egyetlen lehetséges vagy potenciális választott a történet főhősnőjének szerepére. Végső soron én is casting által kaptam meg ezt a lehetőséget. Igaz, azon nagyon hamar eldőlt, hogy én fogom játszani Esztert. Nagy-Kálózy Eszter (fotó: MTI) Milyen nő Eszter?
Április 26-án mutatja be az Operettszínház Béres Attila rendezésében a Liliomot. Az előadás két prózai szereplőjével, Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással arról is beszélgettünk, mi az a "molnárferenciség", amihez a musicalben is ragaszkodni kell. A Liliom, Molnár Ferenc drámája a magyar színházközönség szívéhez nőtt. Miben más hozzá képest a Carousel? JT: Általában beszélhetünk arról, hogy mi a különbség a prózai és a zenés színházról. Nehéz megfogalmazni. Az első, hogy a közönség tagjai közül 10-ből 9 zenéset, táncosat, vidámat akarja. És lehet, hogy keveset mondtam. Nagy kálózy eszter rudolf péter. NKE: Én hiszem, hogy a közönség mindenevő, én is az vagyok. A minőség számít. Vidéken meg különösen igaz, hiszen egy színházban több műfaj is jelen van. A populáris műfajoknak nagy jelentősége van abban, hogy nagyszámú közönséget csalogasson a színházba, ez igaz. JT: Nagy a különbség Pest és vidék között. NKE: A Carousel nem happyenddel zárul, mint a legtöbb musical. Béres Attila és Lőrinczy Attila sokat dolgoztak azon, hogy az eredeti színdarab szellemisége megmaradhasson.
Amíg kicsik, azért, amikor nagyok, akkor azért. Mindhárman művészi pályán vannak. Persze, hogy aggódom, hogy megtalálják a nekik megfelelő utat, kifejezni mindazt, ami bennük van, hogy találjanak társakat, akikkel együtt tudnak dolgozni, és társat, aki mellett harmóniában élhetnek. " Túl az Óperencián minden nap 9:04-től és 18:04-től a Dankó Rádióban! Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya Korábbi adások >>>