Szereti a vizet ezért fontos, hogy a talaj mélyrétegű, nedves legyen, de a víz ne álljon meg rajta. A napos helyet kedveli, szélárnyékba, és fagymentes területre érdemes ültetni. Árnyékban nem növekszik. A téli hideget jól bírja, de tavaszi hajtásait a késői fagyok veszélyeztethetik. Akár már -1 vagy -2 C°-on is, de ha friss hajtásai teljesen le is fagynak, alvórügyekről újrahajt. Ekkor már csak termés nélküli hajtásokat hoz. Japán diófák metszése Metszeni nyár végén és kora ősszel szokták, valamint a nyugalmi ideje alatt, mert erősen nedvedzik, és a nedv veszteség miatt a fa legyengülhet. A termését 3-4 éves korától kezdi hozni. Virágzási hajlandósága nagyrészt az előző év időjárásától függ. Ha díszfaként kerül ültetésre, akkor magányosan vagy kisebb csoportban, illetve út menti fasorként egyaránt ültethető. Díszfaként felhasználva is előnyös, mivel kevés rovar károsítja, védekezni nem kell ellenük. Bambusz magról – Kasza Zsolt honlapja. Értéke a japán diónak, hogy városi környezetben szűri, tisztítja a benzingőzös levegőt, légtisztító tulajdonsága kiemelkedik a fafélék közül.
Joz, köszönöm sok értékes infot adtál. Móray Pál úgy tapasztalta, hogy ritkán van ugyanolyan gyümölcse a fának, mint a "szülőnek". Ezért oltott egyből. Viszont ezek szerint elég nagy számban van rá esély, hogy a termés ne fajuljon el annyira. Itt szóba jöhet az is, hogy az agyonnemesített fajtáknál nem a gyökérzetre koncentráltak, így bejöhetnek olyanok is mint amit írsz, hogy érzékenyebb lehet dolgokra. Lehet, hogy érdemes lenne régebbi magyar fajtákkal kísérletezni? A nagy almafa lehet akár fajváltozás is a szülőhöz. Vagy aki kedveli a metszést, annak ugyanúgy lehet több / nagyon szemű termése. Diófát magról is nevelhetünk! - Bálint gazda kertje | Bálint gazda kertje. A nagy almafát viszont lehet használni tüzelőnek. A gyümölcsfák sokkal keményebbek, mint a legtöbb tűzifa (szinte mind a vadrózsák családjához tartozik). Tehát a permakultúra elvei alapján külső zónába lehet ilyet ültetni vegyes felhasználásra (legalább is az én szempontomból). Bár most belegondolva egy 40-es évekbeli gyümölcsös könyvben olvastam, hogy akkor még "többszintes" fákat neveltek. Pont egy hatalmas almafa volt egy képen példának, ahol ment felfelé a főág és arról ágaztak le a különböző szintek.
A leander szaporítása magról hosszadalmas és bizonytalan kimenetelű, ezért csak is a legelszánt kertészkedőknek ajánlom. Legegyszerűbben hajtások gyökereztetésével lehetnek új kis növényeink. Ráadásul ebben az esetben garantáltan az anyanövénnyel azonos virágaink lesznek. Ez a magvetésnél nem garantált, talán ezért is olyan vonzó a titkok kedvelő és a türelmesek számára. Leander szaporítása magról A leander magról szaporítása sok izgalmat rejt, mert nem feltétlenül kapunk az eredeti növénnyel megegyező színű virágokat. A levágott leander hajtások vízben gyökereztetése és elültetése egyszerű művelet és ugyanolyan virág színű és formájú virágokat eredményez. A magról kelt leandernek jó pár év kell a virágzáshoz és ahhoz, kiderüljön színű virágunk lett. Ha nem metszük le azonnal az elhervadt virágokat, akkor azokból őszre zöldbabra emlékeztető hüvelyű termés fejlődik. Ekkor még éretlenek a magok, nem alkalmasak magvetésre. A megbarnult tokokból február-március környékén lehet kiszedni a pitypang magjára hasonlító, beért magokat, ekkor indulhat a magvetés.
Egyre értékesebbnek tartják a diók gyümölcsét és fáját, így egyre többen kérdezik, hogy hogyan érdemes otthon diócsemetéket nevelni. Válaszom dióhéjban. Az utóbbi harminc évben nagymértében csökkent a termő diófák száma, ezért érdemes volna minél több diófát telepíteni. A legcélszerűbb oltott diócsemetéket ültetni, de ezek beszerzése elég költséges dolog és nem is állnak mindenhol rendelkezésre. Ezért érdemes jó gyümölcsöt termő, egészséges fákról származó diógyümölcsöket csíráztatni. Ez olymódon történik, hogy a diókat nyirkos homok közé rétegezzük és az edényt mérsékelten meleg helyen (raktárban, kamrában, fűtetlen előszobában) tartjuk. Tavaszig a diók kicsíráznak, és akkor ki lehet ültetni őket a kertbe, a feleslegnek pedig minden szomszéd és barát örülni fog! A két-hároméves csemetéket a vállalkozó szellemű kertészkedők maguk is beolthatják, illetve beszemezhetik nemes fajtákkal. Jó munkát kívánok! Fűszeres pirított dió Kaldeneker György konyhájából. Recept itt.
Amikor kihajtottak a magok el kell őket ültetni. Jó víz elvezetésű, homokos talajba ültetve – melynek folyamatosan gondoskodunk a nedvesen tartásáról – ahol sok napfény éri, jól fogja érezni magát. Így azonban akár 7-10 év is eltelhet, mire meghozza első gyümölcseit. Kicsit gyorsabb eljárás a palántáról való ültetés, de a leghamarabb a csemeték hoznak gyümölcsöt. Meggy ültetése magról Természetesen itt is csak akkor lehet kiültetni a növényt, amikor még – vagy már – nincsenek fagyok. (A meggy ugyan kevésbé érzékeny a fagyokra, mint a cseresznye, de a korán virágzó fajták esetében lehet fagykárral számolni. ) A magról szaporított gyümölcstermő növény gyökérzetére fiatalkorban egy erőteljes főgyökér (karógyökér) a jellemző, amelyből másod-, harmad- stb. rendű oldalgyökerek fejlődnek. Idősebb fáknál a főgyökér jelleg megszűnik az oldalgyökerek erőteljes fejlődése következtében. Kiültetése előtt már érdemes a megfelelő helyet kiválasztani számára, mely lehetőleg napos, szellős legyen. Itt figyelembe kell venni azt is, hogy – bár nem nő akkorára, mint egy cseresznyefa, pláne, mint egy dió – de ezeknek a csemetéknek is megfelelő helyet kell biztosítani a növekedéshez.