Tizenharmadik havi ellátásra pedig többek között azok számíthatnak, akik – a fent leírtak szerint – rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, rokkantsági járadékban stb. részesülnek. Mind a tizenharmadik havi nyugdíj, mind pedig a tizenharmadik havi ellátás első ízben idén februárban érkezett meg a jogosultak részére, melynek összege ebben az évben – néhány kivételtől eltekintve – az őket januárban megillető nyugdíj, valamint egyéb ellátás 25%-a volt. Az eddig érvényben lévő szabályozás alapján a tizenharmadik havi nyugdíj- és ellátás is fokozatosan, 2024. évben érte volna el a jogosultat megillető nyugdíj, illetve egyéb ellátás teljes összegét (100%-át), 2022-ben annak csak 50, 2023-ban pedig 75%-a lett volna folyósítva. Teljes összegben jár jövőre a tizenharmadik havi nyugdíj és a tizenharmadik havi ellátás - Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége. A változás a jövő évtől várható A most megjelent jogszabály-módosítás következtében azonban a tizenharmadik havi nyugdíj, illetve tizenharmadik havi ellátás 2022-től irányadó mértéke megváltozott: 2022-ben például nem 50, hanem 100%-a a jogosultat január hónapban megillető ellátás összegének.
Ettől eltérően a fogyatékossági támogatás és vakok személyi járadéka esetén a 2022-ben irányadó tizenharmadik havi ellátás összege a 2021. december havi ellátásnak a 2022. január 1-jétől esedékes emeléssel megemelt összegével egyezik meg. Aki egyidejűleg többféle ellátásra is jogosult (például a rokkantsági ellátás mellett fogyatékossági támogatást, esetleg árvaellátást is kap), mindegyikkel összefüggésben számíthat a tizenharmadik havi nyugdíjra, illetve tizenharmadik havi ellátásra, ha annak most említett feltételei minden ellátás esetén fennállnak. Végül, de nem utolsó sorban, arra kívánjuk a figyelmet felhívni, hogy a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésével a most tárgyalt 684/2021. A héten érkezik a februári nyugdíj és a 13. havi negyede - alon.hu. ) Kormányrendelet is hatályát veszti. Ennek következtében a tizenharmadik havi nyugdíj- illetve ellátás kapcsán a rájuk vonatkozó korábbi rendelkezések alkalmazásához kell visszatérni. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy ha ez a hatályvesztés például 2023. februárja előtt következne be, akkor 2023-ban nem 100%-os, hanem csupán 75%-os mértékű lenne a tizenharmadik havi nyugdíj, illetve tizenharmadik havi ellátás.
Ugyanakkor a válaszadók 65 százaléka szerint az államtól kapott nyugdíj nem lesz elegendő a megfelelő anyagi biztonsághoz. Ennek ellenére a válaszadók 37 százaléka úgy véli, csak nyugdíjjövedelme lesz időskorában. Az öngondoskodás továbbra sem jellemző a hazai lakosságra, ugyanis alig 22 százaléknyian gondolják azt, hogy az időskor anyagi biztosítása az egyén felelőssége. Ennek fényében nem meglepő, hogy a válaszadóknak csak a negyede vállalna havi rendszeres megtakarítást 71 éves koráig, 31 százalékuk elutasítja ezt, 32 százalékuk pedig azt állítja, hogy egyszerűen nincs lehetősége félretenni. A megtakarításba nem kezdők között 47 százalék azok aránya, akik úgy vélik, a helyzeten az állam segíthet nyugdíjemeléssel. | N. Fontos! 2019-ben lesz 13. havi nyugdíj: olyan adat érkezett, amit a magyar nyugdíjasok el sem hisznek >>> Osszátok … – Hitel bárlistásoknak – Hitel kereső. L. N. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek
A kutató felhívta a figyelmet: drága mulatság a 13. havi nyugdíj. Az államháztartás 2020. évre vonatkozó részletes jelentése alapján tavaly 3652 milliárd forintot tettek ki a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai, a 2, 6 millió ellátottnak járó kifizetés első részlete a költségvetést az idén 77 milliárd forinttal terheli meg. A 2021-ben várható fogyasztás a bruttó hazai termék (GDP) 60 százaléka körül alakul, ez 27 ezermilliárd forint, amihez képest az egyheti nyugdíj elhanyagolható – mondta lapunknak Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Az elemző hangsúlyozta: mivel már nincs önálló nyugdíjalap, a költségvetés fenntarthatósága szempontjából az a lényeges, hogy mennyivel kell kiegészíteni a nyugdíjkasszát. Farkas András viszont arra mutatott rá, hogy 2024-ben már 300-320 milliárd forint többletkiadása lesz a büdzsének a plusz egyhavi nyugdíj kifizetése miatt, ami kvázi megegyezik a Nők40 programra fordított összeggel. Ez azt is jelenti, hogy a GDP 8-9 százalékát kivető nyugdíjkassza 10 százalék fölé emelkedhet a következő években.
A KSH legutóbbi adatai szerint 2019-ben emelkedett az időskorúak aktivitási rátája, s koronvírus-járvány előtt mintegy 200 ezer nyugdíjas dolgozhatott. A pandémia miatt közülük most körülbelül 100 ezren nem dolgoznak, de később várhatóan visszatérnek a munkába. Simonovits András viszont arra figyelmeztetett, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkentése egyre fenntarthatatlanabbá teszi a nyugdíjrendszert, az időskori járadékra fordítható effektív járulékkulcs a felére csökkent. Magyarországon a termékenységi arányszám már a nyolcvanas évek óta nem éri el a kívánt 2, 1-es átlagot, ráadásul, míg 2016-ban még megközelítette 1995-ös szintet, legutóbb már csak 1, 55 gyermek jutott egy szülőképes korú nőre. A KSH adatai szerint 2030-ra a hazai lakosság 23, 6 százaléka 65 évnél idősebb lesz. Simonovits András úgy látja, hogy a rugalmas nyugdíjkorhatár fokozatos bevezetése fenntarthatóbbá tehetné a nyugdíjrendszert. Magyarországon ugyanis – a Nők40 program kivételével – alapvetően szigorú a nyugdíjkorhatár.