Szatmár é. n. Abafáy Gusztáv: Arany János széljegyzetei a szalontai Arany-könyvtárban. NyIrK 1965/2. Dánielisz Endre: Az Arany János Emlékmúzeum kézirattárának kincsei. Könyvtár 1978/3. Arany János és családja relikviái; szerk. Ratzky Rita, Thuróczy Gergely; Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp., 2010 [4] [5] [6] Az Arany család tárgyai. Tárgykatalógus; összeállította Török Zsuzsa, Zeke Zsuzsanna; Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp., 2018 [7] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981. Külső hivatkozások [ szerkesztés] Arany János Emlékmúzeum, Nagyszalonta – Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Arany János emlékezete Erdélyben Irodalmi múzeumok Erdélyben
Szerzői: Dánielisz Endre, Faggyas Sándor, Patócs Júlia. A könyv ünnepélyes bemutatóján – a Városháza Dísztermében – jelen volt a magyar és a román irodalmi, művészeti élet minden jeles képviselője. Jankovics Marcell mutatta be és méltatta a kiadványt, s előadást tartott mindhárom szerző. Az ünnepi műsort a Magyar Állami Népi Együttes zenekara adta nagy sikerrel. Az ünnepi kiadványt sikerült dedikáltatnunk a könyv szerzőivel. Ezután a városi parkban, Arany János szobra mellett az "Emlékezzünk Aranyra" c. ünnepi műsort tekinthettünk meg. Színvonalas irodalmi műsort, zenei produkciókat (pl. 50 fős férfi kórus) hallhattunk. Ezt koszorúzás követte, ahol mi is elhelyeztük iskolánk koszorúját, s egy tanulónk elszavalta a költő egy szép versét. Az ünnepség után Arany Emlék-menet, fáklyás-gyertyás menet indult a Művelődési Házhoz. Útközben érintettük az Arany portát, az Arany János szülőháza helyén (az eredeti leégett) álló Tájházat. Arany János szülőháza régi képeslapon Tájház A Csonka-torony érintésével a Zilahy Lajos Művelődési Házhoz érkeztünk, ahol a Nagyváradi Szigligeti Színház színészeinek ünnepi előadását tekinthettük meg "Honnan hová – Arany János költészete" címmel.
Délután kezdődtek az ünnepi programok, ezért útközben, délelőttre szerveztünk egy látogatást: Békéscsabán megtekintettük a Kner nyomdát. Előzetes bejelentkezés alapján egy másfél órás látogatáson vehettünk részt. A nyomda már évek óta csomagolóanyagot gyárt a gyógyszeripar, élelmiszeripar számára, ezért fontos a steril környezet, így nekünk is védőruházatot kellett felvennünk. Érdekes, tartalmas program volt ez is. Ezután folytattuk az utunkat Nagyszalontára. A határhoz közel levő település kb 17. 100 lakosú város, melynek 60%-a magyar. Először megebédeltünk, majd részt vettünk a megnyitó ünnepség programjain. Megtekintettük a város egyik nevezetességét, a Csonka-tornyot, ahol ma Arany János Emlékmúzeum található. Arany János fia, Arany László a városnak adományozta a még meglevő Arany-emlékeket, melyeket itt megtekinthettünk. Láthattuk azt a rajzot is, melyet Petőfi készített Aranyról és a Csonka-toronyról, amikor meglátogatta költő barátját Nagyszalontán. Az Emlékév tiszteletére egy szép ünnepi kiadvány jelent meg: "Arany Szalontája, Szalonta Aranya" című könyv.
Az utazás időpontja: 2017. március 15. (szerda) Indulás: 5:15 Batthyány tér 7. (a villamosmegállónál) 5:30 Blaha Lujza tér (Corvin Áruház parkoló) Vidéki felszállási lehetőségek: Kecskemét (a pontos helyszínről és időpontjáról az utazási irodánál érdeklődj) Érkezés: a késő esti órákban, 23. 30 körül. A csomag tartalma: Utazás felsőkategóriás autóbusszal Magyar nyelvű idegenvezetés és csoportkísérés Szervezési díj Kötelezően külön fizetendő: Ügyfélregisztrációs díj: 1. 000 Ft/fő, amely az új utasok által az utazási irodában fizetendő Külön fizetendő belépődíjak: Csonkatorony: 8 RON Arany János szülőháza: 5 RON Szent László Bazilika kincstára: 10 RON A belépődíjak a foglalási és parkolási díjakat is tartalmazzák. Baleset-, betegség- és poggyászbiztosítás az utazási irodában kedvező áron köthető. Tetszik? Ajánld ismerőseidnek is!
Nevének eredete: a szláv Suleta személynévből ered Fekvése: A település Nagyváradtól 38 km-re délnyugatra a Kölesér partján fekszik, Nagyvárad - Arad - Temesvár országúton, a román-magyar országhatártól keletre. Történelme: A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. A települést 1332-ben Zalantha néven említik. 1241-ben a tatárok, 1598-ban a Váradról visszavonuló törökök pusztították el. 1606-ban Bocskai István erdélyi fejedelem által letelepített 300 hajdú megalapítja Szalonta városát. Vára 1636-ra épült fel és még ez év október 6-án I. Rákóczi György itt verte meg a törököket, akik Bethlen Istvánt akarták visszaültetni Erdély fejedelmi trónjára. 1658-ban a várat a fejedelem parancsára lerombolták, nehogy török kézbe kerüljön, már csak a Csonkatorony áll belőle. A trianoni határ egyik kisebb módosításaként az 1920-as évek elején egy külső településrészt Újszalonta néven Magyarországhoz csatoltak.
Ősi egyháza, a mai református templom helyén állt, még pedig akkoriban a váron belül s kőfallal és védő tornyokkal volt megerősítve. A trianoni határ egyik kisebb módosításaként az 1920-as évek elején egy külső településrészt Újszalonta néven Magyarországhoz csatoltak. 1940-ben a Második Bécsi döntés köszönhetően az egész település visszakerült Magyarországhoz, de 1944-ben a szovjet hadsereg foglalta el és 1947-től újra Romániához tartozott. Nagyszalonta térképen Check Also Menedék, bunker, az-az hogyan éld túl az emberiséget! Még véget sem ért a járvány, de itt az Orosz-Ukrán háború és már a földünk …