Bevezetés az alternatív költség fogalomkörébe Az alternatív költség fogalma viszonylag új keletű a magyar gazdasági szótárban. A rendszerváltozás előtt nem foglalkoztak ezzel az állami tervek kidolgozói. A modern közgazdaságtannak azonban lényeges eleme az alternatív vagy alternatíva költség vagy feláldozott haszon vagy haszonáldozat. Angol elnevezése: opportunity cost. Alternatív költségek definiálása Az alternatív költségek olyan költségek amelyek nem merülnek fel, soha nem kapunk róluk számlát, nem is fizetünk érte látszólag pénzt. Az alternatíva költség elmélet lényege, hogy a költségeket a feláldozott lehetőségekből származtatjuk, olyan feláldozott lehetőségekből, amelyeket a döntéshozó nem választott. Tehát a termelési tényezők költségei abból származnak, hogy elvonjuk azokat a legjobb eredménnyel kecsegtető másik lehetőségtől.
kerülnek elszámolásra. A Számviteli törvény a vállalkozásokra bízza annak eldöntését, hogy a költségeiket csak költségnemek, vagy költségnemek és költséghelyek–költségviselők szerint tartják-e nyilván. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Gazdaságtudomány Termelési tényező Nyereség (profit) Életciklus-értékelés Beruházás Kiadás ISO 14001 m v sz Költségfajták Lehetőségköltség · Határköltség · Átlagköltség · Változó költség · Állandó (fix) költség · Majdnem-állandó költség · Közvetlen költség · Közvetett költség · Anyagjellegű költség · Személyi jellegű költség · Értékcsökkenési leírás
Az Ecopédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gazdasági tudástár. Legyél Te is az Ecopédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk! Költség nek nevezzük a gazdasági tevékenység során felhasznált különféle tényezők pénzben kifejezett összegét. A fogalom megfogalmazható másképp is: a nyereség megszerzése érdekében feláldozott haszon. A költségeket több csoportra lehet osztani: Alternatív költség, vagy lehetőségköltség (angolul: opportunity cost) Változó költség és állandó költség Határköltség Átlagköltség Közvetlen költség és közvetett költség Csoportosíthatók még [költségnem]? ek, [költséghely]? ek és [költségviselő]? k szerint is a felmerülő költségek. Ezeket a csoportosításokat leginkább a vezetői számvitel alkalmazza.
— a maradék következikk ebből… milyen erőforrás-felhasználásokat értünk a költségek tartalmába? vannak olyanok, amelyeket a számvitel a mérleg szintjén kezel… de vannak mérleg szintjén nem kezelt… például alternatíva költségek pl.
rezsi (főnév) 1. Szleng: Rendszeres havi költség, amelyet egy család vagy egyedül élő személy kiad a havonta ismétlődő számláira, költségeire. A rezsi része a lakás, ház fenntartása, a havi vízfogyasztás, gázfogyasztás és áramfogyasztás díja is. Akinek nincs elég pénze a rezsi re, annak kikapcsolhatják a lakását az áramszolgáltatásból. 2. Vállalkozás: Működési költségek együtt, amely egy üzem, vállalat, üzlet vagy vállalkozás működését, fenntartását lehetővé teszik. A rendszeres üzemi, üzleti költségek, kiadások. A vállalkozónak nem elég bevételeivel a rezsi t fedeznie. Az üzlet rezsi jébe már nem fér be egy újabb alkalmazott bére. 3. Vállalkozás, pénzügy: Önköltségi ár, amibe egy gyártott termék vagy nyújtott szolgáltatás a vállalkozónak kerül. Az eladási árat befolyásolja a rezsi növekedése. Ha a rezsi egy kicsit csökken, akkor a vállalkozó nagyobb haszonnal tud dolgozni. 4. Elavult: Egy csoport irányítása, működésének megszervezése, hogy elérje a célját és sikeresen működjön. Egy szervezet irányításával kapcsolatos tudás és módszerek összessége; ügyvitel, vezetés.
A határköltséggörbe az átlagköltséggörbét annak lokális szélsőértékeiben metszi. Az átlagköltségfüggvény pontosan ott csökkenő, ahol a határköltségfüggvény alatta halad, és pontosan ott növekvő, ahol fölötte. Ahol az átlagköltségfüggvény csökkenő, ott a vállalati tevékenység lokális mérethozadéka növekvő, vagyis méretgazdaságosság áll fenn; ahol a függvény növekvő, ott csökkenő a mérethozadék, így méretgazdaságtalanságról beszélhetünk. Azokon az intervallumokon, ahol az átlagköltség konstans, a mérethozadék is állandó. Ezen hozadéki tulajdonságok miatt az átlagköltséggörbe minimumát optimális üzemméretnek nevezzük. Hosszú távon ez egyben a minimális hatékony üzemméretet is jelenti. Sugárátlagköltség [ szerkesztés] Többtermékes vállalatnál az egy egységre jutó, átlagos költséget sugárátlagköltségnek nevezzük és a következőképpen definiáljuk: ahol y a teljes kibocsátott mennyiség, λ 1, λ 2 stb. pedig az 1., 2. stb. jószágnak az ezen belüli részaránya. Jelentősége [ szerkesztés] Egy jószágot kibocsátó vállalat esetén, ha a jószág ára az átlagköltségnél nagyobb, akkor a vállalat profitja pozitív, ha azzal egyenlő, akkor 0, ha pedig kisebb, akkor negatív lesz; utóbbi esetben a vállalat hosszú távon kilép az iparágból.
1105 Budapest X. kerület Szent László tér Tervezési beállítások < 5% 5%-8% 8%-12% 12%-15% > 15% A tervezett út kerékpárral nem járható útvonalat tartalmaz A tervezett út földutat tartalmaz Nyomtatási nézet Észrevétel jellege Leírása E-mail Opcionális, ha megadja visszajelzünk a hiba megoldásáról, illetve ha van, kérdéseket tudunk feltenni Új térkép létrehozása
kerület Eperjesi utca megnézem Budapest IV. kerület Erkel Gyula utca megnézem Budapest IV. kerület Fóti út megnézem Budapest IV. kerület Görgey Artúr út megnézem Budapest IV. kerület Gyulai tér megnézem Budapest IV. kerület Hárfa utca megnézem Budapest IV. kerület Iglói utca megnézem Budapest IV. kerület Illek Vince utca megnézem Budapest IV. kerület István út megnézem Budapest IV. kerület Jókai utca megnézem Budapest IV. kerület Jósika utca megnézem Budapest IV. kerület Kassai utca megnézem Budapest IV. kerület Kinizsi utca megnézem Budapest IV. kerület Király utca megnézem Budapest IV. kerület Kiss Ernő utca megnézem Budapest IV. kerület Kisvölgy utca megnézem Budapest IV. kerület Klapka György utca megnézem Budapest IV. kerület Klauzál utca megnézem Budapest IV. Budapest X. kerület Szent László tér - térképem.hu. kerület Knézits Károly utca megnézem Budapest IV. kerület Kunhalom utca megnézem Budapest IV. kerület Labdaverő utca megnézem Budapest IV. kerület Laborfalvi Róza utca megnézem Budapest IV. kerület Lahner György utca megnézem Budapest IV.
Ma nemzetközileg védett épület besorolást kapott, s szerepel az UNESCO világörökségi várományos listáján, a "Lechner Ödön független premodern építészete" részeként. Térkép - Kőrösi Kulturális Központ - 1105 BUDAPEST, Szent László tér 7-14.. [3] A templom belseje [ szerkesztés] A külső cserépdíszek és a templom belsejében lévő oltárok, szószék és keresztelőkút a Steindl -tanítvány Tandor Ottó műegyetemi tanár tervei alapján készültek el. A belső legdíszesebb, leggazdagabb alkotása a csipkekupolás hangvetőjű szószék, amelyen angyalok és a 12 apostol látható. Szent László fő oltára (pirogránit), benne a szent királyt ábrázoló olajfestmény, Roskovich Ignác alkotása 1899-ből; plasztikai díszítését Marhenke Vilmos készítette. A pótolt, Róth Miksa által alkotott, színes üvegablakok: a szószék felőli, evangéliumi oldalon a következő szenteket ábrázolja: Szent József, Nepomuki Szent János, Szent Sára, Szent György, Páli Szent Vince, Szent Anna, a vele átellenes, ambó felőli leckeoldalon Alexandriai Szent Katalin, Krisztus megkeresztelkedése, az Angyali üdvözlet és Szent László van.
Poz: Irányítószá > Budapest irányítószám > 10. kerület > S, Sz > Szent László tér további házszám > 3D panorámaképek és virtuális séta készítése « vissza más kerület « vissza 10 kerület Budapest, 10. kerületi Szent László tér további házszám irányítószáma 1102. Budapest szent lászló terrain. Szent László tér további házszám irányítószámmal azonos utcákat a szám szerinti irányítószám keresővel megtekintheti itt: 1102 Budapest, X. kerület, Szent László tér további házszám a térképen: Partnerünk: Budapest térkép - térkép és utcakereső
További részletek megtekintéséhez váltson teljes képernyős módra
UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2017. február 26. ) Források [ szerkesztés] Csigó László – Földes Mária: Magyar katolikus templomok. Budapest: Anno. 2000. Dercsényi Balázs – Hegyi Gábor – Marosi Ernő – Török József: Katolikus templomok Magyarországon. Budapest: Hegyi & TSA. 1991. Demény Dittel Lajos: A kőbányai Szent László plébániatemplom. Budapest: TKM. 1991. Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest: (kiadó nélkül). 1102 budapest szent lászló tér 20. térkép. 1990. Nemes Márta: A kőbányai templom története. Ars Hungarica VIII. 1980 Szent László templom. Kőbá, 2005. szeptember 1. [2012. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) Bajkó Ferenc: Kőbánya, Szent László plébániatemplom.. [2015. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. )