Amerikában, Németországban, Franciaországban is téma a megfigyelési botrány. Az AP amerikai hírügynökség is beszámolt arról, hogy Kósa Lajos volt az első, aki elismerte, a magyar kormány megvette, használta az NSO csoport kémszoftverét – szúrta ki a Klubrádió. A Pegasus-ügy hátterét is ismertető tudósítás emlékeztet rá, bírálói szerint Orbán Viktor egyre autokratikusabban gyakorolja hatalmát, az Európai Parlament korábban aggasztónak is tartotta a titkos megfigyeléseket. A Népszava nemzetközi lapszemléje szerint az AP anyagát átvette Newsweek, illetve a Die Welt is írt arról, hogy több hónapos hallgatás után a fideszes politikus megerősítette, használták az izraeli kémszoftvert. A lap kiemelte, azzal főleg tekintélyuralmi kormányok hallgatták le széles körben bírálóikat. A Le Monde is azt emelte ki, a kémprogram használatára egyetlen más uniós tagállamban sem akadt példa. Az újság (ahogy az AP) is emlékeztetett arra is, hogy az Egyesült Államok éppen Kósa Lajos bejelentése előtt egy nappal tette feketelistára az izraeli NSO-t. Kósa Lajos csütörtökön újságírói kérdésre beszélt arról, hogy a belügyminisztérium vette meg a Pegasus-szoftvert.
Vadai Ágnes jelezte, hogy az ülésen e témában elhangzottakat 2050-ig titkosították, pedig nem volt bőbeszédű még a Hajdunál többet beszélő belügyminiszter sem. Az ellenzéki politikus elmondása szerint nem voltak hajlandóak elárulni, kiket hallgattak le a Pegasusszal. Amikor konkrét személyekre próbáltak rákérdezni, Pintér Sándor sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta, hogy a sajtóban is megjelent újságírókat, politikusokat valóban megfigyelték-e. Vadai elmondta azt is, hogy a Pegasus beszerzéséről szóló szerződést sem ismerhették meg. Ez az állítás annyiban újdonság, hogy a botrány kirobbanása óta eddig csak sejteni lehetett, hogy a magyar állami szervek, közelebbről valamelyik titkosszolgálat – nagy valószínűség szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – valóban beszerezte ezt a mobiltelefonokra telepíthető, az azokon megtalálható, illetve átmenő minden adatforgalmat megfigyelő, rögzítő kémszoftvert. Újságírók előtt, az ülés után Kósa Lajos, a testület fideszes elnöke maga is elismerte, hogy a Belügyminisztérium szerezte be a kémszoftvert.
Nem mondott igazat Kósa Lajos, amikor azt állította, hogy a Belügyminisztérium vásárolta a Pegasus-kémszoftvert, így nem követett el bűncselekményt, amikor erről beszélt nyilvánosan – derült ki abból a feljelentést elutasító határozatból, amelyet a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség adott ki. A feljelentést még november elején tették minősített adattal való visszaélés, valamint hivatali visszaélés bűntette miatt azután, hogy a fideszes politikus az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülése után arról nyilatkozott újságíróknak, hogy a Belügyminisztérium vette azt a szoftvert, amellyel többek között újságírókat és közéleti személyiségeket figyeltek meg – írja a A feljelentés elutasításának indokolásából kiderül, az ügyészség hivatalos tudomással bír arról, hogy a Belügyminisztérium Pegasus néven nem vásárolt szoftvert. Kósa Lajos országgyűlési képviselő nyilatkozatában ugyanis konkrét adatnak az tekinthető, hogy igennel válaszolt arra a kérdésre, miszerint a Belügyminisztérium beszerzője volt a Pegasus-szoftvernek.
Valahogy a fő konkurens CR-V Hybridre emlékeztet az arcszerkezet, hiszen itt is egy maszkulin, támadó harcsa feje tekint rám, itt-ott kamu légbeömlőkkel, alapáron érkező LED-fényszórókkal. A fekete tetőnek köszönhetően egészen személyautósnak, laposnak tűnik, de ahogy közelebb lépünk, úgy lesz egyre testesebb az elődhöz mérten merevebb, szélesebb kasztni, aminek a súlypontja is picit lejjebb került, nőtt a hasmagassága és a tengelytávja (2690 mm) egyaránt. Az autó hátulja csenevésznek tűnhet a felfelé vékonyodó, fekete tető miatt és az oldalra végletekig kitolt, kitüremkedő lámpatestek miatt. Oldalról a megtört kerékjárati ívek lehetnek szokatlanok a szemnek – ezek és a küszöbök is fényes feketével van burkolva, ami igaz, hogy megvédi a nadrágunkat kiszálláskor a lerakodó szennyeződésektől, de az idő előrehaladtával igen hamar kifakulnak majd, sokat rontva a RAV4 megjelenésén. Igaz, az oldalról láthatóan fake kipufogóvég már most romboló hatással volt rám. Toyota RAV4 Plug-in Hybrid teszt (2021) - Alapjárat - YouTube. Toyota RAV4 – alapjaiban átgondolt beltér Átgondolt, feltűnés nélküli beltér fogad az új RAV4-ben, ami elöl és hátul egyaránt sok helyet enged utasainak.
A lényeges különbség viszont nem ez. A csak benzines 175 lóereje nem kevés még egy majdnem 1, 6 tonna saját tömegű autóhoz sem, a tesztautóban automata váltó kapcsolódott hozzá, ám nem egy hagyományos, hanem egy Multidrive nevű fokozatmentes. Nem ezzel lehet híveket szerezni a CVT-váltóknak, olyan a hangja, amilyen azoknak a fokozatmentes váltóknak van, amelyeknek utáljuk a hangját, de az amúgy stabil, jól összerakott autó benyomását keltő, kellemesen vezethető RAV4 vezetője igazán nem panaszkodhat rá. Ha soha nem ül a hibridbe. A RAV4 Hybridbe ugyanis most a Toyota hibridtudásának java került. Hiába volt a Lexus RC 300h -ban is 2, 5 literes benzinmotor és villanymotor 223 lóerő rendszerteljesítményű hibridje, hiába prémiumautó és sportautó az elvileg, a RAV4 érezhetően és lényegesen jobb. Ez nem prémium, és csak egy SUV, de a 218 lóerős – az összkerekeseknél 222 lóerős – összteljesítményű rendszer gyorsabb, rugalmasabb, élvezetesebb, mint a Lexus kupéban. Toyota rav4 hybrid teszt v. A benzines RAV4-ről pedig jóindulatúan hallgassunk, nincs baj azzal sem, csak egyszerűen nem egy szint a két hajtási mód.
Az első és hátsó tengely közötti nyomatékmegosztás aránya a menetviszonyok függvényében 100:0-tól akár 20:80-ig módosítható. Az elektromos AWD-i rendszer a menetkörülmények fényében automatikusan módosítja a nyomatékmegosztás arányát, így gondoskodva a kiegyensúlyozottabb vezethetőségről, jobb stabilitásról és magabiztosabb terepalkalmasságról, különös tekintettel a csúszós útviszonyok mellett is stabil, kiszámítható ívmenetre. A vezető úgy érezheti, hogy mind a négy kerék folyamatosan stabil kapcsolatban van az útfelülettel. Az új RAV4 2, 0 literes, közvetlen befecskendezésű benzinmotorral és CVT sebességváltóval szerelt kivitelének mechanikus összkerékhajtási rendszere a Toyotánál első ízben alkalmaz dinamikus nyomatékvektor-szabályozási rendszert lekapcsolható hátsó hajtással. A hátsó tengelyen alkalmazott két tengelykapcsoló a bal és jobb oldali kerék közötti nyomatékelosztást szabályozva ívmenetben stabil teljesítményt és a kormánymozdulatokat pontosan követő reakciókat eredményez, száraz és csúszós útfelületen egyaránt.
A fogyasztás témakörét kezdjük a legrosszabb esettel, a teljesen lemerült aksival. Nos, ilyenkor körülbelül 6, 5-7 literes fogyasztásra lehet számítani, ami nagyságrendileg 0, 5 literrel magasabb a normál hibrid hasonló értékénél. A miértre a választ a hatalmas tömeg adja meg, ez a RAV4 ugyanis 225 kilogrammal nehezebb a normál hibrid testvérénél, amit ráadásul nemcsak tankoláskor, hanem kanyarodáskor és fékezéskor is érezni lehet. A benzintank egyébként mindkét esetben 55 literes. Amennyiben gyakran töltőre tudjuk dugni az 1, 9 tonnás kocsit, akkor adott esetben értelemszerűen akár 0 literes fogyasztás mellett is közlekedhetünk vele. Ebben egy a kategóriaátlagnál jelentősen nagyobb méretű, 18, 1 kWh kapacitású akkumulátor a társunk, melynek révén egy töltéssel akár 60-70 kilométer is megtehető zéró CO2-kibocsátás mellett. Ilyenkor persze azért visszafogottabb a dinamika, de még mindig egész jól szedi a lábait a RAV4, a végsebessége pedig 135 km/h. Normál 230 V-os otthoni töltés esetén a teljes procedúra 7, 5 órát vesz igénybe, 6, 6 kW-os töltési teljesítmény mellett viszont akár 2, 5 óra alatt letudható a teljes töltés.