Hogyan szellőztessünk megfelelően? Természetesen nincsenek általános érvényű szabályok arra, mennyi ideig optimális ablakot nyitni egy nap. Számít az, hogy hányan használják el a lakás levegőjét (már a kilégzéssel is több liter párát termelünk egy nap! ), mekkorák a helyiségek, és mi termel még párát az otthonunkban (például gyakori főzés, teregetés, sok szobanövény. ) Néhány dolgot azonban érdemes tudatosítanunk: Megfelelő napszakban nyissunk ablakot! Hogyan szellőztessünk helyesen irva. Ha forgalmas helyen élünk, próbáljuk a csendesebb napszakokra időzíteni az ablaknyitást, amikor kevesebb szmogot, levegőben kavargó pollent engedünk be a lakásunkba. Válasszuk a késő esti vagy kora reggeli órákat! Elalvás előtt engedjünk be friss levegőt! A szellőztetéssel oxigéndús levegő jut a szobába, ez elősegíti nyugodt pihenést. Hideg hónapokban ezzel a helyiség levegőjét hűtjük is egy kicsit, amitől jobban alszunk majd. Nagy felületen szellőztessünk! Tárjuk ki a teljes ablaktáblákat, ahol lehet, sőt, lehetőség szerint teremtsünk kereszthuzatot, hogy még intenzívebb legyen a levegőcsere.
Megjelenés időpontja 2021. 01. 11 - 18:59 Ez a cikk több, mint 1 éve és 2 hónapja frissült utoljára, ezért egyes tartalmi elemei elévülhettek. A járvány megjelenése kapcsán a tavalyi évben kiemelt figyelmet kapott az épületeink belső tereinek levegőminősége. Így szellőztessünk helyesen. Az épületek jó légminőségének biztosításával sokat tehetünk a járvány terjedésének megfékezéséért. Összeállításunk igen hasznos lehet az Eger Hírek olvasói számára. Az említett megállapítások nemcsak csak a nagyméretű, nagy forgalmú középületek üzemeltetőire vonatkoznak, hanem a saját otthonunkra is, még akkor is, ha a home office-ban nem állnak rendelkezésünkre az irodaépületekben, bevásárlóközpontokban, kórházakban telepített csúcstechnológiás légkezelő berendezések. A Siemens szakértői összegyűjtöttek néhány gyakorlati tippet, amelyek segítségével tiszta, egészséges levegőt szívhatunk be és ezáltal csökkenthetjük a fertőzés veszélyét is. Ami a koronavírus elleni védekezésben az embereknél a maszkviselés, a távolságtartás és a gyakori kézmosás, az épületeknél a felhasznált levegő szűrése, a megfelelő légcsere, valamint az optimális hőmérséklet és páratartalom folyamatos biztosítása.
A legjobb választás, ha a ház egy kút, egy tó vagy egy park mellett van. Soha ne vásároljunk házat temető, börtön vagy kórház mellett mert ezek a "szomszédok" a negatív energiát árasztják felénk és ez megnehezíti az életünket.
A régi görögség a Zeusz tiszteletére rendezett sportrendezvények alkalmából gyűlt egybe Olimpiában. Az ókori sportszentély máig megőrizte mágikus varázsát, hiszen ahogy Nikosz Kazatzakisz Olimpiáról írja: " nincs még egy táj Görögországban, mely ilyen szelíden, ugyanakkor ilyen állhatatosan intene a békére. " Olimpia röviddel az új Olimpia falu előtt fekszik. E termékeny dombvidék közepén, az Afiosz és Kladeosz folyók összefolyásánál rendezték meg az első ókori olimpiai játékokat. Első ókori olimpia. A Zeusz tiszteletére rendezett első olimpiai játékok "startpisztolya" Kr. e. 776-ban dördült el. Négyévente - a játékok közti időszakot "olimpiádnak" hívták - az ország minden részéből, utóbb az egész Római Birodalom területéről összegyűltek az atléták. Az öt napig tartó játékok idején tilos volt fegyvert fogni. Az öttusa diszkosz és gerelyhajításból, távolugrásból, futásból és birkózásból állt. Az atlétáknak meztelenül kellett versenyezni, mert állítólag a sportolók közé egyszer egy nő vegyült - a nők még a nézőtéren sem foglalhattak helyet.
2004. augusztus 12. 10:48 Az antik olimpiák bajnokait épp olyan rajongás vette körül, mint a maiakat: pénzt kerestek, hírnevükkel kérkedtek - és hagyták, hogy lefizessék őket. Hallgattak a fegyverek Pankráció Az egyik ókori olimpián, i. e. 564-ben a phigaleiai pankrátor, Arrikhión holtában érdemelte ki a győztesnek járó olajfa-koszorút. Első ókori olimpiada. Arrikhión már a harmadik olimpián szállt versenybe a bajnoki címért, mikor ellenfele hátulról bivalyerős fojtófogásba kapta. A phigaleiai képtelen volt kiszabadulni a gyilkos ölelésből, de sikerült megmarkolnia ellenfele bokáját, és úgy megcsavarta, hogy az kitörött. Ellenfele a súlyos sérülés miatt feladta a küzdelmet, ám Arrikhión már haldoklott. Torka összeroncsolódott, és bár őt hirdették ki győztesnek - az olajlevél-koszorúval már csak a holttestet tudták megtisztelni. Bár Arrikhión története kivételesen drámai, az ókori olimpiák történetében nem ment ritkaságszámba, hogy a versenyzők életükkel fizettek kitartásukért. A pankráció a különösen veszélyes sportok közé tartozott, hiszen a fojtogatás, az ujjtörés és a nemi szervre mért ütés is megengedett volt.
Ezt követték azok az események, amelyeket előolimpiákként tartunk számon. Természetesen a görögök saját nemzeti kincsüknek tekintették az ókori pánhellén játékokat, ezért ők sem akartak lemaradni a futótűzként terjedő mozgalomról. A mozgalom elindítója hazájukban Evangelosz Zappasz, a kor egyik leggazdagabb üzletembere. Terve megvalósítása érdekében a saját vagyonát sem kímélte. A rendezvényt végül a görög uralkodó felesége nyitotta meg 1859. október 18-án. A következő játékokat csak 1870-ben tartották meg. A III. Olimpiára sem négy év múlva került sor – bár az eredeti elképzelés szerint a játékokat négyévente rendezték volna meg –, hanem 1875-ben. Ezt követően a következőt 1889-ben és az utolsót 1893-ban rendezték meg. Az esemény egyre népszerűbb lett. Mindez kedvezett Pierre de Coubertin (pier dö kuberten) báró 1894-es levelének, amely a párizsi atlétikai kongresszus meghívóját tartalmazta. Mint látható, évszázadokon át Európa-szerte több helyen is próbálták életre kelteni az antik görög sportjátékokat.
"Valamint a nappali égen nincs forróbb és fényesebb csillag a Napnál, azonképp nincs az olimpiai játékoknál nagyobb versengés" - írta Pindarosz görög költő az i. 5. században. Csábító anyagi előnyök Areté, azaz a legjobbnak lenni Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
2022. április 6. 15:50 Múlt-kor Az olimpiát nem lehet elfelejteni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az 1500 éves kimaradás utáni feltámasztása, majd egészen napjainkig tartó sikertörténete. Távcsövezéssel, levelekkel a Pesti Naplónak, de kabalafigura és olimpiai láng nélkül nyitották meg 1896. április 6-án az első újkori olimpiát Athénban. Az 1896-os athéni olimpia megnyitója Olimpia: múltból a jövőbe Történelmi léptékkel nézve szinte elenyésző az a 126 év, amelyet az első újkori olimpia óta magunk mögött hagytunk. Az ókori olimpiák több mint ezer éves történetét I. Theodosius császár 393-as döntése zárta le, az egészen időszámításunk előtt 776-ig visszanyúló ókori hagyományt "pogány praktikának" bélyegezve. Ezután annak ellenére következett több mint ezer éves kihagyás, hogy a reneszánsz óta különböző politikai színtereken, több alkalommal is kezdeményezték a dicső esemény visszavezetését (így például a 17. századi Angliában vagy a francia forradalom idején). Az 1859-től szervezett pánhellén játékok már a modern kori olimpia közvetlen előzményének tekinthetőek.