A II. ének rövid tartalma: Toldi hazaérve otthon találja Györgyöt, a bátyját, aki azért jött haza, hogy megszedje magát. Láttán Miklós elfelejt minden haragot, hiszen mégis a testvéréről van szó, és ölelésre tárja a karját, de György durván, gúnyos szavakkal eltaszítja és munkára hajtja. Amikor pedig Miklós a jussát meri kérni, arcul csapja öccsét. Toldi 5 Ének – Toldi 8 Enek Kiraly Szerepenek Tartalma. Miklós erre neki akar rontani a bátyjának, de édesanyjuk közéjük veti magát, A III. ének rövid tartalma: György vitézei, akik az evés-ivás, mulatozás közepette kissé nekivadultak, uruk biztatására dárdával dobálják meg az udvar végében búslakodó Miklós körül levő palánkot. A fiú egy darabig tűri a csúfságot, de amikor egy dárda súrolja a vállát, felkapja a malomkövet, amelyen ült, és Toldi György emberei közé hajítja. A nehéz malomkő az egyik vitézt halálra zúzza. György jó alkalmat lát ebben a balesetben öccse elveszejtésére, akit gyilkosságért akar felelősségre vonni, így aztán kiadja a parancsot Miklós elfogására. A IV. ének rövid tartalma: Miklóst üldözik, ezért elmenekül otthonról és a nádasban bujdosik.
A Toldi Arany János 12 énekből álló elbeszélő költeménye, amely páratlan remeke a magyar elbeszélő költészetnek mind alaki, mind tartalmi tekintetben. Verselésétől (12 szótagú, páros rímű), nyelvétől kezdve cselekményszövéséig, jellemalkotásáig, szerkezetéig, eszmei mondanivalójáig egyaránt kiváló remekmű. (Elemzése ITT olvasható. ) A Toldi keletkezése A Kisfaludy Társaság 1846. Toldi, 8. ének | MédiaKlikk. február 8-i ülésén a következő pályázatot hirdette meg: " Készíttessék költői beszély versben, melynek hőse valamely a nép ajkán élő történeti személy, például Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz stb. Forma és szellem népies legyen. " A pályázatra 13 pályamű érkezett, közöttük Tompa Mihály Szuhay Mátyás és Garay János Bosnyák Zsófia című műve. A díjat a bírálók egyhangú szavazata alapján Arany János Toldi ja nyerte el és a Kisfaludy Társaság 1847. január 23-i ülésén a pályadíjat is felemelte 15 aranyról 20 aranyra. A Toldi 1847 májusában könyv alakban is megjelent a Kisfaludy Társaság kiadványában, melynek címe Költői pályaművek, melyeket MDCCCXLVII-ben Koszorúzott és Kitüntetett A Kisfaludy Társaság volt.
században, amely elsősorban akörül forgott, hogy vajon létező történelmi személy volt-e Toldi Miklós. Toldy Ferenc ősi mítosz i, Herkules-féle alaknak vélte, Kemény Zsigmond ezzel szemben történelmi személynek gondolta, és Arany János is ezen az állásponton volt. E meggyőződésének köszönhető a Toldi-trilógia megalkotása. Később, Arany halála után oklevelek segítségével is sikerült bizonyítani, hogy Toldi György és Toldi Miklós létező személyek voltak, akik Károly Róbert és Nagy Lajos korában éltek. Szilády Áron, Karácsonyi János, Wertner Mór és mások kutatásai alapján kiderült, hogy Toldi Miklós 1354-ben Pozsony vármegyei alispán és várnagy volt, 1365-ben pedig főtiszt az olaszországi fehér csapatban, ahol rangban rögtön a fővezér, az angol Mortimer után következett. 1383-ban és 1385-ben Szabolcs megyei főispán lett. Tanult ember volt, erről magisteri címe tanúskodik. Toldi 8 ének tartalma 1. A Toldi-mondát nemcsak Arany János dolgozta fel, más irodalmi feldolgozásai is születtek, pl. Kisfaludy Károly: A sastoll, Vörösmarty Mihály: Toldi, az ősz bajnok.
A bikaborjak velencei sikere után Carlo Ponti producer elvállalta a film finanszírozását, Giulietta Masina szerepeltetését azonban csak úgy hagyta jóvá, ha a két férfi főszerepet amerikai színészek kapják. Fellini nem tiltakozott, mivel Anthony Quinn és Richard Basehart megfeleltek a figurákról alkotott elképzeléseinek. A kész film Velencében került először a közönség elé, 1954-ben: a siker óriási volt. Federico Fellini világhírű rendezővé vált, és 1957-ben ő vehette át az első idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. A már elismert alkotó 1957-ben elkészítette a Cabiria éjszakái című filmet Pier Paolo Pasolini közreműködésével. A katartikus hatású filmdráma az Országúton hoz mérhető világsikernek bizonyult, és szintén elnyerte az Oscar-díjat. Fellini ezután Az édes élet elkészítésébe fogott, mely követte a siker útján addigi alkotásait. Országúton Az édes élet után Fellini egészsége megromlott, orvosai javaslatára szanatóriumba vonult. Ott kezdett el körvonalazódni benne egy újabb film terve, amelybe a korábbiaknál is több személyes élményt és kínzó problémát dolgozott bele.
A Marc? Aureliónál a későbbi rendező, Stefano Vanzina? kinek nevéhez fűződik többek között a Piedone -sorozat? támogatta a tehetséges kollégát. Beajánlotta őt Mario Mattoli rendezőnek, aki új, fiatal tehetségeket keresett, hogy ötleteket szállítsanak friss szemléletű komédiái számára. Hamarosan mások is foglalkoztatni kezdték Federicót, aki tevékenységi körét rádiójátékok írásával egészítette ki. Az egyikben ( Cico és Pallina) Giulietta Masina játszotta a női főszerepet. Fellini randevúra hívta a lányt, akibe azonnal beleszeretett. Az érzés kölcsönös volt, a pár így 1943-ban összeházasodott. Giulietta rövidesen áldott állapotba került, de egy baleset következményeként elvetélt. A párnak 1945-ben fiúgyermeke született, aki azonban csak két hétig élt. A tragédiát követően az orvosok közölték a házaspárral, hogy Giuliettának többé nem lehet gyermeke. Házasságuk ettől csak még erősebb lett, és szerelmük kitartott életük végéig. Egy napon a neves rendező, Roberto Rossellini felkereste Fellinit, hogy megkérje, működjön közre tervezett új filmje, a Róma nyílt város forgatókönyvének megírásában.
Fellini eleget tett a kérésnek, majd részt vett Rossellini következő filmje, a Pais? elkészítésében is. Ekkor állt először rendezőként a kamera mögött, amikor egy rövid snittet forgatott le Rossellini távollétében. Színészként is kipróbálta magát, ám megmaradt a forgatókönyvírásnál, majd szaporodó szakmai tapasztalatainak köszönhetően hamarosan társrendezői feladatokat is kapott előbb Rossellini Ferenc, Isten lantosa című művében, majd Alberto Lattuada A varieté fényei című alkotásában. Fellini első filmje, A fehér sejk sajnálatos módon megbukott, és úgy tűnt, az épphogy elindult filmrendezői pályafutásnak máris befellegzett, A bikaborjak című alkotás azonban megmentette a fiatal alkotót. A kisvárosi, polgári származású aranyifjakról szóló művet meghívták az 1953-as velencei filmfesztiválra, ahol elnyerte az Ezüst Oroszlánt. A bikaborjak Fellini a siker után egy szkeccsfilmet készített, majd egy nagyjátékfilmmel is megbízták, ám annyira aggódott évek óta kallódó filmterve, az Országúton miatt, hogy semmit nem volt hajlandó megrendezni addig, amíg azt el nem készítheti.
Modern változatot forgatnak Fellini Az édes élet című filmjéből. Azt még nem közölték, hogy ki fogja átvenni Marcello Mastroianni és Anita Ekberg szerepét a több mint ötven évvel ezelőtt készült mozi új változatában. Az új rendező és a főszereplők neve még nem ismert, de Federico Fellini örököse engedélyezte, hogy az 1960-as La Dolce Vita című filmből új változatot forgassanak – írja az MTI. Forrás: AFP La Dolce Vita Fellini leghírhedtebb filmje a maga idejében botrányosnak számított a dekadens felső tízezer züllött mulatozásainak bemutatásával. A hőse Marcello (Marcello Mastroianni), az íróból lett bulvárújságíró, aki a csillogó Rómában olyan emlékezetes epizódokon át keresi a boldogságát és az élet értelmét, mint a Trevi-szökőkútbeli fürdőzés Anita Ekberggel (Villányi Dani, a filmkritikusa) Francesca Fellini, az 1993-ban elhunyt olasz rendező unokahúga jelentette be, hogy Az édes életből új, modern verzió készül. Fellini jogörököse az utóbbi években számos kérést kapott a La Dolce Vita újraforgatására, de eddig mindig nemet mondott.